Sarlós Gábor

A globális koronavírus-járvány néhány hét alatt elérte azt, amit a globális klímamozgalom több év alatt sem: gyökeresen átalakította a bevett egyéni, közösségi és kormányzati viselkedési formákat, és pillanatok alatt tudatosította, hogy egy katasztrófa megállítása érdekében minden érintett szereplőnek cselekednie kell.

Súlyát és szimbolikáját is tekintve fontos döntés előtt áll Nagy-Britannia. Ezúttal nem a népszavazás értelmezéséről és a döntés megvalósításáról van szó, hanem az ország legjelentősebb atomenergiai beruházásának, a délnyugat-angliai Hinkley Pointnak a jövőjéről. Komoly esély van arra, hogy a kiemelt beruházás ügye a Brexit-tárgyalás alkufolyamatának egyik serpenyőjébe kerül, s így újból bebizonyosodik, hogy ha atomenergiáról van szó, mindig a politikai szempontok győzedelmeskednek az egyéb szempontok felett.

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló népszavazást a Nemzeti Választási Bizottság több alkalommal is elmeszelte. Az NVB elutasító döntését a Kúria is helybenhagyta, az eljárás és a döntés ­jogosságát pedig az Alkotmánybíróság is megerősítette.

A Fidesznek meg kell magyaráznia, hogy a "nem leszünk gyarmat" feliratból hová tűnt a "nem".

Ahol a tudomány szerepe leértékelődik, ott az oktatás is egyre jobban háttérbe szorul. A világ fejlett ipari országait tömörítő OECD, illetve az Európai Unió statisztikái pedig azt igazolják, hogy az oktatás súlya és a gazdasági növekedés dinamikája között már középtávon is közvetlen öszszefüggés van.