Közvélemény-kutatás: Pártleltár

szerző
Marián Béla
publikálva
1998/1. (01. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az év vége a NATO-csatlakozásról tartott népszavazás jegyében telt. Legalábbis mind november, mind december elején ezt említették mint a legfontosabb belpolitikai eseményt a Marketing Centrum kérdésére (az erre válaszolók 53 százaléka). A második helyre a bősi vízlépcsővel kapcsolatos ügyek kerültek 12 százalékos említési gyakorisággal, a harmadik-negyedik helyre a székesfehérvári romák kálváriája, illetve a földkérdés és az ehhez kapcsolódó tüntetések 6-6 százalékos említési gyakorisággal. Ehhez képest Maczó Ágnes leváltása és a Tocsik-per a kérdezettek 2-2 százalékának jutott eszébe, az SZDSZ küldöttgyűlése pedig mindössze egy embernek az ezerből.

Az év vége a NATO-csatlakozásról tartott népszavazás jegyében telt. Legalábbis mind november, mind december elején ezt említették mint a legfontosabb belpolitikai eseményt a Marketing Centrum kérdésére (az erre válaszolók 53 százaléka). A második helyre a bősi vízlépcsővel kapcsolatos ügyek kerültek 12 százalékos említési gyakorisággal, a harmadik-negyedik helyre a székesfehérvári romák kálváriája, illetve a földkérdés és az ehhez kapcsolódó tüntetések 6-6 százalékos említési gyakorisággal. Ehhez képest Maczó Ágnes leváltása és a Tocsik-per a kérdezettek 2-2 százalékának jutott eszébe, az SZDSZ küldöttgyűlése pedig mindössze egy embernek az ezerből.

A népszavazási kampány legfontosabb közvetlen pártpolitikai hatása az volt, hogy aktivizálta az addig passzív választókat. Ezt elsősorban az jelezte, hogy október és november eleje között 55 százalékról 63 százalékra emelkedett azok aránya, akik biztosra ígérték részvételüket egy "most vasárnapi" parlamenti választáson. Mindez elsősorban az SZDSZ-nek kedvezett, mert a kisebbik kormánypárt 1994 óta csalódott támogatóira különösen jellemző volt az, hogy nem nevezték meg kedvenc pártjukat, és/vagy nem akartak elmenni szavazni.

Metodika

Itt egy kis kitérőt kell tennünk, ugyanis sem a Szonda-Ipsos, sem a Gallup novemberi felmérése nem jelezte az SZDSZ támogatottságának növekedését. A különböző közvélemény-kutató cégek adatait természetesen érdemes egybevetni, ám nem árt egy kis óvatosság. Főleg azért, mert az egyes cégek némileg eltérő mintavételi és kérdezési technikával dolgoznak. Ez most - akárcsak a korábbi hónapokban - elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a többi cégnél 5-8 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik nem árulták el kedvenc pártjuk nevét a kérdezőknek, mint a Marketing Centrumnál.

Azok, akik erősen kötődnek kedvenc pártjukhoz, ezt a kötődést általában büszkén vállalják, míg az érzelmileg kevésbé elkötelezettek csak "keresztkérdések" hatására vallják be, hogy melyik párt áll (viszonylag) legközelebb hozzájuk. Márpedig október és november között éppen azok körében növekedett a leglátványosabban az SZDSZ támogatottsága, akiket egyáltalán nem érdekel a politika. Ezek közül az emberek közül sokan egyszerűen nem árulták el kedvenc pártjuk nevét a Szonda és a Gallup kérdezőinek.

Arra sem árt figyelni, hogy a közvélemény-kutató cégek általában kétféle számmal jellemzik a pártok támogatottságát, és ennek a kétféle számnak más-más a jelentése, illetve az értéke. Az első szám azt mutatja meg, hogy - a szavazókedvtől függetlenül - a lakosság hány százaléka tartja kedvencének az adott pártot. A választásoktól viszonylag távoli időben ez a legfontosabb adat, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyi embert orientál egy adott politikai erő. A második szám azok körében adja meg a pártok támogatottságát, akik biztosra ígérik választási részvételüket, és megnevezik kedvenc pártjukat. A tényleges választásokat természetesen azok fogják eldönteni, akik érvényesen kitöltött szavazólapokat dobnak az urnákba, így a "biztos pártválasztók" preferenciái jelentik a választási előrejelzést. E szám értelmezésénél azonban legalább két dolgot kell figyelembe venni. Egyrészt azt, hogy itt a szokásos 1000 fős minták esetén csak 400-500 ember válaszairól van szó - azaz nagyobb a hibahatár, mint az első szám esetén -, másrészt, mivel viszonylag távol vagyunk a választásoktól, továbbra is nagyon magas azok aránya, akik idáig még nem választottak maguknak pártot. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban, azt jól mutatja, hogy - a többi cég eredményeihez hasonlóan - a Szonda novemberi felmérése szerint 36 százalékos volt az MSZP támogatottsága a "biztos pártválasztók" körében. Horn Gyula az adat megjelenése után sietve közölte is, hogy pártja támogatottsága most magasabb, mint ´94 májusában volt. Pedig a helyzet az, hogy az MSZP 1994-es támogatóinak legalább négytizede csalódott, és most más pártra adná a voksát, vagy nincs kedvence, miközben a szocialisták alig tudtak új híveket toborozni maguknak, így aztán a támogatottságuk valójában jóval kisebb, mint ´94 májusában volt.

A jelenlegi és a ´94-es preferenciák egybevetése egyébként azt mutatja, hogy az SZDSZ és az MDF is vesztes e tekintetben, ellenben a Fidesz és az FKgP tábora számottevően gyarapodott a legutóbbi voksolás óta. A változások nyomon követése azt is megmutatja, hogy mindössze a polgárok harmada, négytizede tartott ki mindmáig 94-es pártja mellett, míg ötödük pártot váltott, 14 százalékuk pedig elbizonytalanodott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy emlékeik szerint ´94-ben volt kedvenc pártjuk, ám most nincs. Többségük egyébként valamelyik kormánypártot támogatta ´94-ben, és ez egyben azt jelenti, hogy jó részüket az MSZP, illetve az SZDSZ tekintheti potenciális tartaléknak. A választópolgárok ötöde viszont mintegy lemondott szavazati jogáról. Nekik 1994-ben sem volt és jelenleg sincs kedvenc pártjuk, nem is akarnak részt venni a voksoláson. Végül a polgárok tizede mostanában talált rá kedvenc pártjára - többségük azért, mert ´94-ben még kiskorú volt. Az új szavazók legnagyobb része egyébként a Fidesz táborát gyarapítja, és többek között ennek tudható be az is, hogy a fiatal demokratákon a magyar és a polgári jelzők felvétele ellenére is rajta maradt a nemzedéki párt bélyege.

Decemberi prognózis

A NATO-népszavazás aktivizáló hatása december elejére csökkent. (Érthető: a novemberi adatfelvétel idején minden fontos politikai közszereplő választási részvételre buzdította a polgárokat, innen az akkor jelzett aktivitás.) Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy 57 százalékra esett vissza a biztos szavazók aránya. Az SZDSZ lakossági támogatottsága 2 százalékkal csökkent, a hónap vesztese azonban a Fidesz. November eleje óta az összes megkérdezett körében 5 százalékkal esett a párt támogatottsága. Ez azt eredményezte, hogy a korábbi hónapok kiegyenlítettsége után mára egyértelműbb az élen álló pártok helyzete. Az első fordulót "most vasárnap" is az MSZP nyerné. A második helyen a Fidesz állna, a harmadikon pedig a kisgazdák. Az SZDSZ lenne a negyedik, a többi párt pedig valószínűleg be sem jutna a parlamentbe. Utóbbiak közül az MDF-nek és a KDNP-nek legnagyobb az esélye az ötszázalékos küszöb átlépésére, az azonban szinte elképzelhetetlen, hogy ez mindkét pártnak sikerüljön, mivel leginkább egymás rovására növekedhetnek.

