Az ötvenes évektől kezdve a korábbi, sokszor végzetes komplikációk miatt a szülés kórházi eseménnyé vált. Egyes szakemberek szerint a kórházi környezet azonban a szülést személytelenné tette. "A problémák megelőzése érdekében lett a kórházi szülészeti ellátás beavatkozás- és szabálycentrikus - mondja Békési Beáta klinikai pszichológus, az ELTE kísérleti pszichológia tanszéke és a londoni Active Birth Centre szakmai támogatásával indított Aktív szülés elnevezésű program vezetője. - Ez természetesen teljesen jogos és érthető volt, hiszen életveszélyes szövődmények megelőzésekor és gyógyításakor a mentálhigiénés szempontok indokoltan háttérbe szorulhatnak."

Az ötvenes évektől kezdve a korábbi, sokszor végzetes komplikációk miatt a szülés kórházi eseménnyé vált. Egyes szakemberek szerint a kórházi környezet azonban a szülést személytelenné tette. "A problémák megelőzése érdekében lett a kórházi szülészeti ellátás beavatkozás- és szabálycentrikus - mondja Békési Beáta klinikai pszichológus, az ELTE kísérleti pszichológia tanszéke és a londoni Active Birth Centre szakmai támogatásával indított Aktív szülés elnevezésű program vezetője. - Ez természetesen teljesen jogos és érthető volt, hiszen életveszélyes szövődmények megelőzésekor és gyógyításakor a mentálhigiénés szempontok indokoltan háttérbe szorulhatnak."

Leboyer arra hívta fel a figyelmet, hogy az újszülött nem pusztán egy reflexcsomó, hanem érzésekkel bír. Szülészorvosként a saját klinikáján valósította meg azt a gyakorlatot, melyet a mai napig Leboyer-módszernek neveznek. Ennek lényege, hogy az anyaméh védett közegéből érkező újszülött számára a külvilág szokatlan és intenzív ingereit próbálta ismerőssé és elviselhetőbbé tenni. Az anya nyugodt, csendes környezetben szülhet, nem veszik el azonnal az újszülöttet tőle, hanem a hasára teszik, és a hátát (a méhizomzat összehúzódásait utánozva) masszírozzák.

Az első lélegzetvételt

sem erőltetik,

és a köldökzsinórt csak akkor vágják el, ha az már nem lüktet, ha a baba légzésének kialakul a saját ritmusa. Ezután testmeleg vízbe teszik, mert ebben az ismerős közegben a maradék feszültségek is feloldódnak. Feltűnő, hogy ezek a babák nem sírnak szívet tépően, viselkedésük inkább azt jelzi, hogy "igen"-t tudnak mondani a változásokra.

A Leboyer-módszer alapvető elemeinek jogosultságát minden szakember elismeri: úgy tartják, az erős fények és zajok távol tartása, a magzati létből újszülötté "alakulás" lassítása, nyugodt körülmények közé helyezése csak jót tehet, ám e feltételek jelentőségét többen vitatják.

"Ezek a körülmények csak másodlagosak" - állítja dr. Schleffer Ödön, a budapesti Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ igazgatóhelyettes főorvosa. Dr. Schleffer elismeri, hogy az orvostudomány az ilyen "járulékos dolgokra" kevés figyelmet fordít. "A szakma feladata elsősorban az, hogy olyan környezetet biztosítson, ahol bármilyen, akár életveszélyes szövődmény is ellátható. Márpedig a terhesség, a szülés életveszélyes állapotot jelent. Gondoljunk bele, hogy a világon naponta 360-400 nő hal bele a szülésbe az orvosi ellátás hiánya miatt, s további ezreknél komoly komplikációk lépnek fel. Persze hogy fontos a csend, a minél kellemesebb körülmények, de ez egyébként is az általános kulturáltsághoz tartozna. S amikor egy-egy problémás esetnél egyszerre tízen próbálunk segíteni, ezek a szempontok háttérbe kerülhetnek."

Békési Beáta szerint "Magyarországon 15 évvel ezelőtt kezdtek (megnyílni) a szülőszobák, azóta van lehetőség az apák részvételére a szülésnél, illetve arra, hogy az újszülöttek (bár ez korántsem minden kórházra jellemző) állandóan az anyákkal maradjanak (ez az úgynevezett rooming-in ellátás). A >>porosz<< rendszert felváltó alternatív szülészet egyelőre azonban

inkább csak tárgyi

szinten valósul meg, pedig a szemléletváltásra még nagyobb szükség lenne, és így az alternatív szülés is rutineseménnyé válhat." Dr. Schleffer Ödön úgy látja, hogy egyes kórházak egyszerűen üzleti szempontból hirdetik meg az alternatív szülés lehetőségét, hiszen Magyarországon kevés a szülés, így a szülészeti osztályok több pácienst igyekeznek "szerezni", hogy ezzel létjogosultságukat igazolják.

Az Alternatal Alapítvány a természetes körülmények között vagy otthon szülni kívánó anyák támogatására jött létre. Az alapítók úgy látják, hogy a szülések nagy többségéhez nincs szükség a kórházi környezetre: elegendő, ha a szakemberek (orvos, szülésznő) a szülés "levezetése" helyett a háttérből figyelve kíséri a szülést, de ezt szerintük egyes orvosok saját pozíciójuk féltése miatt nem ismerik el. "Leboyer könyve óriási jelentőségű volt 25 évvel ezelőtt, mert rámutatott arra, hogyan lehetne finoman, a lehető legkevesebb traumával végezni mindazt, ami a kórházban a megszülető gyermek körül történik" - magyarázta Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász az Alternatal Alapítvány vezetője, az érdi Napvilág Születésház megalapítója.

Mások kissé kritikusak a francia szakember elméletét illetően. "Leboyer nagyon sokat segített a szülés humanizálásában, azonban tévedés az egész születést alapélménnyé minősíteni, hiszen az újszülötteknek nincs képi memóriájuk - véli Halász Anna pszichológus, a gyerek-pszichoterápiával foglalkozó EGO Klinika vezetője. - Hatnak a korai élmények, de csak az érzeteinkben. A vizsgálatok nem igazolják, hogy a világrajövetel olyan nagy trauma lenne, s nem biztos, hogy az első lélegzetvétel olyan égető fájdalommal jár, mint ahogy egyes szakemberek tartják. A csecsemőknél a külvilág felé fordulás sokkal veleszületettebb tulajdonság, mint ahogy korábban gondolták. Nem valószínű, hogy a csecsemő a születés után még sokáig őrzi a méhen belüli lelkiállapotot, és csak fokozatosan fordul a külvilág felé. S bár a születés előtt is van kapcsolat a magzat és az anya között, egyesek szerintem túlbecsülik ennek a jelentőségét."

Horn Gabriella