Langmár Ferenc

Az összeférhetetlenség-összeférhetőség határairól manapság leginkább a politikusok esetében vitatkoznak sokat, de például a politikusok összeférhetetlenségéről író újságírók a saját összeférhetetlenségükről csak nagyokat hallgatnak. Az alábbiakban legalább fecsegni fogunk minderről.

A Horn-Kuncze-kormány és pénzügyminisztériuma szeretett volna egy kis gyógyírt a Budapest Bank eladása körüli botránysorozatra, ám nem sikerült. Hónapok óta fordítgatják az angol nyelvű szerződést magyarra, de még mielőtt - Medgyessy Péter ígéretéhez híven - nyilvánosságra hozták volna, decemberben már módosították. Ráadásul olyan ponton is, amelynek ma már nincs gyakorlati előnye.

Majtényi László adatvédelmi biztos felszólította a Xénia Láz Egyesületet, hogy a 10-14 éves gyerekek körében folytatott kérdőíves adatgyűjtését azonnal szüntesse be, a már beérkezett kérdőíveket pedig semmisítse meg. Az egyesület válaszként ellentámadásba lendült: szakszerűtlenséggel vádolta az adatvédelmi biztost és politikai támadásnak állította be az egész vizsgálatot azon az alapon, hogy azt többek között Pokorni Zoltán, a Fidesz - MPP alelnöke kezdeményezte.

"Tudomásul kellene venni, hogy Magyarországon nincs sok színvonalas garnitúra. Csak egy van, és ha ennek tagjai rendre kirugdossák egymást, akkor az ország rosszul jár" - mondta Surányi György 1994 decemberében. Most kirugdosták a jegybank két alelnökét, Czirják Sándort és Hárshegyi Frigyest, akik az elmúlt évtizedben egyértelműen az "egy garnitúra" részei voltak. Surányi kellemetlen helyzetbe került. A közvélemény előtt azt próbálja képviselni, hogy nem ő erőszakolta ki Czirjákék távozását - ez kevéssé sikerül neki. Pénzügyi körökben Surányi második kinevezése óta folyamatosan tartották magukat azok a vélemények, hogy szeretne megszabadulni a két alelnöktől. Úgy tűnik, rosszul időzített. Ha a most kipattant ügy miatt indokolt az alelnökök távozása, akkor inkább az a kérdés, miért nem korábban menesztették őket?

"Politikai és gazdasági bombaként robbant" az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése a hitel-, bank- és adóskonszolidációról, írták egyes lapok a jelentés nyilvánosságra hozatala után. A tudósítások visszatérő eleme az volt, hogy az ÁSZ-vizsgálat a bankoknál korrupciót is kimutatott. Szenzációértéke nyilván az ilyen megjegyzéseknek van, ennek ellenére a jelentés nem a bankokról, hanem a kormány és az államigazgatás működéséről mond újat. Az ÁSZ két kereskedelmi bankot, a Magyar Hitel Bankot (MBH) és a Konzumbankot, valamint az inkább államigazgatási szervhez hasonlítható Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankot (MBFB), illetve annak elődjét vizsgálta mintavételekkel, szúrópróbaszerűen.