Közvélemény-kutatás a pártok támogatottságáról: Működik a sikerpropaganda

szerző
Marián Béla
publikálva
1997/36. (09. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Horn Gyula beszédeiben állandó elemmé vált annak hangsúlyozása, hogy a szigorító intézkedések nem voltak hiábavalók, mert a magyar gazdaság növekedési pályára állt. A kormányfő szavait a független gazdaságkutató intézetek adatai is megerősítik, és mindez hatással van a közvéleményre. A kormány iránti bizalom az áprilisi mélyponthoz képest 9 ponttal javult az elmúlt hónapokban, a kabinet tevékenységével való elégedettség mutatója pedig ´94 decembere óta nem volt ilyen magas, mint most. A nyár, a politikai uborkaszezon is kedvezni szokott a mindenkori kormányok megítélésének. Annak idején az Antall-kabinet mutatói is jobbak voltak a nyári hónapokban, mint az éles pártcsatákkal dúsított parlamenti ülésszakok alatt. A kormány kedvezőbb megítélése természetesen hatással van a pártok támogatottságára is. Az MSZP ismét fölényesen megnyerné egy most vasárnapi parlamenti választás első fordulóját. Ugyanakkor a második fordulóban továbbra is jók a Fidesz esélyei, derül ki a Marketing Centrum augusztusi felméréséből.

Horn Gyula beszédeiben állandó elemmé vált annak hangsúlyozása, hogy a szigorító intézkedések nem voltak hiábavalók, mert a magyar gazdaság növekedési pályára állt. A kormányfő szavait a független gazdaságkutató intézetek adatai is megerősítik, és mindez hatással van a közvéleményre. A kormány iránti bizalom az áprilisi mélyponthoz képest 9 ponttal javult az elmúlt hónapokban, a kabinet tevékenységével való elégedettség mutatója pedig ´94 decembere óta nem volt ilyen magas, mint most. A nyár, a politikai uborkaszezon is kedvezni szokott a mindenkori kormányok megítélésének. Annak idején az Antall-kabinet mutatói is jobbak voltak a nyári hónapokban, mint az éles pártcsatákkal dúsított parlamenti ülésszakok alatt. A kormány kedvezőbb megítélése természetesen hatással van a pártok támogatottságára is. Az MSZP ismét fölényesen megnyerné egy most vasárnapi parlamenti választás első fordulóját. Ugyanakkor a második fordulóban továbbra is jók a Fidesz esélyei, derül ki a Marketing Centrum augusztusi felméréséből.

A nyár csendes időszak a magyar belpolitikában: megmutatkozik ez abban is, hogy mindössze a megkérdezettek 40 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. Közülük a legtöbben Torgyán József átvilágítási ügyét tartották említésre méltónak: a megkérdezettek 8 százaléka mondott valami ezzel kapcsolatos dolgot a kérdésre. A NATO-csatlakozással és a KDNP belviszályával kapcsolatos dolgokról a megkérdezettek 6-6 százaléka emlékezett meg, a Horn-Meciar-találkozóról pedig 5 százalékuk. A többiek többnyire örökzöld témákat említettek pár százalékos gyakorisággal (áremelések, nyugdíjreform, Tocsik-ügy stb.).

A kormány megítélésével

kapcsolatban két állandó kérdés szerepel a Marketing Centrum kérdőívein. Először is megkérdezzük az embereket, mennyire bíznak a kormányban: teljesen, nagyobb részben, kisebb részben vagy egyáltalán nem? Másodszor pedig azt kérdezzük, mennyire elégedettek a kormány tevékenységével: teljesen, nagyobb részben, kisebb részben vagy egyáltalán nem. Az ábrán százfokú skálára vetítve mutatjuk be a válaszok alakulását (1. ábra).

Ebből egyrészt az látszik, hogy az emberek általában valamivel jobban bíznak a kormányban, mint amennyire elégedettek tevékenységével. Másrészt az figyelhető meg, hogy az áprilisi mélypont óta folyamatosan javulnak a kabinet mutatói. Az elégedettségi mutató látványosabban emelkedett, mint a bizalmi index, olyannyira, hogy ennek a mutatónak ´94 decembere óta nem volt ilyen magas az értéke, mint most. A 33 pontos indexérték egyébként azt jelenti, hogy a közvélemény kisebb részben elégedett a kormány tevékenységével, a javulás pedig azt, hogy jelenleg kevesebben vannak azok, akik egyáltalán nem elégedettek, mint néhány hónapja voltak. A kabinet mutatói elsősorban a politika iránt közepesen vagy nagyon érdeklődők körében javultak. Õk természetesen aktívabb hírfogyasztók, mint azok, akiket csak egy kicsit vagy egyáltalán nem érdekel a politika. Mivel az érdeklődők gyorsabban szoktak reagálni az eseményekre, mint a kevésbé érdeklődők, így valószínűsíthető, hogy még tovább javulnak a kabinet mutatói.

A kabinet kedvezőbb megítélése együtt járt a kormánypártok, különösen az MSZP megerősödésével. Április óta 8 százalékkal növekedett a nagyobbik kormánypárt lakossági támogatottsága. Az MSZP hívei politikailag aktívabbak a többi párt táboránál, így azok körében, akik biztosra ígérik választási részvételüket, még látványosabb a növekedés. Ha tényleg most vasárnap lennének a parlamenti választások, akkor az első fordulót az 1994-es eredményt megközelítő fölénnyel nyernék a szocialisták. A második forduló kimenetele azonban nagyon is kétséges.

