Marián Béla

Az év vége a NATO-csatlakozásról tartott népszavazás jegyében telt. Legalábbis mind november, mind december elején ezt említették mint a legfontosabb belpolitikai eseményt a Marketing Centrum kérdésére (az erre válaszolók 53 százaléka). A második helyre a bősi vízlépcsővel kapcsolatos ügyek kerültek 12 százalékos említési gyakorisággal, a harmadik-negyedik helyre a székesfehérvári romák kálváriája, illetve a földkérdés és az ehhez kapcsolódó tüntetések 6-6 százalékos említési gyakorisággal. Ehhez képest Maczó Ágnes leváltása és a Tocsik-per a kérdezettek 2-2 százalékának jutott eszébe, az SZDSZ küldöttgyűlése pedig mindössze egy embernek az ezerből.

Az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményének a NATO-csatlakozásról szóló referendumot tartották az emberek. November 6. és 11. között gyakorlatilag mindenki tudta, hogy 16-án ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről. A referendumot kísérő kampánynak komoly belpolitikai hatásai is voltak. Elsősorban az, hogy 55 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosan szavaznának egy "most vasárnapi" parlamenti választáson, de a pártpolitikai erőtér is jelentősen módosult. A legtöbbet az SZDSZ - mint afféle "népszavazós" párt - profitált a NATO melletti kampányból, támogatottsága 1996 szeptembere óta nem volt akkora, mint most; többek között ez is kiderül a Marketing Centrum legutóbbi felméréséből, melyre a Magyar Narancs és a Világgazdaság adott megbízást.

A parlamentben szokásos kormánypárti-ellenzéki pengeváltások szeptembertől még élesebbek, mint amilyenekhez az előző ülésszakokban hozzászokhattunk. Vita elsősorban a földtulajdonlással kapcsolatos népszavazás körül van, ráadásul a polémia jellege ma már egyértelműen politikai, alkotmányjogi, és nem szakmai, (mező)gazdasági. Az olykor elvont vagdalkozást a politika iránt mérsékelten érdeklődő polgárok viszont nemigen tudják és akarják követni, így aztán nem meglepő, hogy szinte valamennyi politikus és politikai intézmény megítélése romlott. A pártok támogatottságában ugyanakkor nincsenek drámai változások. Az első helyért - nagyjából azonos eséllyel - változatlanul a Fidesz - MPP és az MSZP küzd. Az FKgP áll a harmadik helyen, az SZDSZ a negyediken, a többi párt vezetői pedig továbbra sem nagyon reménykedhetnek abban, hogy 1998 után is helyük lesz a parlamentben - mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Marketing Centrum készített október elején a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából.

Augusztusban valamivel élénkebb volt a belpolitikai élet, mint az előző két nyári hónapban, ám ez is csak minimálisan módosította a pártok lakossági támogatottságát. Az úgynevezett biztos szavazók körében viszont markánsabbak a változások: a Fidesz támogatói lényegesen aktívabbnak mutatkoztak, mint egy hónapja, míg az FKgP híveinek szavazókedve csökkent. A nyári hónapok kisebb-nagyobb változásainak eredményeként jelenleg teljesen kiegyenlített a Fidesz és az MSZP támogatottsága, miközben az FKgP egyértelműen lecsúszott a harmadik helyre. A negyedik helyen - az előzőektől jócskán lemaradva - változatlanul az SZDSZ áll, más pártoknak pedig továbbra sincs sok esélyük 1998-ban a parlamentbe kerülésre; mindez a Marketing Centrum legújabb felméréséből derül ki, amelyet a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készített.

Horn Gyula beszédeiben állandó elemmé vált annak hangsúlyozása, hogy a szigorító intézkedések nem voltak hiábavalók, mert a magyar gazdaság növekedési pályára állt. A kormányfő szavait a független gazdaságkutató intézetek adatai is megerősítik, és mindez hatással van a közvéleményre. A kormány iránti bizalom az áprilisi mélyponthoz képest 9 ponttal javult az elmúlt hónapokban, a kabinet tevékenységével való elégedettség mutatója pedig ´94 decembere óta nem volt ilyen magas, mint most. A nyár, a politikai uborkaszezon is kedvezni szokott a mindenkori kormányok megítélésének. Annak idején az Antall-kabinet mutatói is jobbak voltak a nyári hónapokban, mint az éles pártcsatákkal dúsított parlamenti ülésszakok alatt. A kormány kedvezőbb megítélése természetesen hatással van a pártok támogatottságára is. Az MSZP ismét fölényesen megnyerné egy most vasárnapi parlamenti választás első fordulóját. Ugyanakkor a második fordulóban továbbra is jók a Fidesz esélyei, derül ki a Marketing Centrum augusztusi felméréséből.

A politikusok megítélése elsősorban a válaszadók pártállásától függ, így érthető, hogy a népszerűségi listákat már hosszú ideje Göncz Árpád, Kovács László és Demszky Gábor vezetik. Mindhármuk közjogi szerepe bizonyos szempontból pártpolitika feletti: az államfő hivatalból pártsemleges, a külügyek területén lényegében hétpárti konszenzus van, Demszky Gábor pedig sokak számára az önkormányzatokat, az önkormányzatiságot jeleníti meg. Az ellenzék két legnépszerűbb politikusa, Orbán Viktor és Deutsch Tamás is elsősorban annak köszönheti népszerűségét, hogy pártjuk sokkal kevésbé osztja meg a közvéleményt, mint az MSZP és az FKgP. A népszerűségi lista végén viszont a szélsőséges és a "veszekedős" politikusok kullognak, azok, akik sűrűn keverednek éles vitákba más pártok vezetőivel, illetve saját pártjuk (kizárt) tagjaival.

Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, mindössze négy párt kerülne a parlamentbe: az MSZP, a Fidesz - MPP, az FKgP és az SZDSZ. A mandátumarányok megbecsülése viszont még nagyon kockázatos lenne. A legnagyobb lakossági támogatottságot jelenleg a Fidesz - MPP élvezi, de a szocialisták hívei fegyelmezettebb szavazók, így az első fordulót vélhetően most is az MSZP nyerné. A második fordulóban ugyan a fiatal polgári demokraták esélyei a jobbak, de nem annyira, hogy az abszolút többség megszerzésében reménykedhetnének Orbán Viktorék, derül ki a Marketing Centrum július elején készült felméréséből.