Szabó a kilencvenes évek óta foglalkozik a fotografikus képpel. Nagyméretű fotói játékosan mozognak a hihetőség határán: mutatják is, meg nem is, hogy valójában makettről, egy mesterséges világról készültek.
1989-ben halt meg, három évvel azután, hogy AIDS-betegségét diagnosztizálták. Hírnevét jelentős részben az ezután, 89-90-ben rendezett retrospektív utazó kiállítása körül kialakult botránynak köszönheti. A vita tárgya ez volt: lehet-e közpénzből közízlést sértő művészetet támogatni.
Gerhes Gábor Z, avagy egy ország című kiállításán szürke házakról készült fotók sokaságát láthatjuk, a hozzájuk tartozó információ, vagyis a történelem egy Google-térképen található.
Népünnepély volt ez, amit az este tíz órára meghirdetett időpont előtt fél órával már kocsisor várt. Az átadás az eredeti menetrend szerint augusztusban lett volna, ezt decemberre tolták; végül csak 15 hónapig, novemberig kellett nélkülözniük az autósoknak a hidat.