A szegedi önkormányzat ügyei

Dzsentrivilág Dél-Magyarországon – I.

szerző
Kunstár Csaba, Pikó András
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az idegennek, aki Szegedet a helyi médiumokból kívánná megismerni, akár úgy is tűnhet: Szeged a béke szigete, ahol nincsenek komolyabb politikai csatározások, és ahol az ellenzék sem zavar sok vizet. Ez a kép azonban kevéssé kvadrál akár a valósággal, akár a helyi közvélekedéssel.

Az idegennek, aki Szegedet a helyi médiumokból kívánná megismerni, akár úgy is tűnhet: Szeged a béke szigete, ahol nincsenek komolyabb politikai csatározások, és ahol az ellenzék sem zavar sok vizet. Ez a kép azonban kevéssé kvadrál akár a valósággal, akár a helyi közvélekedéssel. A népek inkább azt beszélik, hogy a város fideszes vezetése, khm, saját hatáskörbe vont mindent, amit egy önkormányzat tisztviselői (és e tisztviselők rokonai) megszerezhetnek: sajtót, vendéglőket, csatornákat, iskolákat. Lássuk, minő szél zörgeti a bácskai metropolisban a harasztot.

Azt, hogy "Szegeden a polgári vezetésnek nincs ellenzéke", nem más, mint maga Dlusztus Imre, a helyi megyei lap, a Délmagyarország főszerkesztője állítja. "Mert ha mondjuk a polgármester, programja lévén, tudja, mit akar, egy harmadik hidat szeretne építeni a városnak, azt az ellenzék, lévén ellenzék, rögtön csak ellenezni tudja. Programjuk és elképzeléseik azonban nincsenek" - véli a főszerkesztő, aki az elmúlt évek alatt egyre inkább a város orákulumává nőtte ki magát. Nemrég például egy zárt összejövetelen azzal dicsekedett, hogy ezen a településen ő emeli fel és buktatja meg a polgármestereket.

Bartha László fideszes polgármester első, nagy feltűnést keltő intézkedésével kitiltotta az ellenzéki pártok sajtótájékoztatóit a városházi Torony alól, bizonyítva már akkor is, mennyire érzi a Miniszterelnöki Hivatalból diktált ritmust. (Idén, nem fogják elhinni, kétéves városi költségvetést készítenek elő Szegeden. Valahogyan rájöttek.) A zavarodott, helyi médián áttörni képtelen ellenzékkel szemben a polgári polgármester mindig a helyzet magaslatán áll talpig becsületes, felkészült alpolgármestereitől övezve. Ez a "hivatalos város-image"; ezt építi központi utasítások nélkül is a helyi média nagyobb része, élén a Délmagyarországgal, melynek Torony alatt című városházi tudósításait egyébként költségvetési tételként maga az önkormányzat szponzorálja (tizenötmillió évente).

A torony alatt

"Ma Fidesz-tagnak a legkifizetődőbb lenni" - mondja egy szegedi képviselő. A párthűséget jutalmazzák: bizottsági tagsággal, elnökséggel, önkormányzati érdekeltségű vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságával. A kormányzó Fidesz-MDF-MKDSZ-FKGP- koalíció képviselői közül a hiperaktívak havi bruttó négyszázezer forintot is megkereshetnek így, sőt makacsul tartja magát az a hír Szegeden, hogy létezik egy képviselő, aki mindent összevetve havi egymillióval térhet haza a városházáról. Hogy Pap Zoltán valóban keres-e ennyit vagy sem, nem tudjuk; azt viszont igen, hogy a tizenhat tagú szegedi Fidesz-frakció csaknem fele önkormányzati cégnél kapott valamilyen vezetői széket. És - teszi hozzá az ellenzéki városatya - még nem is beszéltünk a családtagokról, osztálytársakról és a különböző barátokról.