A Fidesz

lakossági támogatottsága megegyezik az MSZP támogatottságáéval, ám a fiatal magyar polgári demokraták híveinek szavazó kedve lényegesen alacsonyabb, mint a szocialisták támogatóié. Ebben a tekintetben a Fidesz hívei a szabad demokraták támogatóira hasonlítanak, akiknek szintén csak alig felük ígéri biztosra választási részvételét, szemben az MSZP és az FKgP táborának 76-77 százalékával. Ennek viszont az a következménye, hogy a Fidesz - MPP az FKgP-vel szoros versenyben csak a második-harmadik helyet szerezné meg az első fordulóban. Ami viszont azt is jelenti, hogy az alacsony részvételi arány az FKgP és az MSZP esélyeit javítaná, a magas pedig a Fideszét és az SZDSZ-ét.

A választások első fordulójában nem dől el a 176 egyéni mandátum sorsa, az viszont igen, hogy a körzetek döntő többségében melyik három párt jelöltje marad versenyben. A biztos szavazóknak mindössze egy százaléka mondta azt, hogy otthon maradna a második fordulóban, ha az MSZP, az FKgP és a Fidesz jelöltje versenyezne a mandátumért az ő választókörzetében. Az MSZP jelöltjét 32 százalékuk támogatná, a Fidesz jelöltjét 31 százalékuk, az FKgP jelöltjét pedig 25 százalékuk. A hiányzó 12 százalék nem tudja, kire voksolna ebben a helyzetben, ami viszont azt jelenti, hogy nagy részük valószínűleg nem járulna másodszor is az urnák elé. Ha a második fordulóban csak két jelölt maradna versenyben, akkor a Fidesz jelöltje nagy valószínűséggel legyőzné az MSZP jelöltjét, az FKgP jelöltje viszont alul maradna a szocialista jelölttel szemben. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján meglehetősen kockázatos lenne megjósolni a következő parlament pontos pártösszetételét, de néhány dolognak azért nagy a valószínűsége. 1. Ha tényleg most vasárnap lennének a választások, csak négy párt kerülne be a parlamentbe, azaz kiesne a KDNP, az MDF és az MDNP. 2. A legnagyobb frakciója az MSZP-nek lenne, de most nem szerezné meg a mandátumok abszolút többségét, és az is kérdéses, hogy az SZDSZ mandátumai biztosítanák-e a kényelmes kormányzati többséget. 3. Ha kevesen mennének el szavazni, az jelentősen megnövelné az MSZP esélyeit, a magas részvételi arány viszont a Fidesz felé billentené a mérleget, különösen a második fordulóban.

Mindez érdekessé teszi

a különböző koalíciós

elképzeléseket. Munkatársaink hónapról hónapra megkérdezik a mintákba kerülő emberektől, mely pártokat látnák szívesen a következő kormánykoalícióban. Valódi koalíciós elképzelése jelenleg a polgárok 72 százalékának van, 14 százalékuk viszont nem válaszolt a kérdésre, további 14 százalékuk pedig csak egy pártot említett (többnyire a Fideszt vagy az FKgP-t). Az elmúlt hónapokban még csak a megkérdezettek 64-67 százalékának volt valódi koalíciós elképzelése, és a mostani 5 százalékos növekedés azt jelzi, hogy egyre több ember gondolkozik el a kérdésen. Abban viszont nincs változás, hogy a legtöbben a Fideszt is szívesen látnák a következő kormányban. Tőlük jócskán lemaradva az SZDSZ, az FKgP és az MSZP következik.

Az előző felmérésekhez képest számottevő növekedést csak az SZDSZ-nél regisztráltunk, most 8 százalékkal többen említették ezt a pártot, mint júliusban, ami azt jelzi, hogy a kormány népszerűségének növekedése azért javított a kisebbik kormánypárt megítélésén is. Elsősorban a Fidesz támogatóinak jutott gyakrabban az eszébe a másik liberális párt, mint egy hónapja. Már csak emiatt is érdemes megvizsgálnunk, hogy mit gondolnak most az egyes pártok szavazótáborában a következő kormánykoalíció kívánatos összetételéről. Az FKgP támogatói - kedvenc pártjuk elnökének minden fenntartása ellenére - szívesen kormányoznának együtt a Fidesszel. Ez a vonzalom azonban továbbra is egyoldalú. Orbán Viktor pártjának hívei jelenleg ugyanolyan arányban tartják elképzelhetőnek az együttműködést az SZDSZ-szel, mint a kisgazdákkal. A hajdan volt liberális szövetség emléke még élénkebben él az SZDSZ táborában (nyilván azért is, mert az SZDSZ táborában lényegesen magasabb a törzsszavazók aránya, mint a Fideszében). A Fidesszel való összefogást az SZDSZ támogatóinak több mint a fele kívánatosnak tartja, míg a jelenlegi koalíciós partnert csak 30 százalékuk említette. Az MSZP hívei körében viszont a jelenlegi kormányzati felállás a legnépszerűbb, bár 37 százalékuk szívesen bevonná a hatalomba a Fideszt is. Mindez azért is érdekes, mert a pártok jelenlegi támogatottsága és politikai orientációja alapján tulajdonképpen csak kétféle koalíciós felállás valószínűsíthető: az Orbán- Torgyán-kormány és az MSZP-Fidesz-SZDSZ-összefogás. Emiatt leginkább a Fidesz vezetőinek főhet a fejük, ugyanis egyik lehetőséget sem támogatja híveiknek többsége. Ráadásul a kétféle koalíció más-más politikai irányvonalat és kampánystratégiát feltételez, ami viszont azt jelenti, hogy a döntést nem halaszthatják a választások utánra.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1997. augusztus 15. és 19. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

szerző
Marián Béla
publikálva
1997/36. (09. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra