Kiállítás

Szabó Dezső: Magasfeszültség

  • Zsámboki Miklós
  • 2012. november 11.

Képzőművészet

Szabó a kilencvenes évek óta foglalkozik a fotografikus képpel. Nagyméretű fotói játékosan mozognak a hihetőség határán: mutatják is, meg nem is, hogy valójában makettről, egy mesterséges világról készültek.

A terepasztalon felépített látvány alapját a médiából származó képek alkotják: természettudományos magazinokból, katasztrófákat bemutató dokumentumfilmekből, riportsorozatokból ismert jelenetek köszönnek vissza. "Köszönnek vissza" - mintha a mi emlékképeink lennének, Szabó Dezső fotói hatására felidéződnek bennünk a médiában látott képek tengeralattjárókról, forgószelekről, robbantásos merényletekről. Valóságként kezeljük a képeket, így ismerünk rá a valójában ismeretlen helyzetekre; miközben a média képeinek ugyanolyan közvetett a viszonya a valósággal, mint a maketteknek.

Szabó eddigi fotóin pontosan rekonstruálta a médiából átvett kép látványát, a Forgószél című sorozatban például a tornádót látszólag fástul, házikóstul, emberestül felépített tájban engedte szabadjára. Új kiállításán azonban már nincs környezet: a sorozat témáját képező villámok csak jelzésszerű házakba és oszlopokba csapkodnak, amelyek magukban állnak a tükröződő felületű tárgyasztal sötétségében. A kiállítás öt fényképe szoros dramaturgiában kerül elénk: előttük néhány jegyzet és skicc a villámlás fizikájáról, valamint egy werkfotó a művész otthonában berendezett stúdióról, benne a DIY Tesla-transzformátorral; utánuk egy videó a transzformátorból kisülő villámokról. Az öt fotó lépésről lépésre tárja fel magát: az első képen színes háttér előtt csap egy villám egy házba, a másodikon már feltűnik a tárgyasztal tükröződő felülete, a következő képeken pedig egyre inkább belóg maga a transzformátor is, míg végül az utolsón a látvány fejjel lefelé fordul, és vékony kör rajzol keretet köré, mintha a fényképezőgép keresőjén keresztül a fotózásról készült volna a (werk)kép. A nagyításokon rajta maradt a Fuji film széle is az adott kocka számával és egyéb információkkal egyetemben - erről eszünkbe juthat a klasszikus riportfotó igénye, hogy vágatlanságával mutassa hitelességét, de gondolhatunk az Instagram és hasonló népszerű telefonos alkalmazásokra is, amelyek segítségével azonnal ilyen kerettel láthatjuk el a facebookos emlékeink közé felkerülő képet.

A korábbi munkák is feszegették a kérdést, hogy a fénykép valóban bemutatja-e a valóságot, vagy inkább új valóságot teremt helyette. A Szabó Dezső képeit ismerő látogató úgy érkezik a mostani kiállításra, hogy makettekre, pontosságra törekvő imitációkra számít, keresi az álvalóságot. Ezért is lesz hangsúlyos, hogy most épp a valóság illúziójának lerombolása történik, a képek didaktikusan magyarázzák: stúdióban megvalósított látványról van szó, amely kifejezetten a fotó kedvéért jött létre, azaz a villám sose dördült volna el, ha nincs ott a kamera. Maga a fotográfia került a tárgyasztalra - a Magasfeszültség című sorozat a minden fényképre érvényes valóságteremtő folyamatot mutatja be. A kérdés már inkább az, hogy melyik az igazi villám. Amelyiket egy Tesla-transzformátor generált és a fénykép készültekor a másodperc töredéke alatt csapott a tárgyasztalba? Amelyiket a Trafó Galéria falán láthatunk a pillanatot örökre kimerevítő fotón? Vagy amelyik a fotó hatására bennünk idéződik fel?

Trafó Galéria, nyitva október 21-ig


Figyelmébe ajánljuk

Kihívója akadt Gyurcsány Ferencnek

  • narancs.hu

„Lehet Ferivel menni a Minecraftba építgetni, meg lehet jönni feltámasztani a baloldalt” – fogalmazott a 30 éves Abd El Rahim Ali, aki a párt elnöke lenne.