Mesterséges emberi kromoszóma Szegeden: Géntérkép e táj

szerző
Kunstár Csaba
publikálva
2000/43. (10. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az idén egy 14 fős szegedi kutatócsoport mesterséges emberi kromoszómát állított elő. A csoport vezetője szerint a jövő évszázadban a hagyományos gyógyszereket felválthatja a génterápia. Évtizedeken belül a gyógyszer hagyományos értelemben vett fogalma is meg fog változni, ugyanis megfelelő génterápiai kezeléssel személyre szabott "géngyógyszerek" készülnek majd a rászorulóknak.

Az idén egy 14 fős szegedi kutatócsoport mesterséges emberi kromoszómát állított elő. A csoport vezetője szerint a jövő évszázadban a hagyományos gyógyszereket felválthatja a génterápia. Évtizedeken belül a gyógyszer hagyományos értelemben vett fogalma is meg fog változni, ugyanis megfelelő génterápiai kezeléssel személyre szabott "géngyógyszerek" készülnek majd a rászorulóknak. Az idén jelentette be az Egyesült Államok elnöke, hogy a kb. 3-3,5 milliárd bázispárnyi emberi DNS bázisösszetételéből ma már ismerünk kb. 3,1 milliárdot, a 80-100 ezernyi emberi génből a tudósok pedig valamivel kevesebb mint ötezret ismernek. Már az ötezernyi ismert gén között is vannak olyanok, amelyeknek a hibája bizonyos betegséget idéz elő. Ezek lehetnek örökletes genetikai, de lehetnek úgynevezett szerzett betegségek is.

"A 20. század a fizikáé volt, és úgy tűnik, a 21. század a biológiáé lesz, és ezen belül is a genetika lesz a meghatározó" - véli Hadlaczky Gyula. A Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója szerint az ember teljes génállományának a feltérképezése idővel elvezethet oda, hogy sok, ma használatos gyógyszerre nem lesz szükség, illetve más típusú gyógyszereket használnak majd a gyógyításban. A megfelelő génterápiai kezeléssel személyre szabott "géngyógyszerek" készülhetnek majd a betegek számára. "Ezzel a 21. században a gyógyszer hagyományos értelemben vett fogalma is meg fog változni."

1999 végén a szegedi kutatócsoport munkájának eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a kísérletek során létrehozott mesterséges egérkromoszómák gond nélkül öröklődnek a kísérleti állatokban. A "bizonyítékok" anyja egy olyan kísérletből született, mely során megtermékenyített egérpetesejtbe vékony üvegtű segítségével mesterséges kromoszómát juttattak be. Ezt a petesejtet visszaültették egy dajkaanyába, melynek során megszületett a

Lucy

nevű egérlányka. A "lombikbébi" és annak utódai semmiben sem különböztek fajtársaiktól, kivéve abban, hogy 40 helyett 41 kromoszómájuk volt. Lucy így lett az első, mesterséges emlőskromoszómát hordozó állat.

Az egérkísérleteket követően több nemzetközi folyóirat a kockázatra hívta fel a figyelmet. A brit New Scientist írása vázolja a génterápia lehetőségeit, majd a cikk írója hozzáteszi: "A tabukról pedig csak annyit - silány kifogás, hogy ne kelljen gondolkodnunk." "Gondolkodnunk, ésszerű és tényszerű vitákat folytatnunk pedig bőségesen van időnk. Legalábbis addig, míg az a kötelezően hosszú, minden lehetséges káros hatásra kiterjedő vizsgálatsorozat és kutatás le nem zárul, amely kedvező eredmény esetén megnyithatja a klinikák kapuit a >>gyógyítóA magyar kutatócsoport

legfrissebb eredménye,

hogy a kínai hörcsög sejtvonalában - amely már eleve hordozta az emberi 15-ös kromoszómát - egy mesterséges emberi kromoszómát állítottak elő. A kutatók elérték, hogy a kínaihörcsög-sejt az emberi kromoszómán egy kiválasztott DNS-szakaszból egy új kromoszómát készítsen. A most elkészített mesterséges kromoszóma olyan DNS-ből áll, mint a valódi emberi kromoszómának egy meghatározott, géneket azonban nem hordozó szakasza. A következő lépésként el kell végezni a prototípus mesterséges emberi kromoszómával is a vizsgálatokat, amelyek minden kétséget kizáróan meg tudják mondani: semmiféle káros mellékhatása nincsen a mesterséges kromoszóma jelenlétének.

Ha a vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a mesterséges emberi kromoszóma is ugyanúgy viselkedik, mint a mesterséges egérkromoszóma, akkor következő lépésként létrehozzák az úgynevezett második generációs mesterséges kromoszómát, amely már valamilyen gyógyító célú genetikai információt hordoz. Ez lehet egy gén, amely egy örökletes betegségért felelős, de lehet akár egy olyan fehérjének a termeltetése is, amely valamilyen terápiás célt szolgál a célszövetekben, illetve a sejtekben. Ha ezeknek a kísérleteknek pozitív az eredménye, akkor lehet gondolkodni azon, hogy megkezdjék a klinikai kísérleteket ezekkel a kromoszómákkal, melyek, ha minden a terv szerint halad, öt-tíz év múlva meg is kezdődhetnek. Hadlaczky Gyula szerint azonban azok a túlélési technikák, amelyeket a magyar kutatók korábban figyelemre méltó eredményességgel használtak, napjainkban az általánosan elvárt kutatástechnológiai szint "megdrágulása" miatt használhatatlanok. Így egyre közelebbinek tűnik az az idő, amikor mi már csak nézői lehetünk ennek a versenynek. Amennyiben a kormányok által ígérgetett "felzárkózási" programok már nem is annyira ígéretnek, mint inkább a nyílt beismerés - nevezetesen, hogy "ez nem a mi versenyünk" - elodázásának bizonyulnak, akkor már a pálya szélén ácsorogni sem nagyon érdemes.

Kunstár Csaba

szerző
Kunstár Csaba
publikálva
2000/43. (10. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...