film - ÉSZAK

  • Szakály Fruzsina
  • 2009. október 22.

Zene

Az eddig két dokumentumfilmet jegyző norvég rendező, Rune Denstad Langlo első nagyjátékfilmjében a valóságábrázolás és mitikus világ összepasszításán fárad - meglepő sikerrel. Az északi emberek mélymagányát bemutató ródmúvit (az összes út hólepte) néha-néha oldja ugyan némi humor, de kevesebb depresszió is több lenne a soknál.
Az eddig két dokumentumfilmet jegyzõ norvég rendezõ, Rune Denstad Langlo elsõ nagyjátékfilmjében a valóságábrázolás és mitikus világ összepasszításán fárad - meglepõ sikerrel. Az északi emberek mélymagányát bemutató ródmúvit (az összes út hólepte) néha-néha oldja ugyan némi humor, de kevesebb depresszió is több lenne a soknál. Az Észak emellett tökéletesre komponált képeivel arra is kísérletet tesz, hogy bizonyítsa: létezik olyan, ami tényleg "elviselhetetlenül szép".

Vakítóan fehér, kietlen norvég hómezõkön járunk. Áthidalhatatlan a távolság az apró faházak és lakóik között. Elidegenedés, nihil mindenütt, idõközönként kiüti magát valaki. Mint a síbajnok Jomar Henriksen, aki egy ideg-összeroppanás után felhagy a sportolással, és beáll pályagondnoknak. Miközben a felvonók ide-oda zötykölõdõ menetelését bámulja, porcelánbögréjébõl dolgozik. A tömény szesz és a motoros szán válik lételemévé, hisz megtudja, hogy van egy fia valahol fenn, a messzi északon. Úttalan utakon keresztül vezet nagy utazása, ami - még szép - önmagához is közelebb viszi végül. Elõször tán fura, meg nem értett alak ez a Jomar, de az idegenek, akikkel útja során összeakad (a szeretetéhes koravén bakfis, a paranoiás kamasz fiú, a szánjához láncolt vénember) még különösebbek nála. Helyi mércével Jomar egy átlagember. Boldognak vagy józannak lenni nem normális viselet itt.

Semmi sallang, mesterkéltség. A film csendes és búskomor; lecsupaszított üres, fényes égbolt alatt, hatalmas fehérségben elveszõ, síelõ kis fekete pötty a láthatáron.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.