Legát Tibor

A fővárosi polgármesterválasztásra készülődve idézzük fel kilenc évvel ezelőtti cikkünket, amelyben a Rákóczi úton, a Thököly úton, a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet hídon futó villamosokra emlékeztünk.

„Ezen a napsütéses tavaszi szombat délutánon ott volt a Kerepesi temetőben az ország” – írta 1959. március 22-én a Magyar Nemzet a Munkásmozgalmi Panteon előző napi avatóünnepségéről. Noha a sajtó a következő harminc évben is úgy tett, mintha a kommunista halotti szentély és a nemzeti gyász közé egyenlőségjelet lehetne tenni, az építmény és környéke folyamatosan változott.

A gyerekek kegyetlensége legalább akkora közhely, mint az ártatlanságuk.

A házat 1976-ban adták át; tervezője, Kökény Ágnes egy évvel korábban kapott Ybl-díjat színes lakótelepi iskoláiért. 

A hetvenes évek elején a BKV gyakran kötött szerződést az Ikarusszal, mivel a fővárosi közlekedésben inkább a buszoknak állt a zászló, mint a villamosoknak.

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Kistarcsa gazdaságtörténetének legfontosabb epizódja a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár alapítása volt 1908-ban.

Május 9-12. között rendezik meg a Budapest100 ez évi hétvégéjét, amelynek fókuszában az 1970-es évek építészete lesz.

Az adótornyot végül 1958. január 24-én adták át, s kezdték meg a kísérleti adást – mellőzve az ünnepélyes kereteket. 

1972-ben eltűnt a szobor, mindenféle indoklás nélkül.

Erzsébetfalva ugyanúgy jött létre, ahogy oly sok Budapest környéki település a 19. század végén: felparcelláztak egy pusztaságot.