A negyvenkét tagú testületbe tíz képviselőt delegáltak a szocialisták, akik láthatóan még mindig nem heverték ki az 1998-as választási vereséget, s akik leginkább saját belharcaikkal vannak elfoglalva. Csongrád megyében és Szegeden különösen erős a Fiatal Baloldal; alelnökük, Újhelyi István városi képviselő, míg a megyei pártelnöki tisztségre kinézett Botka László már most a megyei közgyűlés alelnöke. A ´90-ben még a legnagyobb frakciót adó SZDSZ most két fővel képviselteti magát, s számukra örömöt csak az jelenthet az ürömben, hogy ezzel pont kétszer annyian vannak az önkormányzatban, mint a MIÉP.

A várost kormányzó koalíciót az eredeti foglalkozására nézve sebészorvos Bartha László polgármester hozta össze. "´ dönti el, ki milyen és hány jól jövedelmező posztot láthat el; a renitenskedőket észhez téríti, ha visszahívják néhány bizottságból" - véli Nagy Sándor, az egyik szabaddemokrata képviselő. Számításai szerint a polgármesteri hivatalból a választások óta körülbelül százötvenen távoztak. "Az átszervezések és a nagy létszámú polgármesteri kabinet létrehozása eredményeképpen ma már átláthatatlan a hivatal, és tisztázatlanok a hatáskörök" - teszi hozzá. "Azt sem lehet tudni, hányan végeznek munkát, vagy hányan kapnak juttatást a hivataltól megbízási szerződések formájában, tanácsadóként, külsős bedolgozóként" - mondta Nagy Sándor.

"Ha a Fidesz-korosztály buliéhsége a hatalommal találkozik, akkor csak nehezen kerülhető el a modern dzsentrizmus" - összegzi megfigyeléseit egy helyi üzletember. Arra a városszerte közismert tényre is utalhatott, hogy a polgármesternek két szegedi étteremben is külön szobája van, ahol csak ő, illetve vendégei étkezhetnek. Bartha polgármester hivatali szobáját idén potom tízmillió forintért bútoroztatta be (az információt a városháza sajtóosztálya nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni), miközben különböző intézményektől az árvíz miatt súlyos milliókat vontak el. Így eshetett meg a nyáron, hogy a két és fél millióval megkurtított költségvetésű Somogyi Könyvtár - költségcsökkentés címén - délután négy órakor zárta kapuit a látogatók előtt.

A kulturális ügyekért felelős MDF-es dr. Ványai Éva alpolgármestert úgy ismerik a városban, mint aki keveset szól, de akkor se velőset; a könyvtár ügyében is csendben maradt. Leginkább ezzel a jó tulajdonságával magyarázzák, hogy Ványait kirobbantani sem lehet tíz éve alpolgármesteri irodájából; hallgatott és reprezentált az első (Fidesz-SZDSZ) és a második (MSZP-Fidesz-MDF) városvezető koalíció idején is. Most a szokottnál is nagyobb a csend körülötte, ami érthető: bátyját és egykori élettársát hamarosan bíróság elé állítják. Testvére ugyanis, még mint a Csongrád Megyei APEH igazgatója, hamis adóigazolásokat adott ki B. Imre ismert szegedi vállalkozónak, aki akkor Ványai Éva élettársa volt. Az üzletember így ötvenmillió forint hitelhez jutott, annak ellenére, hogy több tízmillió forintos adótartozása volt.

Tímár László ügyvédet viszont már a ´98-as fideszes önkormányzati siker repítette a gazdasági alpolgármesteri pozícióba. Tímár valaha hosszú hajú, "laza" hivatalnokként kezdte. Barátai már akkor is Timurnak szólították, míg ellenségei manapság inkább csak Mr. Húszszázaléknak nevezik. A név az alpolgármesteri közreműködéssel létrejött üzletek értékéből állítólag neki járó százalék mértékére utal, és bár eddig minden igyekezet hiábavaló volt annak bizonyítására, hogy Tímár ügyletei nemcsak pletykaszinten, hanem valóságosan is léteznek, az tény: az alpolgármester az utóbbi két évben Szeged egyik legtehetősebb polgárává küzdötte fel magát.

