A Xénia Láz Egyesület (XLE), saját ismertetője szerint, idén júniusban tartotta alakuló gyűlését. Egyik vezetője Schmuck Andor, aki Kiss Péter munkaügyi miniszter kabinetirodájának a munkatársa, a másik Czégé Zsuzsa, aki egyebek között a Félix Film Kft. tulajdonosa. Czégének, aki ügyvezető is a cégben, többek között dr. Muskovszky Gábor a tulajdonostársa, aki a 16 óra című rádióműsor és más források szerint is Tasnádi Péter, illetve más bűnügyek vádlottjainak védőügyvédje.
Az egyesület előzménye az 1995 végén a tévében indult
filmsorozat, amit a Félix Film Produkciós Iroda, illetve a Félix Film Kft. készít. A sorozat producere Czégé Zsuzsa. Az egyesület és a Félix Film irodája ugyanabban az épületben és ugyanazon az emeleten található. A telefonszámok között nincs ilyen éles különbség: ugyanazok. Az Ûrgammák, úgymond, "ifjúsági oktatási sci-fi-sorozat", amely "az általános iskola nehezebben elsajátítható reáltárgyait" teszi "emészthetőbbé". A sorozatot a Nemzeti Alaptanterv alapján 160 részesre tervezték, a négy fő reáltárgy 40-40 részes tematikájára alapozva. A 16 órában elhangzott, hogy Kuncze Gáborné az Ûrgammák vezető tanára lenne. Kuncze Gábornéval nem sikerült beszélnünk, de Gáti Péter, a Belügyminisztérium titkárságának a vezetője közölte, hogy Kunczéné másfél évvel ezelőtt, az ötlet fölmerülésekor valóban kapcsolatot teremtett Czégé Zsuzsáék és az Országos Közoktatási Intézet között, de azontúl semmiféle együttműködés nem volt.
Czégé Zsuzsa
és a Félix Film neve már föltűnt egy nevezetes produkcióban. Pár éve egy éjszakai erotikus műsorsorozattal jelentkezett a Magyar Televízió, Mámor címmel, azt is Czégéék jegyezték. Néhány adás lement, aztán kivágták őket. Többek állítása szerint az volt az utolsó csöpp a pohárban (vagy hol is), amikor tombolán - nyilván a közszolgálatiság jegyében - műfaszokat sorsoltak ki. Az ominózus sorsolás ellenőrzésére nincs mód, a tévé archívumából ez a műsor ugyanis hiányzik.
Czégé Zsuzsáék az erogén zónák után a 10-14 éves gyerekek tudását célozták meg, mondván, "kulturáltsági szintjük nem fejlődik párhuzamosan életkorukkal (...) egyáltalán nem olvasnak könyvet, ezzel szemben naponta átlagosan legalább négy órát néznek televíziót" - utóbbi állítás egyébként nem igaz (lásd Tévé előtt ülni című keretes anyagunkat) -, "ha meg akarjuk szólítani őket, csak a televízión keresztül tudjuk megtenni", érveltek Czégéék. Egyesek szerint az ötlet nagyon jó, a gyerekek számára "mesébe kell csomagolni" ezt a fajta tudásanyagot, mert nekünk tetszik vagy sem, nekik ez tetszik. A filmsorozat kivitelezése ugyan pocsék, dramaturgiai szempontból hányinger, ám a gyermekek erre való igénye az egyetlen tiszta dolog ebben az egész ügyben, vélik. Vannak azonban, akik ezt is vitatják. (Lásd "Ez egy bornírt baromság" című keretes írásunkat.)
Az Ûrgammákat péntek délután vetítik és vasárnap délelőtt ismétlik. A pénteki adást az egyesület állítása szerint 1,5 millióan nézik, a vasárnapi ismétlést 1,2 millióan; "ha tekintetbe vesszük, hogy ma Magyarországon a négy-tizenhét éves korosztályba 1,9 millió fő tartozik, úgy gondoljuk, nézettségi adataink önmagukért beszélnek", így az egyesület vezetői egyik háttéranyagukban.
Az érvelés önmagáért beszél. Amikor
Schmuck Andornak föltettük
az első kérdést, hogy ezeket a nézettségi adatokat milyen vizsgálat igazolja, hirtelen úgy gondolta, el kéne halasztanunk az interjút. Azóta a Narancs számára elérhetetlenné vált. Ugyanúgy, ahogyan Czégé Zsuzsa is, pedig egy munkatársa megígérte, hogy beszélni tudunk vele.
Az egyesület adatai több szempontból megtévesztők.
1) A nézőszámot összekapcsolják egy korosztály létszámával, pedig az utóbbiból nem következik, hogy a nézők a megcélzott korosztályból kerülnek ki.
2) Nem mindegy, hogy valaki csak egy-két percig nézi-e az adott műsort, vagy végignézi. Az első mutató alapján a nézettség természetesen sokkal nagyobb. A Czégé-Schmuck páros nem nevezi meg, melyikről van szó. Adataik alapján tehát elvileg az is elképzelhető, hogy az Ûrgammákat másfél millió nyugdíjas nézi.
