Horn Gabriella

Tavaly október elején három környezetvédő mozgalom azért bojkottált egy civil szervezetek számára rendezett fővárosi találkozót, mert az eseményt dohánygyártó cég szponzorálta. Ilyen jellegű kifogásról ritkán hallani Magyarországon - talán mert maga a vállalati szponzoráció jelensége sem ismert egyelőre.

Az ötvenes évektől kezdve a korábbi, sokszor végzetes komplikációk miatt a szülés kórházi eseménnyé vált. Egyes szakemberek szerint a kórházi környezet azonban a szülést személytelenné tette. "A problémák megelőzése érdekében lett a kórházi szülészeti ellátás beavatkozás- és szabálycentrikus - mondja Békési Beáta klinikai pszichológus, az ELTE kísérleti pszichológia tanszéke és a londoni Active Birth Centre szakmai támogatásával indított Aktív szülés elnevezésű program vezetője. - Ez természetesen teljesen jogos és érthető volt, hiszen életveszélyes szövődmények megelőzésekor és gyógyításakor a mentálhigiénés szempontok indokoltan háttérbe szorulhatnak."

Anépszámlálási adatokból is csak következtetni lehet arra, hányan dolgozhatnak így az országban: az 1990-es teljes népszámlálás és az 1996-os mikrocenzus során sem vizsgálták közvetlenül ezt a kérdést. Adat csak arról van, hogy az országban kettős lakhellyel rendelkezők közül 1990-ben 61 ezren nyilatkoztak úgy, hogy visszajárnak az állandó lakcímükre (ez persze nem jelenti azt, hogy ők mindannyian ingázók lennének). Ezeknek a nagyrészt harminc év alatti embereknek a kétharmada férfi: több mint 70 százalékuk fizikai foglalkozású, ebből 40 százalék betanított munkás volt, a többi a szállításban, az építőiparban, a feldolgozóiparban és az egészségügyben, illetve ún. szellemi beosztottként dolgozik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakembere, Kapitány Gabriella szerint bizonyos adatokból következtetni lehet a távolsági ingázók számára: míg a 60-as években háromezer munkásszálló működött az országban 208 ezer lakóval, a nyolcvanas évekre a munkásszállók száma kevesebb mint a felére csökkent, 1990-re pedig már csak 903 működött, 56 ezer munkás ideiglenes lakóhelyeként (KSH, 1990).

Magyarországon sokan apró, vitás ügyeikkel is azonnal a bírósághoz fordulnak. Még az sem lohasztja le a sértettek buzgóságát, hogy ítéletre csak hónapok vagy akár évek múlva számíthatnak. Holott sok egyéni és közösségi vitát lehetne peren kívül rendezni, hiszen a törvény itthon is lehetőséget nyújt olyan alternatív megoldásokra, mint például az Egyesült Államokban és számos nyugat-európai országban rendkívül népszerű békéltetés, más néven a mediáció.

"ránként kevesebb mint 10 forintért töltenek fel polcokat, takarítják a padlót, vagy éppen teherautóról rakodják le az árut egy fővárosi szakképző iskola tanulói egy áruházban. A jelképesnél is jóval kisebb összeg azonban nem fizetés, csupán étkezési hozzájárulás, hiszen nem dolgozókról, hanem gyakorlati képzésen részt vevő tanulókról van szó. A heti 18 órás gyakorlatot végző diákok nagy részét csak a nyári gyakorlat idejére illeti meg a törvény által előírt legalább havi 2550 forint (a minimálbér 10 százaléka).