Szekeres W. István

Ha Gary Lineker ismeri a Balkán félmúltjának történelmét, híres axiómája nyilván így szól: "A montenegrói választásokon mindenféle párt indul, és a végén Milo Djukanovic nyer."

A mérsékelt lelkesedéssel, de mégiscsak Európa felé igyekvő Szerbiában a hétvégén elnök-, parlamenti és önkormányzati választásokat tartanak. Két nagy tömb, sok mókás kis párt, pangó gazdaság és sok lezáratlan vita a szomszédokkal - mi sülhet ki ebből, kérdeztük az Ipsos - Strategic Marketing belgrádi közvélemény-kutató intézet igazgatóját.

Az ENSZ boszniai főképviselőjének volt politikai főtanácsadójával, a Political Capital igazgatójával a balkáni államok uniós csatlakozásának lehetőségeiről beszélgettünk. Szekeres W. István

Marija Stevanovic szemetet éget a háza kertjében, Kosovo Poljéban (albánul Fush‘ Kosov‘). A kerítés előtt két kissrác bringázik el, valamit az asszony felé rikkantanak albánul, és átköpnek a kerítésen. Az idős asszony nem szól vissza. Égeti tovább a szemetet - amit albán szomszédai raknak le a kertjében, rendszeresen, évek óta.

Aföldi paradicsom márpedig létezik. Megtalálni sem különösebben nehéz, elvileg: ott van a sarkon túl - csak sajna mindig egy másikon túl. Mario Vargas Llosa új regényében két paradicsomhajhász "sarkkutató" életét írja újra: Flora Tristánét és unokájáét, Paul Gauguinét. Florita sanyarú gyerekkora és egy elhibázott házasság tanulságait leszűrve a női jogok szószólója, az elnyomottak felemelkedésének ideológusa és aktív szorgalmazója lett élete utolsó, 1844-es évére. Komoly agitprop tevékenységet fejt ki Franciaország nagyvárosaiban, gyűléseket szervez, bizottságokat próbál kovácsolni, pénzt gyűjt a Munkásszövetség című, bőszen osztogatott könyvében kifejtett stratégia megvalósítására. Sokszor kiábrándító persze a munkások bárgyúsága, agresszivitása, gyávasága, de a félvér spanyol-francia Andalúzka kitart álmai mellett. Többször lemond a nyugodt élet, a (leszboszi) szerelem ígérte boldogság lehetőségéről azért, mert nem képes beérni saját jólétének tudatával: szolid forradalmári hévvel szerényen az egész emberiségét szorgalmazza.

Atörténet 1946-ban kezdődött, amikor a kilencéves uralkodót egy "népszavazás" után elzavarták az országból. A kis Szimeon meg sem állt Spanyolországig, ahol felcseperedett, polgári állást vállalt egy pénzintézetnél, feleségül vette a spanyol arisztokrácia egyik csinos hölgytagját, majd született öt kis királyfija. ´ maga időnként