helyrajzi szám

Az Örs vezér tere 55 év alatt sem tudott megváltozni, hiába épült három áruház, modern buszvégállomás, hiába jelentek meg halk, alacsonypadlós villamosok.

Az úgynevezett MUV-szerelvényekről azt írták a rajongók, hogy: „Összességében véve meglehetősen komfortos járművek jöttek létre a program során, melynek sajnálatos módon nem lett folytatása.”

A Batthyány téri vásárcsarnokban 1975-ben átadott szupermarket a maga 5400 négyzetméteresnél nagyobb, légkondicionált vásárlóterével kétségkívül modernnek számított a korszakban.

A 20. század legelején átadott épület hosszú évtizedeken át hányattatott sorsú volt, aranykora az 1970-es évek közepén jött el.

Azon kevés 1960-as években épült, jól sikerült középületeink egyike, amelyek biztonságban érezhetik magukat annak ellenére is, hogy 2021-ben két épületet lebontottak a szomszédságában.

A közlekedési balesetek áldozatainak emlékművét eredetileg a Clark Ádám térre szánták, végül a Flórián téren állították fel. Ott viszont egész egyszerűen elveszik a hatalmas parkban.

Mire a teljes kommunista hatalomátvétel megtörtént, mindössze egy olyan köztéri műalkotás maradt a téren, amely a háború előtt készült. A rendszerváltás után aztán újból rátelepedett a térre az emlékezetpolitika.

A rossz hírű Újépület, a Tőzsdepalota, irredenta szoborcsoport, Nagy-Magyarország és Csonka-Magyarország virágágyásban - áttekintjük Budapest egyik legjelentősebb terének történetét. Első rész.

A János-hegy és a Zugliget közötti személyszállító drótkötélpályát 1970. augusztus 20-án adták át, 1977-től üzemelteti a BKV. Tervek már sokkal, de sokkal korábban, még az 1930-as években voltak rá.

Az 1969-ben átadott Rottenbiller utcai felüljáró végzetes tájsebet ejtett a Baross téren. Építését hiába előzték meg viták, a korábban hatsávossá vált Rákóczi út sztrádajellegét is erősítette.

Az 1940-es évek végétől közlekedtek Budapesten. Prototípusát az NDK-ban tervezték, ám az a Rába egy 1940-es modellje alapján született.