rés a présen: Miért mentél ki, illetve maradtál Hollandiában a 90-es évek elején?
Rádai Andrea: Miután harmadszorra sem vettek fel a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakára, Groningenben pedig az Epreskertben készített rajzaim alapján felvételi nélkül elfogadtak, 1986-ban kint maradtam. Három évvel később jött a rendszerváltás, már nem kellett minden évben a minisztériumban bizonyítanom, hogy továbbjutottam a következő évfolyamra, ahhoz, hogy kiutazási engedélyt kaphassak. Mire befejeztem a főiskolát 1991-ben, mindenki meg volt róla győződve, hogy 10–15 éven belül Magyarország teljesen felzárkózik Európához. Gondoltam, akkor mindegy, hogy hol festek, majd jövök haza kiállítani. Akkor költöztünk a kedvesemmel Amszterdamba.
rap: Milyen pályát futottál be Amszterdamban?
RA: Egy galeristával dolgoztam együtt, de ő 2020-ban meghalt. Azóta nem sikerült állandó helyet találnom. Minden évben sok fiatal tehetség kerül ki a főiskolákból, akikkel szívesebben foglalkoznak a galériák. Annak ellenére, hogy Hollandiában több ösztöndíj megpályázására van lehetőség, a legtöbben mást is csinálnak a művészet mellett. Én például évekig egy cukrászatban dekoráltam tortákat, most pedig egy mosodában dolgozom. Azt csodának tartom, hogy egy képem valakit annyira megragad, hogy fizetni is hajlandó érte.
rap: A balladisztikus-realisztikus festészeti stílusod kialakulásában mi mindennek volt szerepe?
RA: Talán van bennem egy külön antenna a fájdalomra, megpróbáltatásra, szégyenre, sebezhetőségre. A mamám holokauszt-túlélő, a testvérem testileg és szellemileg másképp működik, mint az átlag, és egy otthonban él. Meglátom a nehezen emészthető dolgokat, és meg is akarom láttatni. Olyan képeket festek, amelyek vonzzák a tekintetet, de ugyanakkor elfordulásra késztetnek. Nekem a nemzeti identitás nem mond sokat. A barátaimat aszerint választom, hogy kedvesek-e. Honvágyam nincs soha. Az egyetlen hely, ahol igazán otthon érzem magam, az a műtermem.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