Timur és csapata

Mennyit ér, plusz mennyit hozhat ma Szegeden az alpolgármesterség? - olvasható a kérdés az interneten, a Szegedért Egyesület honlapján. A szakemberekből álló szervezet tagjai utánajártak Tímár László gazdasági alpolgármester különböző ügyleteinek. A városlakók számára úgy tűnik, hogy gazdasági alpolgármestersége egyrészt arról szól, hogyan szedje meg magát, másrészt arról, hogy családtagjait, ismerőseit hogyan helyezze el különböző fizetős pozíciókba. Mindezt havi hétszázezer forintért - járt utána a Szegedért Egyesület.

Nemrég például összevonták a Szeged című folyóiratot a Páholy kulturális lappal. A Szeged-Páholy című folyóirat élére Tímár László alpolgármester vidéki - egyébként ügyvéd - apósát nevezték ki főszerkesztőnek. "Úgy gondolom, hogy apósom az utolsó polihisztorok egyike Szegeden. Három élő tévéműsor ment már vele a körzeti televízióban filozófiáról, kultúráról meg egyéb ilyen dolgokról. Volt olyan, hogy a riporterek a végére nem tudtak már kérdezni tőle" - bizonygatja a döntés helyességét az alpolgármester, akinek a helyi média amúgy is kedvenc személyzetpolitikai gyakorlópályája. A városi televízió vezetői székébe, mit ad isten, épp a sógora került, aki a híresztelésekkel ellentétben nem világosító-cipelő ember, hanem rendező volt a magyar királyi televízióban. A gazdasági alpolgármester nem érzi etikátlannak e kinevezéseket. Ahogyan fogalmaz: "Mégsem mondhatom a rokonaimnak azt, hogy költözzenek el a városból négy évre, amíg a mandátumom lejár."

A szegedi szocialisták legfontosabb médiafelelőse, a helyi internetes közéleti lap, a Szeged Index főszerkesztője végiggondolt stratégiát vél felfedezni a vitatható személyi döntések mögött. Szemők Árpád úgy látja, a közszolgálatinak minősíthető önkormányzati orgánumnál, a VTV-nél tudatos alulfinanszírozással kényszerítették ki a városvezetésnek tetsző vezetők kinevezését, hogy aztán a már általuk jegyzett műsorok egyenletes színvonalát a városi érdekeltségű nagyvállalatok reklámmegrendeléseinek adagolásával biztosítsák. A költségvetésbe és a városi polgárok színvonalas tájékoztatásába pedig az is belefér, hogy a polgármester által nem kedvelt másik tévé, a Telin szponzorált sportközvetítéseit a VTV ingyenes közvetítéseivel tegyék lehetetlenné. Ha mindez nem lenne elegendő, még mindig ott a "bevásárlás": lehet venni műsort a Rádió 88 nevű kereskedelmi rádióban, rovatot a Délmagyarországban, sőt hirdetési újságot is. Idén az önkormányzat 14 millió forintért az MGH Magyarország Lap- és Könyvkiadó Kft.-től megvásárolta a Partiscum 2000 Lap- és Könyvkiadó Kft. 2,2 millió forint névértékű üzletrészét. Ezzel gyakorlatilag a város kezébe került a 45 ezer példányszámban megjelenő, magát közéleti hetilapnak tituláló egyik szegedi ingyenes reklámújság, a Szegedi Extra. Egy ellenzéki képviselő kérdésére - miszerint mi indokolta azt, hogy az önkormányzat több mint hatszoros árfolyamon vásároljon üzletrészt, és ebben az ügyben egyáltalán milyen elképzelései vannak a városnak - Bartha László polgármester levélben így válaszolt: "A Szegedi Extra 49 százalékos üzletrészének megvásárlásával a lakosság meghatározó részének tudunk hiteles információforrást biztosítani." A polgármester levelét így folytatja: "A magas színvonalú szakmai munkára garancia, hogy az ügyvezető igazgató kinevezésének joga az önkormányzat kezébe került."

