Csejk Miklós

  • Csejk Miklós

Csejk Miklós cikkei

A nagy bolond - Bunuel, a felforgató (DVD)

  • Csejk Miklós
Három új dvd, amiből kettőnek olyan a borítója, mintha vérrel lenne összemaszatolva (Viridiana, Az öldöklő angyal). A harmadik a kikötözött Catherine Deneuve vállára koncentrál (A nap szépe).

"A közönségünk pontosan tudja" - Szabó Márton mozivezető

  • Csejk Miklós
Nagykorú lett, 18 éves a budapesti Művész mozi - ebből az alkalomból kérdeztük a vezetőjét, akinek személye összeforrt ezzel az időszakkal. A beszélgetés a mozi előterében készült. Mellettünk jegyet vásárolnak, teát iszogatnak, könyveket, CD-ket és programmagazinokat nézegetnek az előadásra várakozók.

A sziklán álló ház - Három Bergman-film díszdobozban: Arc (1958), Szűzforrás (1959) és Rítus (1969)

  • Csejk Miklós
Ha három mondatban kellene leírni Bergman jelentőségét a filmtörténetben, akkor feltétlenül ki kellene emelni, hogy általa lett a tudattalannal való foglalatoskodás a filmművészet szerves része, hogy ő adott új értelmet a premier plánnak, vagy szebben megfogalmazva az emberi arcnak a mozivásznon, valamint ő volt az, aki a fénnyel való játékot elvitte az érzékiség legvégső határáig.

Anya megfürdött, apa főzött, és utána? (A posztfeminizmus problémái)

  • Csejk Miklós
A posztfeminizmusnak azonfölül, hogy a nemek közötti kommunikációt tette meg központi gondolatává, temérdek problémával kell megküzdenie. Néhányról érdemes közösen gondolkodni. Eltelt fél év azóta, hogy a posztfeminizmusról és előzményeiről cikket írtam (Anya fürdik, apa főz, együtt lenni jó, Magyar Narancs, 2006. november 30.), és örömmel tapasztalom, hogy a mai napig megjegyzésekkel, kérdésekkel halmoznak el, és nemcsak az egyetemi tanítványaim. Nézzük hát szépen sorjában a posztfeminizmus és a róla gondolkodók problémáit!

A posztfeminizmus és előzményei: Anya fürdik, apa főz, együtt lenni jó

  • Csejk Miklós
A "forradalmak korát" éljük: majdnem olyan jelentős változások zajlanak a mélyben, mint a 60-as években, csak nem a néhány, tankot elkötő, utcakövet dobáló kölökre kellene gondolnunk. Hanem például a posztfeminizmus másfél évtizedes, a család szerkezetét lassan megváltoztató hódító útjára.

Lázadó mozi: Vásott kölkök vászna

  • Csejk Miklós
Gus Van Sant Elefántja nemcsak izgalmas formanyelve, de a tartalma miatt is figyelemre méltó. Persze nem a kamaszok világáról szól, hanem terroristák által tematizált globális közgondolkodásunkról. De nincs ezzel egyedül. Ha nagy vonalakban felidézzük a lázadó mozi történetét, látni fogjuk, a vásott kölkök vásznán mindig is a felnõttek társadalmának éppen aktuális közállapotai jelennek meg. Mindez 1933-ban kezdõdött.

Kövess minket: