Sándor Bea

Egy ismerősöm hívott fel a közelmúltban a hírrel, hogy megjelent egy összeállítás Andorka Eszter (1970-2003) munkáiból, és azt kérdezte, volna-e kedvem írni a könyvről. Az jutott az eszembe, hogy mennyire szíven ütött, lassan négy éve, amikor a halálhírét olvastam: valaki, akinek lelkészként és szociális munkásként segített, megölte. Mostanáig, az írásaiból és a róla szóló írásokból összeállított emlékkönyv megjelenéséig aztán nem hallottam róla.

A magyar politikai pártok és más csoportok a sajtó tanácstalan munkatársaival együtt szeptemberben "belengették" az abortusz témáját. Csak éppen a gyermeket vállaló vagy nem vállaló nőkről meg magáról az abortuszról nem volt szó - identitásmeghatározó lózungokról viszont annál inkább.

A kiadó azt mondja a regény hátoldalán, hogy Brabcová műve "talán az utóbbi évek legnagyobb visszhangját váltotta ki hazájában". A könyvet elolvasva azonban az a gyanúm erősödött meg, hogy inkább témája, a "leszbikus szerelem" bemutatása miatt tartja igazán izgalmasnak a kiadó. Vegyük hát fel a kesztyűt, gondoltam, és álljunk elő egy jó kis tematikus olvasattal!

Manapság egyre több szó esik a környezetvédelemrõl: kisfilmek reklámozzák a szelektív hulladékgyûjtést, az általános és középiskolákban megjelentek a környezettudatosságra okító tankönyvcsomagok, az újságok internetes kiadásai zöldoldalakat listáznak a menüjükbe.