Enyém a vár

"Szeretnénk megfelelni a szegedi lakosok jogos igényének, mely szerint a Szegedi Vár legyen tulajdonjogilag a szegedieké. A vár jelentős terhet ró a megyei közgyűlés költségvetésére, ugyanakkor az épület teljes helyrehozatala és multifunkcionális hasznosítása szervesen illeszkedne hosszú távú fejlesztési terveinkhez" - írta júniusban Bartha László polgármester Frank Józsefnek, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének. A polgármester a levél másolatát elküldte Orbán Viktor miniszterelnöknek, Torgyán József miniszternek és az általa titokzatos okból Hunyadkürtyre keresztelt Nemeskürty István kormánybiztosnak is.

A kisgazda Frank József válaszlevelében aggodalmának adott hangot: "Ahhoz, hogy az önök által kitűzött cél megvalósulhasson, üzletelés helyett, úgy hiszem, elsők között a szegedi belváros épületeinek és szellemi életének akut problémáit kellene megoldani. Mondjuk a Virág Cukrászda, a Kass Galéria, a Kass Szálló, a színház és benne a Szegedi Kortárs Balett ügyeit. A felsoroltak megannyi megoldásra váró feladatok, melyekre önök szerint nincs szabad pénzeszköz. Akkor miért és miből akarják megvásárolni azt az objektumot, melynek Szeged városát is szépíteni igyekvő gazdája van?" A megyei közgyűlés elnöke szerint a városnak nem az lenne a feladata, hogy adjon és vegyen. Többen is úgy tudják, hogy a vár "multifunkcionális hasznosítására" már kinézték a megfelelő embert, aki nem más lett volna, mint Csonka Gábor stratégiai alpolgármester. A multifunkcionális jelző pedig valójában egy kávéházat vagy valamilyen vendéglátó-ipari helyiséget jelentett volna.

A fenti eset jó példa arra, hogy ha Szegeden valahol renoválásba kezdenek, utat bontanak, átépítenek, vagy egyszerűen csak a megszokottnál nagyobb mozgolódás támad egy épület körül, akkor mindenkinek ugyanaz jut az eszébe: hogy valamelyik alpolgármester épp most bővíti vendéglátó-ipari vertikumát. A pletykák szerint erről, tehát nagy értékű ingatlan lenyúlásáról szól a nagy nyilvánosságot kapott Virág Cukrászda-botrány is.

A hatalom tudása

A szegedi Gerbeaud-t az átkos negyven év igénytelensége sem tudta a presszók szintjére zülleszteni. Aztán 1999 őszén az "újrapolgárosodás" egyik jeleként bezárt a Virág Cukrászda, melynek üzemeltetői, a Szervanszky fivérek egy éjszaka alatt minden mozgatható tárgyat kipakoltak: a székeket, az asztalokat és még a muzeális értékű, herendi porcelánból készült kávéfőző gépet is elvitték. Az ajtóra pedig egy süteményes papírtálcára ezt írták: "Elnézést kérünk, határozatlan ideig zárva tartunk."

"Úgy nyilatkozott a város vezetése, hogy csak nagy múltú, tőkeerős és szakmai befektetőnek kívánják eladni a cukrászdát" - mondta a helyi megyei lapnak még áprilisban Tímár László alpolgármester. Annak ellenére, hogy pályáztatás nem volt, a nyáron az önkormányzat gyorsan megtalálta a "nagy múltú" céget, a 2000 tavaszán alapított Első Ingatlanhasznosító és Ingatlanforgalmazó Kft.-t, amely a több százmillió forintot érő ingatlanért azonnal letett 93 milliót.

A kft. ügyvédje azt ígérte: legkésőbb augusztus végére már biztosan üzemelni fog a Virág. Mivel ők nem cukrászcég, ezért üzemeltetőt keresnek. A városiak meg találgathatnak, kik állhatnak a budapesti külső kerület egyik raktártelepére bejegyzett cég mögött?

