Az elmúlt hetekben lett volna nyolcvanéves, és éppen tizenöt éve beszélgettünk vele: Cseh Tamás akkor már nagybeteg volt, tüdőrákkal küzdött, de örült a frissen megjelent beszélgetőkönyvének. Artner Sisso interjúját idézzük fel az Ásatás sorozatban.
A veszprémi Művészetek Háza kurátorával, Dohnál Szonjával beszélgettünk az idei nyárról, az őszre szervezett programokról és az optikai illúzióról.
Hód Adrienn másodszor dolgozott koreográfusként a brémai Unusual Symptoms társulattal; első közös munkájuk két éve a Coexist volt, annak a társadalmi párbeszédre késztető koreografikus megközelítésnek a szellemében, amellyel Hód az elmúlt bő tíz évben a saját társulatával a sokféle társadalmi presszió testekre gyakorolt hatását vizsgálta. A koreográfus személyes történeteket „mesélve” kereste a (fel)szabadulás lehetőségeit.
Horváth Csaba rendező és koreográfus fizikai színházában nem szokatlan dolog, hogy élő zenére mozdulnak az extra táncos adottságokkal bíró színészek, miként az sem, hogy olyan szerzőket adaptálnak a saját expresszív színházi világukra, akiknek kiválasztása legalábbis nem magától értetődő.
30 év után egy forint támogatást sem kapott a független szegedi Metanoia Artopédia társulat, amely most október 3-ától rendezi a "kikerülhetetlen és égető kérdések fesztiváljaként" az első Balszerencsét! Fesztivált. Erdély Perovics Andrea színésznőt, a társulat alkotóját kérdeztük.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház az alapítása óta elmúlt 21 évében a posztjugoszláv és a kelet-európai régió fontos színházi műhelyévé vált. A színház alapítóját a nemzeti színjátszásról és legújabb előadásáról kérdeztük.
