Szakály Fruzsina

Esztergályos Cecília szerelmes, kirakatok üvegében nézegeti magát, hever az ágyon, átmegy a zebrán, egyre közelebb és közelebb van hozzánk - olyan, mint az ábrándjainkban élő "te". Szabó István Te című kisfilmje (1961) pedig olyan, mint egy könnyű prelűd, valami távoli, hajlékony dallam. Nyilván az azóta eltelt idő is teszi, de Esztergályos annyira hasonlít Sebergre, hogy az aligha lehetett véletlen: tíz perc Kifulladásig (kis magyar - ahogy mondani szokták).

Az eddig két dokumentumfilmet jegyző norvég rendező, Rune Denstad Langlo első nagyjátékfilmjében a valóságábrázolás és mitikus világ összepasszításán fárad - meglepő sikerrel. Az északi emberek mélymagányát bemutató ródmúvit (az összes út hólepte) néha-néha oldja ugyan némi humor, de kevesebb depresszió is több lenne a soknál.

Míg fiatal rendezőink (Kenyeres Bálint, Nemes Jeles László, Esztergályos Krisztina stb.) sorra nyerik rövidfilmjeikkel a fesztiváldíjakat külföldön, addig itthon alig is jut közönség elé a műfaj - még a közszolgálati televíziók sem törik érte túlságosan magukat. Esetleges ebbéli hiányérzetünket enyhítheti ez a tizenkét héten tartó sorozat az Örökmozgóban (Zöld Holló Filmklub a Magyar Filmintézettel együttműködésben). Az előzetes információk szerint hol egy alkotó, hol egy műhely, hol egy stílus köré csoportosítva vezetik majd elő a filmeket.