Tímár alpolgármester szerint, ha idén már nem is, remélhetőleg jövő év első felében üzemelni fog a cukrászda. "Sokat nem fogunk szórakozni, mert ha nem nyitja meg a cukrászdát, fogunk keresni arra lehetőséget, hogy a terasz működtetési jogát megkapja más" - fenyegeti a gazdasági alpolgármester a még meg sem lévő vevőt vagy bérlőt. Szerinte az egykori Virág Cukrászda helyén nem fog más működni - például autószalon -, mert a város adja ki a működési engedélyt, a műemlékvédelmi hivatal pedig úgymond köti az ebet a karóhoz. Így funkcióváltás csak bírsággal lehetséges - állítja Tímár László.

A szegedieket a Virág Cukrászda mellett a Szeged étterem története foglalkoztatja a legjobban. A gazdasági alpolgármester által alapított Monarchia 2000 Kft. a választások után megszerezte a Szeged étterem bérleti jogát, bár nem közvetlenül a végelszámolótól, hanem a Nabro Kft.-től. Éppen ezért nem is tartja etikátlannak Tímár László az ingatlanügyletet, arról azonban nem szól, hogy hány napig volt a bérleti jog a Nabro Kft.-nél. Maradjunk annyiban, hogy nem sokáig.

"Én örülök, hogy a Monarchia 2000 Kft. fantáziát látott abban, amiben 6-8 éven keresztül senki" - magyarázza az alpolgármester. Az étterem körülbelül százmilliós felújítása nagy adósságot okozhatott - véli több gazdasági szakember. Ezzel szemben az alpolgármester azt állítja, hogy a kft.-nek nincs egy forintnyi hiteltartozása sem. "Azért vagyok jó alpolgármester, mert ilyeneket meg tudok oldani. Vagyis hogy pénz nélkül hogyan kell venni valamit" - dicsekszik Tímár doktor. Arra a kérdésre, hogy hogyan csinálta, csak ezt válaszolta: "Ésszel. "

A gazdasági alpolgármester ezt az ügyletet sem érzi etikátlannak. Válaszként felteszi a költői kérdést: mit jelent az, hogy etika? Amerikában nem lehet polgármester az, akinek nincs háromhektáros területe, nyolcezer marhája, hat étterme vagy egy építőipari vállalkozása, mert kinézik.

A stratégia

Csongrád megyében egyébként romlik a gazdasági helyzet, ez derül ki a KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának adataiból. A térség gazdasági teljesítménye továbbra is csökken, ezért egyre nagyobb az elmaradás az országos átlagtól. Az utóbbi évtized gazdasági és ipari fellendülése elkerülte a megyét, illetve Szeged városát. Az országos növekedés átlaga közel kilencszerese az itteninek. A KSH tájékoztatása szerint a rossz iparszerkezet az oka a gyenge fejlődésnek. A megyét elkerülték a termelő multinacionális vállalkozások. "A jugoszláviai háború miatt kerülte el a tőke Szegedet" - véli Tímár László gazdasági alpolgármester. "A termelő multinacionális vállalkozásokkal szemben a kereskedelmi célú befektetések minden elképzelést felülmúltak" - állítja.

A stratégiai alpolgármester feladata, hogy a tőkét a térségbe vonja. Csonka Gábort azonban a sydneyi olimpián tett látogatása óta nem látták a helyi közgyűlésben. Azt beszélik, hogy a sportminisztériumban (ISM) folytatja projektmenedzserként. Csonka távozásának okairól rengeteg magyarázat kering a Kárász utcában. A hivatalos verzió szerint két év alatt elvégezte a négy évre kiszabott penzumot, s emiatt távozik fontosabb pozícióba. Akkor miért nem ragaszkodik Bartha László az ilyen aranyat érő alpolgármesterhez? - kérdeznek vissza a kételkedők. Ők inkább azt valószínűsítik, hogy Bartha már nem tudta tolerálni, hogy alpolgármestere egyre szemérmetlenebbül jár rá a közösre. A nyáron például azért volt a ´30-as éveket idéző a Dóm téri fesztivál világosítása és hangosítása, mert a cuccot állítólag átszállították Csonka diszkójába, amelyet egyébként a megnyitáskor saját maga adott át alpolgármesteri minőségében a város szórakozó ifjúságának. Vannak krimibe illő magyarázatok is arra, hogy a szintén vendéglátásban és szórakoztatóiparban utazó alpolgármestert miért menesztik: e szerint a helyi alvilág erős embereivel gyűlt volna meg a baja Csonkának, tőlük menekítik fel Pestre. Az érintettek nem beszélnek, így elégedjünk meg mi is a hivatalos verzióval: Csonka piszok jól dolgozott, ezért mennie kell.

Kunstár Csaba

Pikó András

Biztos befektetés, avagy az egészségügy

A helyi Fidesz-többség az egészségügyi ellátórendszer működtetésében is a jól bevált kincstári logikát követi. Tény: a közvetlenül az önkormányzat által fenntartott két kórház és rendelőintézet működése lehetne gazdaságosabb és hatékonyabb is. A mára kialakult helyzethez nemcsak a kormánypártok által emlegetett "szocialista nagyüzem" voltuk, hanem az is hozzájárult, hogy az intézményekre fordítható források reálértéke az elmúlt években a felére csökkent. Az áprilisban előterjesztett önkormányzati határozattervezet "az önkormányzat fenntartásában lévő járó- és fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények fenntartását és a szakellátások nyújtását" - elfogadható ajánlat kiválasztása esetén - egészségügyi vállalkozással kötendő szerződéssel kívánja biztosítani. A pályázatot, bár az ellenzék és a szakmai szervezetek, sőt maga Gógl Árpád egészségügyi miniszter is bírálta, kiírták.

Mi történik, ha sikeres lesz a pályázat? Az önkormányzat átutalja a fenntartásra fordított pénzösszegeket a vele szerződésben álló vállalkozás számlájára, amely ennek fejében köteles gondoskodni az egészségügyi szolgáltatás tárgyi és személyi feltételeiről, biztosítani az intézmények működőképességét és kapcitáslekötési megállapodással szavatolni az érintett terület lakosságának az ellátását. Nagyon úgy néz ki, nem történik majd más, mint hogy az intézmények és az önkormányzat közé egy vállalatot iktatnak, s innentől kezdve megszűnik az önkormányzat által átutalt pénz felhasználásának ellenőrzése - vélik az ellenzéki képviselők. ´k abban sem nagyon bíznak, hogy a pályázók komoly összegeket invesztálnának a szegedi egészségügybe. Tímár alpolgármester viszont úgy látja, szükséges, hogy egységes legyen a helyi egészségügyi ellátórendszer működési elve. Bartha polgármester áprilisi előterjesztésének indoklása is erre rímel: szerinte a betegellátásban okozna káros hatásokat, ha szembeállítanák egymással az ellátási szinteket, magyarán, ha a háziorvosi praxis privatizálása után önkormányzati kézben maradnának a kórházak és a rendelőintézet.

