A Marketing Centrum munkatársai minden hónapban megkérdeznek ezer embert arról, hogy mennyire bíznak ötven politikusban: teljesen, nagyobb részben, kisebb részben vagy egyáltalán nem. A válaszokat szokás szerint százfokú skálára vetítve mutatjuk be. A mutatóknak két kritikus értéke van: az 50 pont fölötti indexek azt jelzik, hogy az adott politikus több bizalmat, mint bizalmatlanságot vált ki a közvéleményből, a 30 pont körüli és alatti értékek pedig nagyfokú bizalmatlanságot jeleznek.
Táblázatunkban a bizalom-indexek mellett feltüntettük az előző felmérés óta bekövetkezett változásokat és a politikusok ismertségét is. Az indexek statisztikai hibahatára (az adott politikus ismertségétől függően) 3-4 pont. Ez azt jelenti, hogy az ennél kisebb, illetve az e körüli ingadozások véletlenszerűek, így azt mondhatjuk, hogy június és július között egyetlen politikus megítélése sem változott számottevően, ami a politikai uborkaszezonban egyáltalán nem meglepő.
Valamivel hosszabb távon viszont azt látjuk, hogy
Horn Gyula túljutott egy mélyponton,
Orbán Viktor pedig felszálló ágba került. A kormányfő bizalom-indexe a mezőgazdasági kistermelők útelzárásai, illetve a március 15-re időzített ellenzéki tüntetések után került a mélypontra, viszont a demonstrációsorozat kifulladása és az MSZP nyugodt légkörű kongresszusa után visszaállt a ´96-ra jellemző szintre. A kormány többi tagjának mutatói (beleértve az SZDSZ-es minisztereket is) hasonló változásokat mutattak, ha nem is olyan mély hullámvölggyel, mint Horn Gyuláé.
A kormánypárti politikusok népszerűségének hullámzását nem kísérte az ellenzéki politikusok megítélésének változása. Pedig a korábbi felmérések egyik legmarkánsabb jellegzetessége éppen az volt, hogy Torgyán József és Horn Gyula mutatói rendre ellentétesen változtak. A legutóbbi felmérések alapján azonban nem látszik ez a komplementaritás. Ebben valószínűleg szerepet játszik az, hogy a Fidesz - MPP fokozatosan átvette a kisgazdáktól a legnépszerűbb ellenzéki párt szerepét, és a közvélemény egyre kisebb része tekinti Horn-Torgyán-meccsnek a belpolitikát.
A 98-as választásokon végül is arról fogunk dönteni, hogy ki irányítsa a kormányt az ezredfordulón átívelő ciklusban. Ez az a kérdés, amelynek a mérlegelése a választásokig hátralevő időben még jelentősen alakíthatja a pártok jelenlegi erőviszonyait. Munkatársaink két éve minden hónapban megkérdezik az emberektől: kit látnának a legszívesebben a miniszterelnöki székben. A leggyakoribb válasz idáig mindig az volt, hogy "nem tudom" (38 és 44 százalék között). Azok aránya sem elhanyagolható, akik a saját nevükkel vagy egyéb tréfával válaszolnak a kérdésre (rendre 1-2 százalék). Meglehetősen népes azok tábora is, akik nosztalgiával gondolnak vissza Németh Miklós kormányára, így továbbra is őt látnák a legszívesebben a kormány élén: az eddigi 24 adatfelvétel során 11 és 14 százalék között ingadozott az arányuk.
A hivatalban lévő kormányfő említési gyakorisága már valamivel nagyobb ingadozásokat mutat: 14 százalékról indult, 7 százalék volt az eddigi mélypont, jelenleg pedig 11 százalékon áll. Torgyán József említési gyakorisága is nagyjából ezek között a határok között ingadozik.
Orbán Viktor
viszont csak az utóbbi hónapokban zárkózott fel a másik két nagy párt elnökéhez, ´95 nyarán mindössze a megkérdezettek 4 százaléka látta volna őt szívesen a miniszterelnöki székben.
Horn Gyula neve az MSZP hívein kívül csupán szórványosan jutott más pártok támogatóinak, illetve a bizonytalanoknak az eszébe. Orbán Viktort viszont csaknem olyan gyakran említették a kérdés kapcsán az MDF hívei, mint a saját pártjukból bárkit, de a bizonytalanok és a KDNP táborában is Németh Miklóséhoz hasonló a Fidesz elnökének említési gyakorisága. Torgyán Józsefet saját pártjának hívein kívül még a KDNP és a MIÉP támogatói közül is sokan el tudják képzelni, mint az ország miniszterelnökét, a bizonytalanok körében viszont említettsége messze elmarad Németh Miklósétól és Orbán Viktorétól.
