Szerkesztő
„Mikor leértek a hegyről, villamosra ültek s átmentek a pesti oldalra. Hát, amint a Margithídon megy át velük a villamos, Maczkó úr megcsóválta a fejét, aztán megdörzsöli a szemét s így szól: – Bökjön oldalba, sógor, hadd lám, ébren vagyok-e?”
„A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki Hopp Ferenc műgyűjtőnek azért, hogy a VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt levő villáját a benne elhelyezett művészeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményével a magyar államnak ajándékozta.”
1913-ban a sajtó is beszámolt két építész, Werner Frigyes és Löllbach Kálmán vívó párbajáról, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egyletben dúló „áldatlan kenyér- és személyi harc” folyományának neveztek.
Budapesten legalább három olyan víztorony van – a margitszigeti, a svábhegyi és az újpesti –, amelyek közül bármelyiket örömmel befogadná egy látványosságokban szegény település.
A Budai Várban zajló építkezések kapcsán gyakran emlegetik az ún. főhercegi palotát, de arra nem vennénk mérget, hogy a megszólalók tudják-e, hogy ki volt a névadó-tulajdonos.
Kolosváry-Borcsa Mihály elkötelezett értelmiséginek tartotta magát, és még a nácik közelgő háborús veresége idején is kitartott volna a végső győzelemig. Büszke volt arra, hogy zsidó szerzők műveit égette el. Róla szóló történelmi cikkünket vesszük elő az Ásatás sorozatban.
Minden ugyanaz másképpen. Ef Zámbó István ars poeticája tökéletesen illik a Mai Manó Ház kiállítására, amely Az örök fiatalság balladája címet viseli.
Az első magyar számítógép 1959-ben épült szovjet licenc alapján, tíz évvel később már a „kibernetika” jegyében hozták létre a szocialista tervgazdaság csúcsszervének, az Országos Tervhivatalnak a számítástechnikai központját.