Az 5 százalék alatti pártok egyéni mandátumokban sem reménykedhetnek; ezek elnyerésére még az FKgP és az SZDSZ jelöltjeinek is kevés helyen van esélyük. Az első fordulóból - előrejelzésünk szerint - a választókerületek többségében a Fidesz, az MSZP és az FKgP jelöltjei jutnak majd tovább, valamint az SZDSZ néhány jelöltje is versenyben maradhat (a szabad demokratáknak vannak hagyományosan jó körzeteik, például Vas megyében, és vannak népszerű jelöltjeik is). Az MDF és a KDNP viszont csak azon jelöltjeinek a továbbjutásában reménykedhet, akik a Fidesz, illetve az FKgP támogatásával indulnak.

Abban egyik párt sem bízhat, hogy híveik többsége követni fogja a más pártok jelöltjeinek támogatására buzdító felkéréseket. Ez egyben azt is jelenti, hogy hibásak azok a kalkulációk, amelyek arra alapoznak, hogy a második forduló azon résztvevői, akiknek támogatottja az első forduló után kiesett, automatikusan a szövetséges párt jelöltjére voksolnak. Különösen az SZDSZ és a Fidesz támogatói okozhatnak komoly meglepetéseket a második fordulóban, ahol egyébként változatlanul a Fidesz-jelöltek esélyei a legjobbak. Különösen akkor, ha kettesben maradnak a kormánypárti jelölttel szemben. A jelenlegi helyzet szerint ebben az esetben szinte biztosan legyőznék mind az MSZP, mind az SZDSZ jelöltjeit. Ha viszont kisgazda is lesz a második fordulóban, akkor a kormánypárti jelöltek esélye nagyobb a győzelemre. Úgy tűnik, a kisgazdák még abban az esetben sem tudnák legyűrni a kormánypártiakat, ha a Fidesz jelöltje visszalépne a javukra.

Az eddigi választások azt mutatták, hogy az emberek alapvetően pártokra szavaznak, és alig öt százalék volt azok aránya, akik megosztották a listára, illetve a jelöltre adható voksukat. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a 98-as választásokon nagyobb jelentőséget kapnak a személyes tulajdonságok. Felméréseink szerint a választók szemében az az ideális képviselőjelölt, aki diplomás, 45 évnél idősebb, de 60 évnél fiatalabb férfi, helyileg - de legalább a szűkebb környezetében - közismert. Ezeknek az elvárásoknak viszont valószínűleg jobban megfelelnek majd az MSZP és az SZDSZ jelöltjei, mint a Fidesz és az FKgP káderei.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1997. december 5. és 10. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett többszempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

Mely pártokat látná szívesen a következő kormánykoalícióban?

A pártok említési gyakorisága pártpreferencia szerint

FideszFKgPMDFKDNPMSZPSZDSZ
Fidesz-támogatók*3118131429
FKgP-támogatók56*922413
MDF-támogatók6029*171018
KDNP- támogatók463810*138
MSZP-támogatók30853*66
SZDSZ-támogatók49138444*
nem tudja, nem mondja3315961921

1997. IV. negyedévi összevont adatok

A biztos szavazók aránya pártpreferencia szerint

´97. 10.´97. 11.´97. 12.
MSZP-támogatók798073
Fidesz-támogatók676668
FKgP-támogatók666659
SZDSZ-támogatók577975
MDF-támogatók497764
KDNP-támogatók608790
nincs kedvenc pártjuk294138
megkérdezettek556357
szerző
Marián Béla
publikálva
1998/1. (01. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra