Marián Béla

Bár a tavaszi országgyűlési választásokon Budapesten tarolt az MSZP, a párt főpolgármester-jelöltjének, Gy. Németh Erzsébetnek a dolgok jelenlegi állása szerint csodára lenne szüksége ahhoz, hogy a tizenkét éve regnáló Demszky Gábort legyőzze. Bár az igazi kampány még csak most kezdődik, tény, hogy a közvélemény-kutatási adatok nem sok jóval kecsegtetik a szocialistákat. Demszky támogatottsága mindegyik felmérés szerint negyven százalék feletti, míg Gy. Némethé éppenhogy meghaladja a tíz százalékot.

A Marketing Centrum legutóbbi felmérése az önkormányzati választások előtt készült, a legfrissebb adatfelvétel pedig december elején fejeződött be. A két felmérés között nem változott a pártok támogatottsága, ugyanakkor talán még sohasem volt olyan megosztott a magyar társadalom pártállás szerint, mint jelenleg. Az MSZP hívei minden eddiginél jobban haragszanak a kormánypártokra, és immár a Fidesz táborában is magasabb a MIÉP, mint az MSZP rokonszenv-indexe. Az SZDSZ táborában éveken át csaknem olyan magas vagy magasabb volt a Fidesz rokonszenvmutatója, mint egykori koalíciós partneréé, most viszont az MSZP indexe 13 ponttal meghaladja körükben a Liberális Internacionálé másik magyar tagjának indexét. Ha a pártok támogatottsága nem is változott, a közhangulatra és a vezető kormánypártok elnökeinek népszerűségére nem maradtak hatás nélkül az elmúlt időszak belpolitikai botrányai, derül ki a MaNcs és a Világgazdaság megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

Az Orbán-Torgyán-kormány meghozta az első olyan intézkedését - a nyugdíj-emelés mértékéről szólót -, amely sok ember érdekét sérti, és ennek meg is fizette az árát. A 60 évnél idősebbek körében 8 százalékkal csökkent a Fidesz - Magyar Polgári Párt támogatottsága, miközben egyetlen társadalmi-demográfiai csoportban sem lettek népszerűbbek. Összességében 3 százalékkal apadt a Fidesz tábora, ám a közelgő önkormányzati választások előtt ennél sokkal érzékenyebben érinti a pártot, hogy megmaradt híveik most sokkal kevésbé aktívak, mint augusztus közepén voltak, így a biztos pártválasztók körében már 10 százalékkal csökkent a támogatottságuk. Ugyanakkor a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Kisgazdapárt hívei kezdenek magukhoz térni a választások utáni csalódottságukból, és mindkét párt támogatottsága közelíteni kezdett a választások előtti szintjéhez, derül ki a Marketing Centrum legfrissebb felméréséből, amely a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készült.

A parlamenti választások eredményei átszabták a pártok országos támogatottságát. Különösen a győztes Fidesz - Magyar Polgári Párt vált támogatottabbá, míg a kisebb pártoktól még korábbi híveik egy része is elfordult. A folyamatnak országosan leginkább a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) volt a vesztese. Ez a polarizálódás Budapesten is megfigyelhető, ám sokkal kisebb mértékben, mint vidéken, és a fővárosban inkább a kisgazdapárt támogatottsága csökkent. Demszky Gábor népszerűsége ugyanis töretlen, ráadásul az SZDSZ önkormányzati pártként sokkal elfogadottabb, mint parlamenti pártként. Olyannyira, hogy az októberi önkormányzati választásokon a hivatalban lévő főpolgármester újraválasztása a legvalószínűbb, derül ki a Marketing Centrum legfrissebb fővárosi közvélemény-kutatásából.

A választások eredménye jelentősen átformálta a közvéleményt. A Marketing Centrum június eleji felmérése során a megkérdezettek 74 százaléka azt állította, hogy május 10-én elment szavazni, és emlékezetük szerint abszolút többséget szerzett volna a Fidesz - MPP. Mindez azt is jelzi, hogy a polgárok bizalommal várják a polgári kormány megalakulását, és sok embert az sem zavar olyan nagyon, hogy Torgyán József lesz Orbán Viktor koalíciós partnere. A választások után a Fidesz - MPP elnökének bizalom-indexe 56 pontról 68 pontra ugrott, miközben Kuncze Gáboré 54 pontról 41 pontra esett. A legyőzötteknek egyébként is jaj: még annál is kevesebben mondták, hogy az SZDSZ-re szavaztak az első fordulóban, mint ahányan ténylegesen. Ugyanakkor az emlékek szerint az MSZP-re is többen voksoltak, mint valójában, ami azt jelzi, hogy a választások után is folytatódik a pártpolitikai erőtér polarizálódása, derül ki a Marketing Centrum - a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készített - felméréséből.

