helyrajzi szám

A főváros 1947-ben döntött egy budapesti József Attila-szobor felállításáról, az alkotót pályázat útján keresték, de a jelentkezők helyzete korántsem volt egyszerű.

A főváros 1938-ban olyan ajándékkal kedveskedett Horthyné Purgly Magdolnának, amilyet élő ember még nem kapott: kerületet neveztek el róla. 

Az építtetők 1938-ban jelentették be, hogy monumentális irodaházat húznak fel a Dob utca, Hársfa utca és Csengery utca határolta telken: az Erzsébet telefonközpontot.

A 2-es metró építésekor – a hatvanas évek közepén –, a Blaha Lujza tér és az Astoria környéke vált bombatölcsérhez hasonlatossá.

Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát. 

A kommunista propagandában a külső-ferencvárosi Mária Valéria-telep testesítette meg a Horthy-rendszer szociális érzéketlenségét, embertelenségét.

A 19. század végén a kisföldalatti megépítését nem tömegközlekedési igények miatt engedélyezték, inkább mutatványos kocsiként, a városligeti millenniumi kiállítás szállító járműveként.

Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.

Már 1917-ben keringtek hírek, hogy az angol katonák szerint a németek emberi zsírból készítenek szappant.

Kevés olyan borvidék van, amelynek az aranykora azután kezdődött, hogy az utolsó szőlőszemet is elvitte az ördög.

A hazai járműipar az 1930-as évek végén jutott el a korszerű villamosig.

A hatvanas évekre sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek még a harmincas évek végi aranykornál is fényesebbek voltak.