A szerk.
A szerk.
Szétszakítva
Magyarország politika- és művelődéstörténetét évszázadok óta végigkísérik a kibékíthetetlennek tetsző, idővel valóságos és szellemi polgárháborúkig, vagy éppen sima tömeggyilkosságokig elvezető ellentétek.
MaNcs 38. évf. 12. sz. (2026-03-18)
Magyarország politika- és művelődéstörténetét évszázadok óta végigkísérik a kibékíthetetlennek tetsző, idővel valóságos és szellemi polgárháborúkig, vagy éppen sima tömeggyilkosságokig elvezető ellentétek.
Régi dolog az, hogy ha politikus jár a környéken, egy gyerek sincs biztonságban. Meglátja a politikus a gyereket, odaszalad hozzá, felkapja, s ha peche van a pulyának, még néhány cuppanós puszit is kap, egyem azt a kis szívedet.
A pedagógusok válasza a losonci téri iskoláról megjelent riportra.
lehet-e némán téát inni véled,
rubin-téát és sárga páragőzt?
(Kosztolányi)
Megkérdőjelezhetők a közelgő választás eredményei, és ráléphet-e még az önkény útjára az Orbán-kormány? A Nemdemokrácia című könyv szerzőjét arról is megkérdeztük, hogy vajon kell-e új alkotmány, és igazodik-e az államapparátus, a köztársasági elnök, ha a Tisza Párt nyer.
Nem is annyira leépülésről, mint inkább „a felépülés hiányáról”, komoly strukturális hiányosságokról kell beszélnünk a hazai pszichiátriában, vélik a szakemberek. Ahogy a pszichiátriai betegek, úgy maguk a pszichiáterek sem erősek az érdekérvényesítés terén. A „Nyírő” orvosainak közös kiállása viszont jelezte: tényleg nagy a baj.
A Tisza Párt megjelenése a szegregátumokban sem maradt hatástalan, 16 év után érzékelhető az elégedetlenség Miskolc külterületén. A magyar nyilvánosság sajátossága miatt azonban a Fidesszel való elégedetlenségből nem következik a Fidesz-ellenes szavazat.
Mit tehet az ember, ha negyven oldal értelmezhetetlen csekk- és számlatengert kap az MVM-től, ami alapján be kell fizetnie valamekkora összeget? Van, aki beleáll, de a legtöbben inkább fizetnek. A szolgáltató nem egyszer úgy követeli a befizetést, hogy nem is tudja megmondani, miért éppen annyit kér.
A Mi Hazánk szívesen lenne a választások után felálló Országgyűlésben a „mérleg nyelve”, de egyelőre az a nagy kérdés, hogyan szavaznak majd a párt szimpatizánsai az egyéni képviselőjelöltekre. Ha például a fideszes jelöltet támogatnák, az listás mandátumokba kerülhet a Mi Hazánknak.
Vasárnap kiderül, hogy Szlovéniát továbbra is Robert Golob baloldali-liberális kormánya irányítja-e, vagy a Janez Janša vezette jobboldali koalíció lép a helyébe. Janša Orbán legodaadóbb szövetségese vagy inkább közvetlen alárendeltje; megbonthatatlan barátságuk fájdalmas tüske lehet az Európai Tanács és az egész EU oldalában.
Kedvező kamatozású hitellel segítené az Európai Bizottság Lengyelország honvédelmének feltuningolását, ám az államelnök megvétózta a majd’ 44 milliárd eurós programot. A szálakat még mindig Jarosław Kaczyński mozgatja, aki a németekkel ijesztget, és a szélsőjobb szavazói felé kaczyngat.
Zenetudósnak és zeneszerzőnek készülve felvételizett a párizsi egyetemre, de egy kötelező szaktárgy örökre megváltoztatta az életét, és kórust alapított egy olyan időszakban, amikor ez minden volt, csak nem divatos. Máshogy halljuk-e a kórusokat, mint a franciák? Miért kell engedni a vaskalapos historikusságból? A művésszel párizsi otthonában beszélgettünk.
Március elején jelent meg a 6363 apróságok című új albuma. Gegével, valamint Imrei Ariellel, a zenekar basszusgitárosával a lemez dalaiban érintett témák mellett a hatalom által felemelt és démonizált rapperekről, az új tehetségek támogatásáról és az apaságról is beszélgettünk.
A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.
Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.
A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.
Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.
A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.
Számos monodrámája, önálló estje volt már, és mindegyikben ott volt a saját élete is. A közelmúltban bemutatott Egy életem apropóján beszélgettünk színházi váltásokról, öregedésről és mindenféléről.
Isabelle Huppert arra született, hogy gyönyörű szettekben, art deco szobabelsőkben pikírtkedjen, miközben valódi érzéseit elefántcsont maszk mögé rejti.
Két évtizede jár rendszeresen hozzánk a kultikus státuszú orosz pianista, akit nyugodtan nevezhetünk régi vágású előadónak.
A történelmi magazin szerkesztőit is meglephette, hogy mennyire aktuálisak lettek az előző, szintén dupla lapszámuk témái.
Témájával, a demenciával és a végső elmagányosodással gondozóházi ápolóként találkozott az író, akinek a regényében a főhőse belső beszédét halljuk.
Van egy szívdöglesztő Pasi, akiért minden megaláztatást vállal szeretője, szolgája, csicskája.
Hat évtizede már, hogy a Beatles dalaiba indiai hatások szivárogtak be, és azóta számtalan zenei előadó nyúlt hasonló ihletért – a pár hete új lemezzel jelentkező Kula Shaker erre egy komplett karriert épített.
A magyar cím se kutya, ám az eredeti (War Machine, azaz Háborús gépezet – vagy valami ilyesmi) mindennél jobban árulkodik róla, mit akar mondani Patrick Hughes filmje a háborúról és a vakon szolgáló, hős katonákról: a világon semmit.
A magyar gazdák legbefolyásosabb szervezete, a Hangya Szövetkezet 1940 tavaszán sajátos módját választotta az állattenyésztéssel kapcsolatos népnevelésnek: tizenkét baromfiszobrot készíttetett, amelyek „különböző fázisában mutatják be a baromfi helyes gondozását és helyes, illetőleg helytelen feldolgozását”.