- keresztury -

Aki meglepődött, az elmúlt négy évben nem jutott keleti irányban Hajdúszoboszlónál tovább. Debrecenben most vasárnap nem történt semmi rendkívüli, semmi váratlan vagy különös. Mint a Loki-Békéscsaba-meccsen: papírforma-eredmény született, csak itt a gólarány csöppet kedvezőbb, mert nem hagytak ki két büntetőt és számos helyzetet. A győzelem - tegyük hozzá - az ellenfél állapotát látva ilyen arányban is reális és megérdemelt: a 29 egyéni győzelem megvolt séróból, különösebb erőfeszítések nélkül is, de ha száz körzet van, a hatalmon levők azokat is megnyerik. Mitől ne nyerték volna meg, kérdezem. Egy, a kétségtelen sikerekre méltán büszke, önbizalomtól duzzadó, saját hetilappal, városi tévével, erős gazdasági és egyetemi háttérrel rendelkező, valamint az elvárást túllihegő, nagy hatalmú lakájhaddal körülvett helyi Fidesz állt szemben egy szánalmas és szervezetlen, önhibáján kívül a legcsekélyebb infrastruktúrával sem bíró, alultáplált ellenzékkel, mely "odaföntről" sem kapott kellő muníciót, támogatást - a budapesti központok az erőviszonyokat látva eleve föladták a várost, nem vitás. Ezt a döntést a helyben élő baloldali szavazók tízezrei utólag is szívből köszönik.

"Ne fürödjenek a kikötőben, a hajóútban és a kompátkelő helyen.

Amikor a debreceni dedikáláson sorra került egy hamvas fiatal lány - kísérővel sajnos -, s egy selyemzsinórral összefűzött, kartonált albumba ragasztva letette elém a Narancsból kivágott összes egotripemet, a komplett háromévnyi cuccot, azt is, ami a kötetből kimaradt, írnám alá a címlapon, a fényképem alatt, akkor azt hittem, hogy innen tényleg nincs tovább. Igaz, már Marika is megszaggatta a légzés természetes ütemét, mikor a megjelenés után egy héttel (!) kikérte magának a bükkszentkereszti kisboltjában, hogy gyűrött lett volna az a sajtpapír (vö.: Rem. fut. 165. o.), egy falusi boltos! bocsánatot kérek! beszerezte! amikor még sehol a világon nem volt kapható!; igaz, hogy a Vörösmarty téren olyan példányt is hoztak a könyvhéten, melybe boszorkányos ügyességgel bele volt applikálva A részegség sportértéke című, egyébiránt személyes gyávaságból, az illető által viszont fájlalt módon kihagyott És-beli cikkem is, de most magam előtt láttam, ahogy ragasztgat valaki kéthetente Technokollal a konyhaasztalon, és ettől készen lettem érzelmileg teljesen. Tegnap aztán, hogy a helyzet fokozódjon, érkezett egy hiányos, magából a könyvből rekonstruált címzésű Debrecen, Küküllő u., a kisbolttal szemben küldemény, ami az alábbi néhány sor mellett mást is tartalmazott: Kedves Tibor,

Az van, ugye, minden évben, hogy amikor Debrecenbe látogatunk, én már réges-régen itt vagyok. Az idén másodiknak egy nagyon részeg sporttárs érkezett meg hajnali fél hétkor: rögtön riasztottak a buliból hazatérõ arra lakó cimbik mint témafelelõst, úgyhogy ki is mentem nagyokat ásítva az eseményt szakmai alapon megtekinteni. Ott állt, kilökve az útra, ahol a 35-ös a városba befut, s egy hatalmas piros-fehér lepedõvel sikert jósolt délutánra félmeztelenül. Ma reggel már egész biztos arra gondol, bárcsak ott helyben ütötték volna el.

A debreceni 2-es választókerület kongó helyiségében flottul ment minden fél tizenegy tájban, a hangulat remeknek volt mondható. A bizottság kedélyes, vidám trécselését, megkésett, de föltétlenül megérdemelt reggelijét mindösszesen egy, az átlagosnál nehezebb felfogású polgártárs zavarta meg, harmadszor is rákérdezve, hova ikszeljen az, aki a Szonda Ipsosra szavaz. Az elnöknek látszó személy mélyet sóhajtott, letette szendvicsét, és megtörülte zsebkendővel fénylő homlokát. Legkisebb gyerekem eközben továbbra is arról érdeklődött, miért vagyunk itt, ha nincs ovi, amire az első benyomás alapján immár nem volt egyértelmű magyarázat adható. A legnagyobb meg még odakint felvette az anyja karóráját, hátha felnőttnek látszik majd így, s leadhat ő is a tömegben egy szavazatot - hiába figyelmeztettem, hogy az útba eső kutya-macska eledelbolt is zsúfoltabb most vélhetően, mint amilyen az óvoda lesz.