Másfelől azt látjuk, hogy az MSZP tábora a legtudatosabb: 57 százalékuk Horn Gyulát szeretné a miniszterelnöki székben látni, 18 százalékuk Németh Miklóst, további 10 százalékuk pedig valaki mást az MSZP-ből (például Kovács Lászlót, Békesi Lászlót, Szekeres Imrét), és mindössze 4 százalék azok aránya, akik nem az MSZP-ből választottak (pl. Göncz Árpádot vagy Kuncze Gábort). Az FKgP támogatóinak többsége (55 százalék) is azért szavazna a kisgazdapártra, mert Torgyán Józsefre bízná az ország irányítását. Ugyanakkor a kisgazdák híveinek 14 százaléka is említette Németh Miklóst, ami azért itt valamivel "pártidegenebb" ötlet, mint a szocialisták táborában.
A kisebb pártok híveire még az átlagosnál is nagyobb tanácstalanság jellemző. Körükben 45-52 százalék a "nem tudom" válaszok aránya, ami érthető, hiszen pártjuk frontemberei - esélyek híján - nem nagyon hangoztatták, hogy ők miniszterelnök-jelöltek. Az SZDSZ hívei abban viszont különböznek az MDF és a KDNP támogatóitól, hogy nemigen emlegették Németh Miklóst vagy más pártok tagjait.
A Fidesz - MPP tábora
valahol félúton áll a másik két nagy párt és a kisebb pártok között: 32 százalékuk válaszolt "nem tudommal", 6 százalékuk említette Németh Miklóst, 15 százalékuk más pártok tagjait (Fodor Gábort is!), és mindössze 37 százalékuk támogatja a Fideszt azért, mert Orbán Viktort szeretné kormányfőnek.
Az országnak csak egy miniszterelnöke lehet, viszont az emberek egyszerre sok politikust is utálhatnak, ezért több névre is rákérdeztünk: ki(k) az(ok), aki(ke)t semmiképpen sem látna szívesen a miniszterelnöki székben? Munkatársaink először áprilisban tették fel ezt a kérdést, azóta Torgyán József helyet cserélt az elutasítottsági rangsor élén Horn Gyulával.
A politikusok elutasítottságát másképpen is "mértük": megkérdeztük az emberektől, kiket dobnának ki "süllyedő léghajójukból", ha az 9 párt elnökét szállítaná. A magyar közvélemény-kutatási gyakorlatban kissé szokatlan kérdés egyáltalán nem keltett visszatetszést a megkérdezettekben: 78 százalékuk válaszolt, és a többiek sem háborodtak fel. A "túlélésre" Csurka Istvánnak lenne a legkevesebb esélye, de Torgyán József és Horn Gyula is sokak léghajójából kipottyanna.
Marián Béla
Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről
A legismertebb politikusok ismertsége, bizalom-indexe és a változás
ismert- bizalom- vál-
ség index tozás
1. Göncz Árpád 99 72 -1
2. Kovács László 72 62 +1
3. Demszky Gábor 95 60 -1
4. Deutsch Tamás 93 58 -1
5. Orbán Viktor 97 56 -3
6. Kuncze Gábor 97 55 -1
7. Keleti György 88 54 -1
8. Medgyessy Péter 90 53 +1
9. Magyar Bálint 82 53 -2
10. Gál Zoltán 84 48 0
11. Kósáné
Kovács Magda 84 47 +3
12. Pető Iván 95 45 +2
13. Lotz Károly 74 44 -2
14. Baja Ferenc 68 44 -2
15. Vastagh Pál 67 43 -4
16. Maczó Ágnes 88 40 -2
17. Horn Gyula 99 40 0
18. Szekeres Imre 77 39 -1
19. Szabó Iván 80 38 -2
20. Torgyán József 99 36 -4
21. Lezsák Sándor 85 35 -4
22. Kónya Imre 82 33 -1
23. Giczy György 87 31 -1
24. Thürmer Gyula 72 24 -1
25. Csurka István 90 21 -1
Ki az, akit semmiképpen sem látna szívesen a miniszterelnöki székben?
TÖBB NEVET IS MONDHATTAK
1997. 1997.
április július
Torgyán József 38 44
Horn Gyula 45 34
Csurka István 21 29
Giczy György 7 11
Thürmer Gyula 4 7
Kuncze Gábor 6 6
Lezsák Sándor 5 6
Boross Péter 7 5
Orbán Viktor 4 4
Pető Iván 9 2
Bokros Lajos 5 2
Szekeres Imre 4 2
Szabó Iván 3 2
mások 5 9
nem tudja 22 24
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1997. július 4. és 8. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország 100 pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
