Marosán György

Adolf Eichmann náci háborús bűnös 1961-es jeruzsálemi pere furcsa szociálpszichológiai kísérletet inspirált. A Yale Egyetem ifjú kutatója, Stanley Milgram arra lett kíváncsi, vajon képes lehet-e az átlagember arra, hogy parancsra olyan cselekedeteket hajtson végre, amelyek legalapvetőbb erkölcsi meggyőződésének mondanak ellent. Az eredmény hátborzongató lett.

A magyar közoktatás helyzetéről szóló, a közelmúltban megjelent két elemzés a korábbi felmérések szomorú tapasztalatait tükrözi (Jelentés a magyar közoktatásról, 2006, szerkesztők: Halász Gábor és Lannert Judit, illetve Neuwirth Gábor: A korrelációs együttható. A középiskolai munka néhány mutatója). A tanulók általános és középiskolai teljesítménye romlik; a reál tárgyak (matematika, fizika, kémia) eredményei jelentősebben, mint a humán tárgyaké (magyar, idegen nyelv, földrajz). Nő a gyenge iskolák és rossz tanulók aránya, csökken a kiválóké. Egyre alacsonyabb tanulmányi átlaggal kerülnek be a diákok a középiskolákba. Az eredmények helyes értelmezése alapvető fontosságú a jövő szempontjából.

Európa a jóléti állam bölcsője, a társadalmi szolidaritás gyarapodó intézményeinek kigondolója és működtetője. Joggal büszke erre a modellre, amit irigyelnek és másolni igyekeznek szerte a világon.

Az amerikai elnökválasztás exit-pollja különös jelenségre derített fényt. A kutatók kérdésére - mi számukra a legfontosabb, és miként minõsítették ebben a tekintetben a két jelöltet - a megkérdezettek leggyakrabban a morális értékeket (22 százalék), a gazdaságot és foglalkoztatottságot (20 százalék), a terrorizmust (19 százalék), az iraki háborút (15 százalék) és az egészségügyet (8 százalék) említették.

A kérdésre, hogy mitõl szegény az egyik, és mitõl gazdag a másik ember, többnyire a "jó családba kell születni" közhellyel szoktak válaszolni. De az országok szegénysége és gazdagsága legalább ilyen zavarba ejtõ, politikailag pedig - ha lehet - még kényesebb kérdés. Ám az átlagpolgár erre is meghökkentõ magabiztossággal válaszol, többnyire ellenõrizhetetlen példákkal és tényként felkínált, de alap nélküli hiedelmekkel. A kutatások az okokról és a tendenciákról a közhiedelemmel ellentétes megállapításokra jutottak. Miközben pedig a tudományos tények egyre megalapozottabbak, a hitek egyre kevésbé megingathatók. Csupán a költõ szavaival ért egyet mindenki: "Retteg a szegénytõl a gazdag / s a gazdagtól fél a szegény. / Fortélyos félelem igazgat / minket s nem csalóka remény."

Évezredek óta keressük a választ a kérdésre: mi az erőszak forrása? Az elmúlt hónapban a Science folyóiratban nyilvánosságra került eredmények megalapozott választ kínálnak a kérdésre: a gének és a társadalmi környezet együtt