Az idei Ultrahang Fesztivál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a finn Kemialliset Ystävät öttagú kollektívája vég nélkül ismétlődő kutyaugatásból, egy fáradhatatlanul pengetett, szelíd gitárriffből, valamint százféle apró zajból és zörejből, például egy bemikrofonozott kólásüvegben lötyögtetett folyadék hangjából varázsolt csilingelő zajszimfóniát. A furcsa hangjelenségről Sami Sänpäkkilät kérdeztük, aki nemcsak a fenti csoport tagja és a megbízható Fonal lemezkiadó gazdája, hanem Es néven szólóban is dolgozik - vastagon effektelt, delejező morajzenéjéből a Merlin kistermében hallhattunk ízelítőt.