A teljes feledéstől menti meg a 90-es évek egyik legizgalmasabb költőjét gyűjteményes kötete
A 2001-ben elhunyt Simon Balázst nem tanítják egyetemen, mégis a kilencvenes évek legjobb költői közé tartozik.
Melhardt Gergő
Melhardt Gergő cikkei
Sűrű, sötét erdő
Nem emlegetik, nem írnak róla, egyetemen nem tanítják. Nincs róla semmi elnevezve, kötetei nehezen beszerezhetők, nem olvashatók online. Nem túlzás: a teljes és végleges elfeledéstől mentette meg a mostani (első) összkiadás ezt a nagy életművet. De milyen is ez az életmű? Mik a költészeti értékei? Meg tud-e ma szólítani minket, és ha igen, hogyan és mivel?
„Hogy a végén mindketten meghaljanak”
Melhardt Gergő írása Can Togay János Átmeneti ember című kötetéről.
Honnan hová?
Can Togay több irányból lehet ismerős (a könyv fülszövegében hétféle foglalkozás van egyenrangúként feltüntetve), de talán költőként a legkevésbé – noha egy verseskönyve megjelent már 2004-ben (lásd Kabai Lóránt kritikáját: „Elértem hát a tóhoz”, Magyar Narancs, 2004. október 28.).
Mindenki rosszkedvű, mert mindenkin átgázolt a történelem
Bereményi Géza új könyve inkább akar az alkotói pályát lezáró önéletírás lenni, mint irodalmi mű.
Minden csak átmenet
Vallomásos önéletrajz Bereményi Géza legújabb könyve, a Magyar Copperfield. A magyar irodalomban is hosszú hagyományra visszatekintő, gyermekkorról szóló memoárok azon sorába illeszkedik, amelynek a legutóbbi csúcsteljesítményei Nádas Péter Világló részletek és Bartók Imre Jerikó épül című művei. Ám Bereményi könyve, ez az életművet nagyszabású gesztussal lezárni kívánó alkotás ezeknél jóval könnyebb olvasmány, ami inkább akar az alkotói pályát lezáró önéletírás lenni, mint irodalmi mű.