Visszhang

A hetvenes évek első felében úgy tűnt, hogy a rockoperáé a jövő.

A spanyol kommersz filmgyártás komoly ambíciója hollywoodi jellegű produkciók előállítása – e törekvések sikeresek is.

A kísérleti táncprodukció „zenei” alapszövetét egy rögzített és megvágott vallomásokból álló szöveg adja.

Vannak rendezők, akik mindenhez értenek, és a formától függetlenül képesek maradandót alkotni.

A Roxy Music korai számáról kapták a nevüket, 27 éve léteznek, tartottak egy évtizedes szünetet is, de összességében meglehetős rendszerességgel termelik az albumokat.

A kanadai költő harmadik magyarul megjelent kötetének fókuszában a Magyarországról 1956-ban emigrált édesapjának alakja és emléke áll.

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok délutáni koncertje még javában zajlott, amikor a svéd zenekar ládáit kipakolták a Bösendorferstraßén.

Ha kitör egy hollywoodi vulkán, biztosra vehetjük, hogy ott terem mellette Tommy Lee Jones vagy Pierce Brosnan, s menti, ami menthető.

A magyar cím se kutya, ám az eredeti (War Machine, azaz Háborús gépezet – vagy valami ilyesmi) mindennél jobban árulkodik róla, mit akar mondani Patrick Hughes filmje a háborúról és a vakon szolgáló, hős katonákról: a világon semmit.

Hat évtizede már, hogy a Beatles dalaiba indiai hatások szivárogtak be, és azóta számtalan zenei előadó nyúlt hasonló ihletért – a pár hete új lemezzel jelentkező Kula Shaker erre egy komplett karriert épített.

Van egy szívdöglesztő Pasi, akiért minden megaláztatást vállal szeretője, szolgája, csicskája.

Témájával, a demenciával és a végső elmagányosodással gondozóházi ápolóként találkozott az író, akinek a regényében a főhőse belső beszédét halljuk.

A történelmi magazin szerkesztőit is meglephette, hogy mennyire aktuálisak lettek az előző, szintén dupla lapszámuk témái.

Bill Callahan nemsokára hatvan­éves lesz.