- nz -

Július 4-én hagyta jóvá a szlovák parlament az új közigazgatási reformot, amelynek ügyéhez a magyar párt a kormányban maradását kötötte. A reform a szlovákiai magyar ízlésvilágba nem fér bele, Bugár Béla, az MKP elnöke közvetlenül a szavazás után kijelentette: pártja augusztus végén elhagyja a kormánykoalíciót. ´ szerény számítások szerint ekkor riogatta ötödször partnereit a kilépéssel, nem csoda hát, hogy most sem vették komolyan: egészen addig, amíg a párt elnöksége nem deklarálta kilépési szándékát. Egy kiskaput hagyott csak a vezetés, de az lassan brandenburgi méreteket ölt: a kilencventagú Országos Tanácsra bízta a döntést.

Koalíciós partnerei a nyárelőn alaposan megszívatták az MKP-t, bár a magyar párt már hozzászokhatott, hogy folyamatosan van valami a szájában, csak nem tudta, le kell-e nyelni, vagy ki kell kiköpni. Nemcsak hogy a nyolcmegyés változatot fogadta el a múlt héten a pozsonyi parlament, hanem még az önkormányzatiságot is gyengítette.

Slota az a pacák, aki egy hótrészegen abszolvált nagygyűlésen tankokba ültette volna a szlovák népet, és kiadta volna a parancsot Budapest földig rombolására. Másnap, amikor elolvasta az újságokat, maga is meglepődött, milyen jókat mondott, és gyorsan hozzátette, józan énje egyetért a másikkal, a kapatossal. (Egyébként téved, aki azt hiszi, hogy Slota volt a legnagyobb hólyag azon az estén: a vele vedelő akkori országos rendőrfőkapitány akkori helyettese békésen maga alá vizelt, és álmában fingott is egy kicsit.) Slotának az erkélyjelenet miatt sem kellett volna távoznia az SNS éléről, ha szükségállapotot hirdet, vizelés közben felolvassa a napiparancsot, és rögtönzött eligazítást tart a járókelőknek. Ennek elmulasztását viszont már nem tudta megbocsátani a tagság, amely kisvártatva Anna Malíková, Slota riválisa mögé sorakozott fel. Ez már önmagában 3-4 százaléknyi választót jelent: az évek óta 10 százaléknyi támogatottságnak örvendő SNS-t Slota levizelte 6-7-re, majd Malíková visszadisztingválta 10-re.

Hogy az olvasó könnyebben kitalálhassa, kitől származik a fenti idézet, el kell árulni, hogy az illető születésének 100. évfordulója tiszteletére március elején emlékülést tartottak az Országgyűlésben, ahol Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Raoul Wallenberghez, a magyarországi zsidók megmentőjéhez hasonlította őt. (Ha ennyi nem elég, azt is eláruljuk, hogy az MDF országos választmánya épp most kérte föl a párt parlamenti frakcióját, indítványozza O. V. miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze a szlovák kormánynál az antifasiszta mártírnak és a kommunista diktatúra áldozatának jogi és politikai rehabilitációját.) Így már nyilván mindenki tudja: Esterházy János grófról van szó, aki az 1939-45 között fennálló

hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kilép a szlovák kormánykoalícióból.