rés a présen

„Rajta vagyok”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. november 19.

Színház

Nagy Dóra színész

rés a présen: Hogyan telt az idő a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemtől a budapesti Trojka Társulatig?

Nagy Dóra: Hirtelen ötlettől vezérelve felvételiztem Vásárhelyre. Vágytam valami új impulzusra. Spoiler: kaptam belőle bőséggel. Az első három évemet bábszakon töltöttem Máthé Rozi osztályában, a mesterit prózai színész szakon végeztem, ahol B. Fülöp Erzsébet volt az osztályfőnököm. Felszabadító öt év volt. A mesterivel párhuzamosan a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban voltam társulati tag. Öt évet töltöttem ott, és ezek az évek erőteljesen meghatározták azt, ahol most tartok. Ott dolgoztam először Gyulay Eszterrel és Mucsi Zolival a Guppi című előadásban, meg Bereczki Csillával a többi közt a Csomótündérben. Az első trojkás előadásom is ott születhetett meg, az O. márkiné, egy koprodukció Temesvárral a Trojka alapítója, Soós Attila rendezésében. Elképesztő feladatok voltak ezek egyetemistaként. Mind fontos munka volt, és olyan barátságok születtek, amelyeket azóta is élvezhetek.

rap: Mi volt a legnehezebb feladatod?

ND: Az talán most van, független alkotóként, mert már kénytelen vagyok magamra mint felelős felnőttre tekinteni, és az anyagi biztonság hiánya ezért jelenleg sok fejtörést okoz. Viszont ezt a szabadságot – és az ezzel járó örömöt, hogy azt csinálom, amit szeretek, azokkal, akiket szeretek – nem hiszem, hogy el akarom engedni.

rap: Új előadásra készülsz Gryllus Dorka rendezésében, Csak jöttem szólni, hogy megyek címmel. Miről szól, és hogyan készül ez a zenés dühmonológ?

ND: Most dolgozom másodjára Dorkával úgy, hogy ő rendez. Ezt a darabot először olyan három éve említette nekem, amikor a szx_mchn, avagy a vágyaink meghurcoltatása című előadást próbáltuk, amelyet az Alteregóban játszottunk. Nem vettem komolyan, ő viszont igen. És most itt tartunk. Elég flottul dolgozunk Dorkával, és ebbe Gryllus Ábris zeneszerző is könnyedén beszállt. A történetünk alapvető kérdéseket boncolgat a származásról, az identitásról, a vágyakról. A kimondatlan sérülésekről beszélünk, azokról, amelyeket csendben hordozunk. Meg arról, hogy mi történik, ha ez a pohár egyszer csak betelik? Nálunk az van, hogy dühbe gurulunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?