A pályázatértékelő bizottsági ülést az esélytelenek nyugalmával várhatja a rendelőintézet vezetője (elképzelése szerint közalapítványi formában lehetne működtetni az intézményeket) és a 82 szegedi orvos által létrehozott nonprofit szervezet (amely közhasznú társaságként tervezi a probléma megoldását). Biztos befutónak a Fuziomed Kft.-t tartják. A hátommillió forintos törzstőkéjű kft. azért pályázhat sikerrel a hétmilliárdos értéket jelentő szegedi egészségügyi piacra, mert tulajdonosai között található a városvezetéshez más (nem egészségügyi) szálakon, például a Szeged étterem tulajdonosaként is szorosan kötődő Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Társaság, valamint a Hungaropharma, melyet a cégben Bartha polgármester egykori egyetemi évfolyamtársa, Bozó Attila képvisel. A szegedi gyógyszerészek a hír hallatán komolyan aggódni kezdtek, hisz jó néhányan becsukhatják a boltot, ha a járó- és fekvőbeteg-ellátásban döntési pozícióba kerül az egyik gyógyszergyártó cég. Azt is beszélik a jól értesültek, hogy a Fuziomed pályázata tizenöt éves felmondási tilalmat tartalmaz, valamint kikötné, hogy minden olyan épület közös tulajdonba kerül, amelyen korszerűsítést vagy bővítést végez a kft. Lehet persze, hogy mindez csak rémhír; a bírálóbizottság tagjai érthető módon nem beszélnek, hisz köti őket a titoktartási fogadalom. A döntéssel egyébként sietni kell, mert már a parlamenti képviselők előtt fekszik az orvosi tevékenység ellátásának formáiról szóló törvény módosítása, mely elfogadása esetén kimondja: 2004. január elsejétől azokat a rendelőintézeteket és kórházakat, amelyeket 2001. január elsején még az önkormányzat tartott fenn, csak közhasznú társaság vagy közalapítvány üzemeltetheti.

Torquemada jobbkeze, avagy az oktatás

Az iskolák életében is jelentős változásokat hozott az új hatalom. Hargittai Rita, a város oktatási bizottságának elnöke ellentmondást nem tűrve megszüntette a 6 + 6-os oktatási rendszert, mondván: a Fidesznél az új oktatáspolitika egyértelműen a 8 + 4-es oktatási rendszer, és semmi más. A Radnóti Miklós elitgimnázium igazgatója azonban szembeszegült a döntéssel, ugyanis náluk már hosszú ideje jól működött az országos hírű hatosztályos matematikatagozat. A Radnótiban a tagozat maradt, az igazgatónak azonban mennie kellett.

A hittantanárnőből az oktatási bizottság elnökévé avanzsált hölgyről egyik közgyűlésen egy képviselő azt mondta: ha néhány száz évvel korábban született volna, akkor Torquemada spanyol inkvizítor jobbkeze lett volna.

A pedagógusok a hatosztályos rendszer megszüntetéséből arra következtettek, hogy ily módon a városban működő két egyházi iskola versenytársait szerették volna kiiktatni, amelyek ugyancsak hatosztályos rendszerben működnek, ám mindkettő beiskolázási problémákkal küszködik. Hargittai Rita ezt a feltételezést butaságnak tartja. Mint mondja, ezt a politikai ellenfelek híresztelik, akik azt akarják, hogy a sajtóban minél hangosabb legyen az ügy.

Létrejött a milliárdos nagyságrendű büdzsével rendelkező Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, amely az iskolák kincstári típusú gazdálkodását vezetné be. S hogy ez a típusú gazdálkodás miért előnyős a városnak? Nagy Sándor szabaddemokrata képviselő úgy tudja: informatikusként a szervezetben dolgozik a közigazgatási iroda osztályvezetőjének fia, és a szolgálat havonta hárommillió forintért bérli a Főnix gazdasági programot az osztályvezető férjétől. Az SZDSZ helyi honlapjára felrakott információk miatt egyelőre senki sem kért helyreigazítást. A gazdasági szolgálatnál egyébként jogászként alkalmazzák Tímár László alpolgármester apósát, továbbá ugyanitt talált munkát az oktatási bizottság egyik tagjának férje mint gazdasági vezető.

Régiek, újak

"Ha egy ügyvéd, egy politikus és egy prostituált közül kellene a legbecsületesebbet kiválasztani, akkor biztosan az örömlány lenne az. ´t követné az ügyvéd, majd végül a politikus" - véli Szilvásy László, aki 1990 és 1998 között a KDNP, majd a Fidesz színeiben politizált. Az exképviselő elmondta: Bartha László 1997 őszén vette át a vezetést a szegedi Fidesz-csoporton belül, mégpedig úgy, hogy 6-8 cimboráját behozta a pártba. A régi, jámbor gyerekek nagy részét pedig taccsra tették, emlékezett vissza Szilvásy László. Tímár László gazdasági alpolgármester már 1994 előtt tagja volt a pártnak, azonban ő nem tartozott a jámbor gyerekek közé. Csonka Gábor stratégiai alpolgármester pedig soha nem volt tagja a Fidesznek. Szilvásy László úgy tudja: Csonkának azért kell mennie, mert a vezetés megelégelte az alpolgármester ügyleteit. Az utolsó csepp a pohárban az volt, mikor Csonkáné kigolyózta Barthánét a szegedi Novotel Szállóban nyílt új dohányüzlet működtetéséből.

A nagy per, avagy a vízközmű

Most már biztos, hogy a genfi választott bíróság lesz a végállomása annak a pereskedésnek, melyet a városvezetés indított egy, a Vivendi által fémjelzett francia cégcsoporttal szemben. Az ügy pikantériája, hogy egy olyan - a helyi vízközmű fejlesztésére és működtetésére kötött - szerződést támadtak meg Bartháék, melyet Szeged nevében 1990-ben a Fidesz szabaddemokrata támogatással megválasztott polgármestere, Lippai Pál írt alá. A szerződés egyébként a szakértők szerint sem a legelőnyösebb, ám érvényessége jogászok szerint nehezen vitatható. Márpedig épp ezt vitatja a városvezetés: egy 1995-ös törvénymódosítás miatt - amely megtiltotta, hogy az önkormányzatok a befektetőkkel közös cégekbe közművagyont is apportáljanak - nem jegyezték be a cégbíróságon a Szegedi Vízmű Kft.-t.

A Vivendi már így is másfél milliárdnyi kártérítésre tart igényt, ám a polgármestert ez sem hatotta meg: újabb pályázatot írt ki a vízközmű üzemeltetésére. A jól értesültek tudni vélik, hogy a nyertes már megvan, csak Barthának és Tímárnak kell még lejátszaniuk egymás között a meccset. Utóbbi állítólag a Szegedi Távhőszolgáltató (Szetáv) privatizációjában érdekelt és a Fidesz-frakciótag Benák László által képviselt Alfa-Nova Kft.-t látná szívesen a szegedi csatornák környékén, míg a polgármester a szegedi árvízi megelőző munkálatokban és gáterősítésben jeleskedő Szeviép Rt.-t. Ez a cég már eddig is biztos nyerője volt a kisebb csatornázási munkálatoknak, ám nem csak emiatt szerethetik a városházán őket. A Szeviép Rt.-ben ugyanis 49 százalékban a Szeviép Kft., 51 százalékban pedig magánszemélyek tulajdonolnak. Ha tovább boncolgatjuk a tulajdonosi összetételt, kiderül: a Szeviép Kft. százszázalékos tulajdonosa az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig), míg a magánszemélyek nem mások, mint ugyanezen igazgatóság különböző rangú tagjai. Az persze nem véletlen, hogy a Szeviép Rt.-nek bedolgozó alvállalkozó cégekben is rendre ugyanazon, az Ativizigből ismerős nevek tűnnek fel: legtöbbször Baranyi Sándor és dr. Kováts Gábor Ativizig-igazgató nevével találkozhatnak a cégpapírokban búvárkodók. Az Ativizig többmilliárdos ár- és belvízvédelmi munkálatait tehát a Szeviép Rt.-n keresztül a menedzsment érdekeltségében lévő cégek végzik, így a személyi összefonódások miatt a megrendelők ugyanazok, mint a kivitelezők.

Közben pedig az állami pénz priváttá vált. S hogy miért fogadnak sokan arra, hogy a vízközműpályázat nyertese is a Szeviép Rt. lesz? A válasz egyszerű: a vízközmű-üzemeltetők ellenőrzését hatóságként az Ativizig végzi.

szerző
Kunstár Csaba, Pikó András
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra