Közvélemény-kutatás: erősödő SZDSZ

szerző
Marián Béla
publikálva
1997/48. (11. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményének a NATO-csatlakozásról szóló referendumot tartották az emberek. November 6. és 11. között gyakorlatilag mindenki tudta, hogy 16-án ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről. A referendumot kísérő kampánynak komoly belpolitikai hatásai is voltak. Elsősorban az, hogy 55 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosan szavaznának egy "most vasárnapi" parlamenti választáson, de a pártpolitikai erőtér is jelentősen módosult. A legtöbbet az SZDSZ - mint afféle "népszavazós" párt - profitált a NATO melletti kampányból, támogatottsága 1996 szeptembere óta nem volt akkora, mint most; többek között ez is kiderül a Marketing Centrum legutóbbi felméréséből, melyre a Magyar Narancs és a Világgazdaság adott megbízást.

Az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményének a NATO-csatlakozásról szóló referendumot tartották az emberek. November 6. és 11. között gyakorlatilag mindenki tudta, hogy 16-án ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről. A referendumot kísérő kampánynak komoly belpolitikai hatásai is voltak. Elsősorban az, hogy 55 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosan szavaznának egy "most vasárnapi" parlamenti választáson, de a pártpolitikai erőtér is jelentősen módosult. A legtöbbet az SZDSZ - mint afféle "népszavazós" párt - profitált a NATO melletti kampányból, támogatottsága 1996 szeptembere óta nem volt akkora, mint most; többek között ez is kiderül a Marketing Centrum legutóbbi felméréséből, melyre a Magyar Narancs és a Világgazdaság adott megbízást.

Az október Magyarország NATO-csatlakozásának jegyében telt el. November elején a megkérdezettek 68 százaléka mondott valamit a Marketing Centrum munkatársainak arra a kérdésre, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. A válaszadók 73 százaléka megemlítette valamilyen formában a referendumot, illetve a NATO-t, és ez azt jelzi, hogy a csatlakozás a mindennapok beszédtémája volt. Ezt mutatja az is, hogy a megkérdezettek 97 százaléka tudott a november 16-i ügydöntő népszavazásról. Ez 13 százalékos növekedést jelentett október óta. A múlt havi adatfelvétel idején még csak a megkérdezettek 55 százaléka mondott egy vagy több belpolitikai eseményt, de a vezető téma már akkor is a NATO-csatlakozás volt, ugyanakkor a földkérdést is legalább annyian említették akkortájt. Novemberre a földtörvény körüli vita háttérbe szorult, mindössze a válaszadók 26 százaléka emlékezett meg erről (is). A Metész engedély nélküli, feloszlatott demonstrációját a válaszadók 12 százaléka tartotta említésre méltónak, azt pedig, hogy az ügy folyományaként Maczó Ágnest kizárták a kisgazdapárt frakciójából, 7 százalékuk.

A történtek végül is alaposan átszabták a pártpolitikai erőteret, és a változások nyertese ezúttal

az SZDSZ

lett - talán annak jutalmaként, hogy egyedül ez a párt állt ki plakátokkal is a NATO-csatlakozás mellett. Ráadásul az euroatlanti integráció eszméje az SZDSZ arculatával jobban harmonizál, mint mondjuk a kisgazdapárt imágójával. A kisebbik kormánypárt lakossági támogatottsága 6 százalékról 9 százalékra növekedett. Az SZDSZ híveinek megjött a szavazókedvük is, a szabad demokraták támogatottsága megduplázódott a biztos pártválasztók körében. Az SZDSZ elsősorban korábban elbizonytalanodott híveit tudta ismét maga felé fordítani. Ezt többek között onnan tudjuk, hogy a politika iránt nagyon vagy közepesen érdeklődők körében nem változott a szabad demokraták támogatottsága, a politika iránt egyáltalán nem érdeklődők körében viszont 8 százalékkal növekedett. A nőket általában kevésbé érdekli a politika, mint a férfiakat, így aztán az SZDSZ jelenleg lényegesen népszerűbb a hölgyek körében, mint a férfiak között.

A népszavazás körüli kampány legfontosabb közvetlen belpolitikai hozadéka egyébként az, hogy 55 százalékról 63 százalékra növekedett azok aránya, akik biztosra ígérik részvételüket "egy most vasárnapi" parlamenti választáson. Ez elsősorban abból adódik, hogy a kampány a politika iránt kevéssé érdeklődő polgárok figyelmét is felkeltette a választások iránt.

Egy közvélemény-kutatás kérdezési szituációjában, a fotelben hátradőlve, persze könnyebb azt mondani, hogy elmegyünk majd szavazni, mint kimenni a hideg utcára, és elballagni a szavazóhelyiségig. Így aztán a megkérdezettek egy része nem tartotta be a népszavazási részvételre tett ígéretét. November 16-án -felfelé kerekítve - 50 százalékos volt a tényleges részvételi arány, miközben november 6. és 11. között a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmegy. Az adatok alapján egyébként

57 százalékos részvételt

és 87 százalékos igent jeleztünk volna előre, ha erre a kampánycsend megsértése nélkül lehetőségünk lett volna. Azokról a "biztos" szavazókról ugyanis, akik nem tudták, hogyan válaszoljanak a népszavazási kérdésre, joggal feltételezhettük: végül nem mennek el. (Ugyanebből a megfontolásból az október eleji adatok alapján 47 százalékos részvételt és 81 százalék "igent" jeleztünk előre.)

Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ´98-ban 63 százaléknál kevesebben járulnak az urnákhoz. Ezt onnan sejtjük, hogy ´93 végén a megkérdezettek mindössze 52-54 százaléka ígérte "biztosra" részvételét, viszont a legutóbbi parlamenti voksoláson a választópolgárok 69 százaléka szavazott.

Az SZDSZ támogatóin kívül az MDF és a KDNP híveinek is jelentősen növekedett a szavazókedvük, ám ez utóbbiak még így is csak 4 százalék körüli eredményre számíthatnának egy "most vasárnapi" parlamenti választáson. Támogatottság szerint jelenleg négyféle párt van. A választások megnyeréséért a Fidesz - MPP és az MSZP küzdhet egymással. A jelen helyzet szerint az első fordulót ismét a szocialisták nyernék, mégpedig 1994-es győzelmükhöz hasonló eredménnyel, ám a második fordulóban lényegesen jobbak lennének a Fidesz-jelöltek esélyei. Olyannyira, hogy azokban a körzetekben, ahol nem szereznének legalább tízszázalékos előnyt a szocialista jelöltek, szinte biztosan fideszes lenne az egyéni befutó.

A harmadik helyért az SZDSZ és az FKgP küzd. A kisgazdák jelenleg még valamivel támogatottabbak, ám szinte semmi esélyük sincs egyéni mandátumok szerzésére. Az SZDSZ-nek viszont juthat néhány hely, főleg a nagyobb városokban, és akkor, ha visszalép a javukra az MSZP harmadik helyre kerülő jelöltje.

Az MDF-nek és a KDNP-nek

a parlamentbe kerülésért kell harcolnia. Az nagyon valószínűtlen, hogy ez mindkét pártnak sikerül, hiszen mindketten ugyanazon választói kör kegyeiért kampányolhatnak a siker reményében. Az MDF esélyeit növelheti viszonylag jó jelöltállító képessége és szervezeti kiépítettsége, a KDNP-nek pedig az FKgP háta jelenthet némi reményt, hiszen Torgyán József azt ígérte: beviszi őket a parlamentbe. Mindez azt jelenti, hogy csak négy, esetleg öt párt képviselőiből fog felállni az új Országgyűlés, ugyanis a MIÉP-nek, a Munkáspártnak és az MDNP-nek továbbra sincs esélye az ötszázalékos küszöb átlépésére.

Október elejéig a földkérdés körüli huzavona volt a politikai élet vezető témája, ami a kormány megítélése szempontjából kifejezetten hátrányosnak bizonyult. Az Alkotmánybíróság döntése után viszont már csak a NATO-csatlakozásról volt szó, ami viszont kifejezetten jót tett a koalíciónak. A NATO-csatlakozás kapcsán ugyanis volt pozitív üzenete a kormánynak (biztonság), és ennek hatása elsősorban abban mutatkozott meg, hogy valamennyi közintézmény és miniszter bizalomindexe nőtt. A legjobban a kormányé (+ 5 pont) és Kovács Lászlóé (+ 6 pont), de Magyar Bálint, Lotz Károly, Medgyessy Péter és Horn Gyula megítélése is jelentősen javult.

Az elmúlt hónap második legfontosabb eseménye

a Metész-demonstráció

és a G. Nagyné Maczó Ágnes körüli cirkusz volt. Persze ennek jelentősége lényegesen elmarad a NATO-népszavazásétól, ám az ügy egyáltalán nem tett jót sem a kisgazdapártnak, sem a volt alelnöknőnek. Az FKgP lakossági támogatottsága ugyan csak 2 százalékkal (azaz a hibahatáron belül) esett, ám a biztos pártválasztók körében már négyszázalékos a veszteségük. Így aztán könnyen lecsúszhatnak a harmadik helyről, ami azt eredményezheti, hogy nem marad esélyük egyéni mandátum szerzésére. Maczó Ágnesnek bőven volt alkalma kifejteni a legfontosabb hírműsorokban a visszahívása kapcsán támadt gondolatait, amivel valószínűleg ő is hozzájárult az SZDSZ népszerűsítéséhez, hiszen mindenért a szabad demokratákat okolta, s szerinte még Torgyán József is liberális befolyás alá került. A nyilvános kisgazdaperpatvar azonban a menesztett alelnök asszonynak ártott a legjobban, hiszen bizalomindexe 39 pontról 31 pontra zuhant, míg Torgyán József csak 2 pontot veszített.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1997. november 6. és 11. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

szerző
Marián Béla
publikálva
1997/48. (11. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra