Az MKP és a szlovák kormánykoalíció: Kiszállókártya

  • - nz -
  • 2001. augusztus 23.

Külpol

Július 4-én hagyta jóvá a szlovák parlament az új közigazgatási reformot, amelynek ügyéhez a magyar párt a kormányban maradását kötötte. A reform a szlovákiai magyar ízlésvilágba nem fér bele, Bugár Béla, az MKP elnöke közvetlenül a szavazás után kijelentette: pártja augusztus végén elhagyja a kormánykoalíciót. ´ szerény számítások szerint ekkor riogatta ötödször partnereit a kilépéssel, nem csoda hát, hogy most sem vették komolyan: egészen addig, amíg a párt elnöksége nem deklarálta kilépési szándékát. Egy kiskaput hagyott csak a vezetés, de az lassan brandenburgi méreteket ölt: a kilencventagú Országos Tanácsra bízta a döntést.
Július 4-én hagyta jóvá a szlovák parlament az új közigazgatási reformot, amelynek ügyéhez a magyar párt a kormányban maradását kötötte. A reform a szlovákiai magyar ízlésvilágba nem fér bele, Bugár Béla, az MKP elnöke közvetlenül a szavazás után kijelentette: pártja augusztus végén elhagyja a kormánykoalíciót. ´ szerény számítások szerint ekkor riogatta ötödször partnereit a kilépéssel, nem csoda hát, hogy most sem vették komolyan: egészen addig, amíg a párt elnöksége nem deklarálta kilépési szándékát. Egy kiskaput hagyott csak a vezetés, de az lassan brandenburgi méreteket ölt: a kilencventagú Országos Tanácsra bízta a döntést.

Innen? Hová?

Július elején még nem akadt szlovákiai magyar, aki azt mondta volna: az MKP nem lép ki a kormánykoalícióból. A kedélyek azóta lecsillapodtak, és egyre inkább úgy néz ki, a magyar párt nem hagyja ott a kormányt, legalábbis nem augusztus végén. Megváltozott a szlovákiai magyarok véleménye is. A pozsonyi Új Szó július 21-i felmérése szerint a választók 68 százaléka vélte úgy, az MKP-nak ki kell lépnie a kormányból; az augusztus 18-i adatok szerint már 64 százalék volt a kilépés ellen. Hasonlóan módosultak a párton belüli erőviszonyok is. Míg a júliusban megtartott járási elnökségi üléseken (ezeken szavaztak előzetesen az elnökség kilépési határozatáról) általában a távozásra voksoltak, az augusztusiakon már inkább kilépésellenes határozatok születtek. Az MKP-ből először Könözsi László, a földművelési minisztérium államtitkára vállalta a vádakat, melyek szerint csak a székét félti, és a nyilvánosság elé merészkedett azzal a nézetével, hogy nem kell beinteni a koalíciónak. ´utána Csáky Pál miniszterelnök-helyettes módosította a "nem"-et "nem biztosra" - jelenleg a távozást ellenzők legmarkánsabb figurájának tartják. Állítólag osztja nézetét Miklós László környezetvédelmi miniszter és Szigeti László oktatási államtitkár is. Csáky szerint tény, hogy a közigazgatási reform rossz, és már nincs is esély a javítására, főleg azután, hogy a baloldali Jozef Migas házelnök december elsejére kiírta a regionális parlamenti választásokat: de igazából azt kell megnézni, mit veszthet, és mit nyerhet a szlovákiai magyarság a kilépéssel.

