Manyasz Róbert (Bejrút)

Július elején Bejrútban elhunyt az egyik legbefolyásosabb síita vallási vezető, Muhammad Huszajn Fadlallah nagyajatollah. A New York Times mint a radikális iszlamista csoportok - köztük a Hezbollah - alapító szellemi atyját, az Egyesült Államok egykori közellenségét búcsúztatja, a közel-keleti sajtó a síita mainstream gondolkodástól fokozatosan függetlenedő, már-már liberális vallási gondolkodóként emlékezik meg róla.

Irán - nukleáris programja révén - jó ideje a világpolitika fókuszában áll. Az atomhatalmi törekvéseket a nemzetközi politika és sajtó a jelenlegi konzervatív kormányzathoz vagy legalábbis a síita iszlám progresszív, politikus irányzatát képviselő vallásos rendszerhez köti. A probléma lényege azonban mélyebben, az iráni társadalom kettős identitásában és szemléletében rejlik.

Az elmúlt hónapok jemeni zavargásai újból rámutatnak a Közel-Kelet egyik súlyos belső problémájára, a szunnita-síita megosztottságra. Az iszlám két irányzatának 1400 éves konfliktusa feloldhatatlan ellentéten nyugszik. A mára ideológiai szembenállássá keményedett ellentét alapja politikai: a vallásilag legitim politikai hatalom eltérő magyarázásán nyugszik.

Európa egykori beteg embere, Törökország többszöri geopolitikai műtétet követően mára makkegészséges lett, és erős tettvágy feszíti. A Közel-Keleten általános a vélemény: a térség államaiban vágyott demokratizálódási folyamat sorsa nagyban függ a török munkálkodás eredményétől.

Ami a május elsejét illeti, a legtöbb török városban nem volt akadálya az ünneplésnek. Egyedül csak Diyarbakirban tiltották meg a felvonulást, az egyetlen olyan nagyvárosban, amelyben a legális kurd párt, a HADEP adja a polgármestert. Igaz, ünnepelni valójában nem volt mit.