Újságíró
Szeret bel- és külpolitikával, valamint kultúrával is foglalkozni, általában azzal jobban, amivel épp nem foglalkozik. Több már bezárt és pár még létező orgánumot is végigjárt már és ennél valamivel több focistadiont is.
A szurkolók bojkottálják a széthordott és gazdátlan focicsapat meccseit, a klubvezetésben viszont olyan nagyra nőtt a megbuktathatatlan csendes NER-eminenciások és a Fidesz-politikusok száma, hogy inkább hallgatnak az egészről.
A tizenhat évig magabiztosan kormányzó Fidesz három hónappal a választás előtt frusztráltnak tűnik, miközben Magyar Péter pártja a technokrata politikusi imázst éleszti újra.
Orbán Viktor arra kérte leghűbb rajongóit, vessenek véget a családi békének, tegyék pokollá a gyerekeikkel együtt töltött időt annak érdekében, hogy ő és pártja újabb négy évig konzerválhassa a magyar nihilt. Eddig is nehéz volt ebben élni, most kicsit még nehezebb lesz.
Egyelőre ködösek az amerikai tervek Európával kapcsolatban, de a politikai légkörre már most alapvető hatással volt az amerikai elnök második ciklusa. A magyar kormány nagyon szeretné, hogy Trump beleszóljon az itteni politikába, de máshol még a szélsőjobboldalon is kérdéses ez az igény.
Tizenhat évnyi kultúrharc után sem sikerült kinevelni a saját elitet, úgyhogy az idei választásra végleg magába olvasztotta a falunapokat a kormánypárt. Az üzenet világos: ha támogatod a pártot, a párt rajongani fog érted. A sikeres hétköznapokba már megint csak a fránya valóság ront bele néha.
A miniszterelnök természetes dologként ír a világban épp forrongó országokról úgy, mintha nem az ő szövetségesei csinálnák a balhét. Sokkal alacsonyabb szint már nincs a valóság meghajlításában.
