A megkérdezettek 55 százaléka akart és tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. Döntő többségük valamilyen formában a NATO-csatlakozással, illetve a földtulajdonlással kapcsolatos népszavazást említette, noha az adatfelvétel idején a köztársasági elnök még nem írta ki - a kormány kérdéseivel - november 16-ra a referendumot. A parlamentben viszont - napirend előtt és közben - gőzerővel folyt
a népszavazás
körüli éles hangú vita. Ám a jelek szerint mindez egyáltalán nem mozgósította az embereket a népszavazáson való részvételre, igaz, a kedvüket sem vette el ettől.
Akárcsak szeptember elején, most is csak a megkérdezettek fele (49 százalék) mondta azt, hogy biztosan voksol majd a népszavazáson. Ez Magyarország nemzetközi tekintélye szempontjából alacsony részvételi arányt sejtet, igaz, a referendum még így is biztosan érvényes és eredményes lesz, hiszen a biztos résztvevők 74 százaléka igennel szavazna a NATO-kérdésre, 71 százalékuk szavazná meg a kormány földdel kapcsolatos első kérdését (belföldi vállalatok és szövetkezetek tulajdonszerzése), 67 százalékuk pedig a másodikat is. Ez azt jelenti, hogy mindhárom kérdés megkapja a választásra jogosultak több mint 25 százalékának a szavazatát, még abban az esetben is, ha a részvételi arány végül is 50 százalék alatt marad. Szeptember óta egyébként csak a második számú földkérdés (külföldiek tulajdonszerzésének korlátozása az EU-csatlakozásig) támogatottsága csökkent számottevően. Azaz a viták hatására furcsa módon egyre többen gondolják azt, hogy egyáltalán nem kellene korlátozni a külföldiek termőföldhöz jutását.
A népszavazási kérdések megítélése azonban korántsem tiszta. Amikor azt firtattuk, hogy az ellenzék vagy a kormány véleménye áll-e közelebb a megkérdezettekhez, akkor 36 százalékuk az ellenzéket támogatta, 27 százalékuk a kormányt, miközben 26 százalékuknak nincs véleménye, 11 százalékuk pedig sem az ellenzékkel, sem a kormánnyal nem ért egyet. Ezek az adatok mindenképpen ellentmondanak a szavazási szándékoknak, és jelzik, hogy számos polgártársunk fejében elég nagy a zűrzavar a földtulajdonlás körül. Ezt a zavarodottságot csak növeli az a tény, hogy a szélesebb nyilvánosság már jó ideje csak alkotmányjogi, politikai csűrcsavart lát tartalmi viták helyett.
Az ellenzéki pártok véleményét elsősorban természetesen az ellenzéki pártok hívei támogatják, a kormányét pedig a kormánypártokéi, és éppen azért nagyobb az ellenzék véleményének támogatottsága, mert "most vasárnap" többen szavaznának valamelyik ellenzéki pártra, mint valamelyik kormánypártra. Ugyanakkor a magyar választópolgárok nagy többségének meglehetősen laza a pártkötődése, így egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzék meg tudja változtatni a földügyben a többség véleményét a november 16-i referendumig. Különösen akkor nem, ha könnyen emészthető érvek helyett egy "alkotmányon kívüli helyzet vészforgatókönyve" szerint próbálják befolyásolni a polgárok népszavazási szándékait.
A pártok támogatottsága
egyébként gyakorlatilag nem változott szeptember óta. A Fidesz - MPP ugyan növelte híveinek számát két százalékkal, és most egy hajszállal megelőzi az MSZP-t, ám a két párt támogatottságának különbsége továbbra is a mérés hibahatárán belül van, mint ahogy a kétszázalékos növekedés is (1. számú ábra). Ugyanakkor a Fidesz pozíciója sok szempontból egyértelműen jobb, mint az MSZP helyzete. Sokkal több ember tartja elképzelhetőnek, hogy esetleg a fiatal magyar polgári demokratákat támogatja, mint a szocialistákat, és lényegesen kisebb a párt elutasítottsága is (2. számú ábra). Hasonlóképpen sokkal többen vannak azok is, akik szívesen látnák a Fideszt a következő kormánykoalíció tagjaként, mint azok, akik még négy évig hatalmon tartanák az MSZP-t. Mindez azt jelenti, hogy ha tényleg "most vasárnap" lennének a választások, akkor az első fordulóban a Fidesz - MPP és az MSZP holtversenyben végezne az élen, ám a második fordulóban lényegesen jobbak lennének a fiatal demokraták esélyei.
Az élen álló két párt támogatói tábora között komoly nemzedéki szakadék van. A Fidesz - MPP - minden néppárttá válási erőfeszítése ellenére - továbbra is főként a fiatalok pártja, míg az MSZP támogatóinak zöme 46 évnél idősebb, és a párt helyzete a nyugdíjasok körében a legjobb (3. számú ábra). Ennek azért van nagy jelentősége, mert a fiatalabb választópolgárok pártkötődése sokkal képlékenyebb, mint az idősebbeké, és szavazási elszántságuk is lényegesen alacsonyabb, mint azoké, akik már régen megtanulták, hogy a választási részvétel állampolgári kötelesség. Ráadásul a Fidesz konzervatív fordulata hosszabb távon nem feltétlenül vonzó a fiatalok számára, mint ahogy annak a lehetősége sem, hogy kedvenc pártjuk esetleg együtt fog kormányozni az ebben a körben nem túl népszerű FKgP-vel. Mindez együttesen azt eredményezheti, hogy ´98-ban ismét rosszabbul szerepel a Fidesz - MPP, mint a jóval a választások előtt készített közvélemény-kutatásokban.
Marián Béla
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1997. október 3. és 7. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