Az idei választások marketingszempontból is sok meglepetéssel és tanulsággal szolgáltak. Elsősorban azzal, hogy annak a pártnak - jelen esetben a Fidesznek - volt csak igazán sikeres a kampánya, amelyik kreatívan használta a különböző meggyőzési technikákat; a csendes és unalmas kampányfogásokat alkalmazó pártok - különösen az MSZP - ellenben gyengébben szerepeltek a választásokon, mint a kampányidőszak előtti közvélemény-kutatásokban.

A választások közeledtével nemcsak az a kérdés egyre izgalmasabb, hogy az egyes pártoknak mekkora a támogatottságuk, hanem az is, hogy a társadalom mely rétegei támogatják az egyes politikai erőket. Ezúttal nem a társadalmi-demográfiai tényezők mentén vizsgálódunk, hanem az érzelmi, ideológiai dimenziók alapján.

A Marketing Centrum legfrissebb felmérése április elején készült. 1994-ben, egy hónappal a májusi választások előtt a közvélemény-kutatások alapján már meglehetősen pontosan előre lehetett látni a végeredményt. Most viszont nagyobb a bizonytalanság, különösen a második forduló kimenetelét illetően. Néhány dolog persze már most igen valószínűnek tűnik: 1. májusban kevesebben fognak szavazni, mint ´94-ben; 2. ez az MSZP-nek kedvez, így az első fordulót ők fogják megnyerni; 3. a második fordulóban két forgatókönyv lehetséges: az első szerinta szocialista jelöltek az egyéni mandátumok kétharmadát szerzik meg, a második szerint csaka felét. Az első eset akkor valószínű, ha az SZDSZ jelöltjei visszalépnek az MSZP javára, a második pedig akkor, ha az FKgP jelöltjei lépnek vissza a Fidesz javára, derül ki a Magyar Narancs ésa Világgazdaság megbízása alapján készített - a választások előtti utolsó - felmérésből.

Február és március eleje között a megkérdezettek kétharmada tudott említeni egy vagy több dolgot az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei közül. A legtöbben a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos dolgokra utaltak valamilyen formában. Vízlépcsőügyben az MSZP magára maradt a véleményével, és az SZDSZ tiltakozása nyomán a kormányfő lehátrált a Nemcsók János nevével jelzett megállapodásról. Mindez természetesen nem használt a szocialisták népszerűségének: a lakosság körében 5 százalékkal, a "biztos pártválasztók" körében pedig 9 százalékkal csökkent a támogatottságuk. A változások nyertese azonban nem a megállapodás-tervezet megvétózását bejelentő koalíciós partner lett, hanem az ellenzék, elsősorban a Fidesz - mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Marketing Centrum készített a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából.

Göncz Árpád május 10-re kitűzte a parlamenti választások első fordulóját, és ezzel lényegében kezdetét vette a választási kampány. A közvélemény reagálása meggyőző: 63 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosra ígérik választási részvételüket. Ez nagyjából megegyezik a 94-es választások előtt három hónappal készült felmérésekben regisztrált szavazókedvvel. Abban viszont nagyon különbözik a jelenlegi helyzet az előző választások előttitől, hogy most nincs úgynevezett "leváltós" hangulatban az ország - ez derül ki a Marketing Centrum legutóbbi felméréséből, amely a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készült.

Bár hivatalosan csak február 28-án kezdődik a választási kampány, a pártok már bemelegítettek, sőt azzal, hogy a köztársasági elnök kitűzte a voksolás dátumait, el is kezdődött a választók kegyeiért folyó versenyfutás. A legkedvezőbb indulópozíció az MSZP-é, amely meggyőző fölénnyel vezeti a mezőnyt: támogatottsága most 6 százalékkal magasabb, mint 1994 januárjában volt. A nagyobbik kormánypárton kívül a Fidesz és az FKgP esélyei is jobbak, mint ´94-ben ilyenkor. Az SZDSZ támogatottsága viszont 4 százalékkal elmarad az előző választások előtt mérttől, és az is egyre biztosabbnak látszik, hogy ezen a négy párton kívül nem kerül be más politikai erő a májusi választások utáni Országgyűlésbe; többek között ez derül ki abból a felméréséből, amelyet a Marketing Centrum végzett január közepén a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából.

A Marketing Centrum 1997. december 5-10. között a Belügyminisztérium megbízásából végezte el azt a felmérést, amely az úgynevezett székesfehérvári "gettóügy" társadalmi megítélését vizsgálta. Mint kiderült, a Rádió utcaiak kálváriája igen nagy visszhangot keltett. Igaz, e fokozott érdeklődést - a Marketing Centrum elemzése szerint - elsősorban a cigányokkal kapcsolatos negatív attitűdök motiválják.