Kozmetikai jelenlét

Nyerni nem nyerhet semmit. Két párt van ugyanis Szlovákiában, amelynek konstans választótábora van: a Meciar vezette Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáért-ra (HZDS) és az MKP-re mindig nagyjából ugyanannyian voksolnak. A mit veszthet kategória ennél dúsabb. Bár az állandó fanyalgók szerint az MKP kormánytagsága nem hozott pozitívumot, a párt berkeiben nem győzik hangsúlyozni, hogy olyan láthatatlan háttértevékenységet folytatnak, aminek konkrét eredményeit nehéz érzékelni. Tény, hogy a dél-szlovákiai régiót ez a kormány nem hanyagolja el, míg Vladimír Meciar idején nemigen jutott pénz a magyarok lakta vidékre. A jövő évtől induló EU-s programokból nem sokat kapnak tájak, ha a magyarok nem lesznek ott a pénzelosztásnál. Csáky szerint az sem elhanyagolható, hogy ma már nem úgy veszi a dél-szlovákiai ember a kezébe az újságot, hogy retteg: vajon megint mit forral ellenünk Meciar. A legnyomósabb érv azonban a külföld reagálása. Az Egyesült Államok pozsonyi követségi ügyvivője egyértelműen kijelentette: Washington rossz szemmel nézné, ha az MKP elhagyná a kormánykoalíciót, pontosabban úgy tekintene erre, hogy a magyar pártot kiszorították. Több EU-s nagykövet is hasonlóan nyilatkozott. Ez hatott a szlovák politikusokra is, akik - szinte pártállástól függetlenül - utóbb már azzal öblögetnek, hogy nem ártana megtartani a magyarokat, hisz ez jótékonyan hat az ország imázsára. A magyar politikusok attól tartanak, ha Bugárék kilépnek a koalícióból, az ő nyakukba varrják a szlovák NATO- és EU-tagság meghiúsulását.

A kormányválság forgatókönyvei

A kilépés után nagyjából négyféleképpen alakulhatnak a történések. A kormányban elveszti többségét a jobboldal, és a jelenleg a parlamenti küszöbnek számító ötszázalékos határt el sem érő két baloldali párt veszi át hatalmat a koalícióban. Akik - már jelezték - bizalmatlansági indítványt terjesztenek be Dzurinda ellen, és ha tudnak, hivatalnokkormányt alakíttatnak. Előfordulhat, hogy összefognak Meciarékkal, és egy új kormánykoalíció alakul. Ez a triász nem ismeretlen Szlovákia számára, hiszen az utolsó júniusi parlamenti ülésen ez a három párt együtt szavazott, ők fogadták el a közigazgatási törvényt is.

A harmadik lehetőség az lenne, hogy az MKP a konstruktív ellenzékiség kockázatos pályájára lép. De bármikor átverhetik, és egyáltalán nem biztos, hogy az érdekeit érvényesíteni tudja. És ha már ez várna rá, akkor inkább a kormányból csinálja mindezt - vélik a maradni vágyók.

A negyedik verzió az előrehozott választás - amihez aztán senkinek nem fűlik a foga, csak az új csillag Robert Ficónak, akinek pártja nincs a parlamentben, de a népszerűségi listákon helyenként még Meciarékat is megelőzi. A kilépés párton belüli támogatói pedig újabb csapdát állítottak. Bejelentette megalakulását a Magyar Föderalista Párt (MFP), melynek egyetlen ismertebb figurája a szélsőségesen irredenta nézeteket valló Mihajlovics József, az MKP pozsonyi szervezetének vezéralakja, főcserkész, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsának alelnöke. Az MFP adu a távozni vágyók kezében még akkor is, ha labdába sem rúghat a következő választásokon.

A bennmaradást szorgalmazók mindenféle svindlit találnak ki, hogy ne kelljen menni. Szerintük meg kell várni a szeptembert, hogy kiderüljön: folytatódik-e a baloldaliak együttműködése a HZDS-szel, hogyan fog kinézni a költségvetés, milyen lehetőség van a közigazgatási törvények esetleges módosítására. És ha nem, hát távozzanak csak a miniszterek és az államtitkárok. Ráadásul az MKP-nek arra is gondolnia kell, kik lesznek a jövő évi választások után a partnerei. Márpedig ha a jelenlegiekkel sem tud igazán együttműködni, finnyás ízlését Szlovákiában nem lehet kielégíteni. Ahogy Csáky Pál mondta: száz szlovák honatya helyett mégsem importálhatunk a brit alsóházból ugyanannyi demokratát.

- nz -

Figyelmébe ajánljuk