Kunstár Csaba

Bölcs öreg sajtómunkás ismerősöm lebeszélt elhatározásomról. Hónapokkal ezelőtt úgy döntöttem ugyanis, hogy ha ez a médiatörvény életbe lép, akkor én ünnepélyesen elbúcsúzom az Olvasóktól. Volt húsz szabad évem, köszönöm a sorsnak, ez messze több, mint amit huszonöt éve legszebb álmaimban is remélhettem.

A Csongrád megyei folklór szerint néhai Rapcsák András, Hódmezővásárhely szépemlékű polgármestere mondogatta a szegedi fideszes városvezetésről: Bartháék 1998 óta ötvenmilliárd forintot kaptak. Ebből már egy új várost lehetne építeni, mégis alig látszik valami. De akkor hol a pénz?

az egyik alelnök. Az összejövetelen volt alapszabály-módosítás meg vitairat-bemutatás.

amely az ingatlanai mellett - kevesebb mint öt év alatt - nézőinek többségét is elvesztette.

A Narancs két korábbi írásában (Dzsentrivilág Dél-Magyarországon, október 19. és A kéz alatti város, december 7.) feltérképezte, miként szállta meg Szeged fideszes vezetése, illetve e vezetők rokoni és baráti köre az egyes kulcspozíciókat. Sorozatunk harmadik részében egyfelől a korábban felvetett ügyeket visszük tovább (személyi összefonódások, vízközmű, szegedi tévé, Virág cukrászda), másfelől bemutatjuk, hogyan alakult Szeged kulturális élete az 1998-as "polgár"-inváziót követően.

Az idén egy 14 fős szegedi kutatócsoport mesterséges emberi kromoszómát állított elő. A csoport vezetője szerint a jövő évszázadban a hagyományos gyógyszereket felválthatja a génterápia. Évtizedeken belül a gyógyszer hagyományos értelemben vett fogalma is meg fog változni, ugyanis megfelelő génterápiai kezeléssel személyre szabott "géngyógyszerek" készülnek majd a rászorulóknak.

Az idegennek, aki Szegedet a helyi médiumokból kívánná megismerni, akár úgy is tűnhet: Szeged a béke szigete, ahol nincsenek komolyabb politikai csatározások, és ahol az ellenzék sem zavar sok vizet. Ez a kép azonban kevéssé kvadrál akár a valósággal, akár a helyi közvélekedéssel.