3) Az MTV Médiakutató Irodája a szeptemberi-októberi 13 adásról (és ismétléseikről) a következő adatokat közölte. A pénteki adásokat a teljes népesség 7,7 százaléka, azaz 735 ezer fő nézte végig. (Erre mondják, hogy a Czégé-Schmuck páros állításának fele sem igaz.) Az Ûrgammák célcsoportjából, a 10-14 évesek közül 11,1 százalék, vagyis 78 ezren követték figyelemmel átlagosan a műsort. Ha a 8-14 éves korcsoportot nézzük, akkor jelentős a növekedés, mert 14 százalékos a nézettség, 133 ezer ilyen korú gyerekkel. A 4-17 évesek között 13,4 százalékos a nézettség, vagyis korosztályukból átlagosan 255 ezres a nézőközönség. Az egyesület tehát valótlan adatokat közölt. Ezzel együtt is magas a műsor nézettsége, ami azt igazolja, hogy a gyerekek fogékonyak erre a "műfajra".
Az egyesületet kitüntetett figyelemmel kíséri
a sajtó
is. A Népszabadság folyamatosan cikkeket közöl a "hónap tanára" akció nyerteséről, illetve az egyesület híreiről. A lap korrekt, jelzi a reklámjelleget. Lengyel László, az újság felelős kiadója kérdésünkre elmondta, hogy az egyesülettől nem pénzt kapnak, hanem barterügyletről van szó. Lehozzák az egyesület szövegeit, cserében az XLE népszerűsíti a tévében a Népszabadságot. A reklám (x) jelét azért teszik oda, mondta Lengyel, mert nem újságírók a szerzők. A Mai Nap kiadója is hasonló barterkonstrukcióban állapodott meg az egyesülettel, tudtuk meg Kőszegi Ferenc főszerkesztőtől. A Mai Napban azonban ezek az összeállítások nincsenek elkülönítve az újságírói cikkektől: bár egy-egy feliratot éppenséggel lehet megkülönböztető jelzésnek tekinteni, inkább csak azok dekódolják ezt, akik úgyis tudják, miről van szó. (Kőszegi felvetéseinkre részben azzal reagált, hogy szerdától kezdve megjelenik a reklámjelzés az űrgammás-xéniás cikkeknél.) A legdurvább a Magyar Hírlap: tudósításként közöl cikkeket olyan stílusban, ami civilizált helyeken egyértelműen reklámnak minősül. Szerettük volna megismerni Gazsó L. Ferenc főszerkesztő véleményét, de ő azt "személyes adatként" kezeli.
A Xénia Láz Egyesület
úgy építette ki tagságát, hogy először az iskolaigazgatóktól kérték el az "eminens" tanulók névsorát, majd a jóktól a barátaikét. Meghirdették a "Javíts egy jegyet" akciót: aki vállalja, hogy a reáltárgyakból egy jegyet javít osztályzatán, vagy ha ötös volt, megtartja azt, klubtag lehet. Meghirdették az "Év pedagógusa" címet is. Minden lépésüket jutalmak, nem utolsósorban pénzjutalmak kísérték. A gyerekek, a klubcsapatok és az iskolák is részesülnek ebből. Nem nagy összegről van szó (több esetben 75 ezer forintról), de egy-egy vidéki iskolának ez elég ahhoz, hogy az XLE még az úttörőmozgalom eredményeit is megszégyenítse. Például egy miskolci iskola 830 tanulójából 811 csatlakozott az akcióhoz. A pénzt szerencsére akkor sem kell visszafizetni, ha egyetlen gyerek sem teljesítette a vállalását.
Költségvetési pénzekből eddig kétmillió forintot kapott az egyesület, legalább ennyiről tudni. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az erkölcsi és anyagi támogatáson kívül "a korosztályról szóló feltáró kutatásokat, statisztikákat stb. a mozgalom rendelkezésére bocsátja; (...) kormányzati és nem kormányzati kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti a mozgalom megismertetését, a mozgalom saját kapcsolatépítését". Meglehet, a feltáró kutatások és statisztikák adattömege éri a legtöbbet, hiszen ezek esetleg kiegészíthetik a Xénia saját kérdőíves eredményeit. Erre szükség is lehet, mert az állítólag 76 ezres tagsággal folytatott levelezés, kérdőívezés, a Budapest Sportcsarnokban rendezett, a gyerekeknek ingyenes két Xénia-buli, az utána adott fogadások, a pénzdíjak, a zöld telefonszámok, az iroda, az apparátus költségei 50-100 millió forint között mozoghat. Az egyesületnek a költségek fedezése fejében valamilyen értékesíthető terméket kell fölmutatnia, és ez éppenséggel információ is lehet.
Majtényi László adatvédelmi biztos azért javasolta nyomatékosan, hogy
állítsák le
a kérdőívezést és semmisítsék meg a korábbi adatokat, mert azok érzékeny témaköröket érintenek. Egészségi állapot, politikai tájékozódás és attitűd, vagyoni helyzet, munkaviszony; az információkat ráadásul jogilag cselekvőképtelennek számító kiskorúaktól gyűjtötték be. A kérdések egy fejlődő személyiség megismerése helyett sokkal inkább egy potenciális fogyasztó kikérdezését szolgálják.
Erre közvetett bizonyítékok is vannak. Nem csupán az, hogy a Pólus Centerben a Xénia Klub-tagok kedvezményesen vásárolhatnak "Xénia-cuccokat". Sokkal látványosabb a most szolnoki központú tejipari cég, a WÉS termékeinek a reklámozása. Az XLE a cég egyszerű tejét és IQ energiaitalát népszerűsíti. A Fidesz - MPP egyik sajtótájékoztatójának háttéranyagában az a hülyeség szerepelt, hogy a Xénia által reklámozott "Energy Drinket (...) bizonyos életkorban kifejezetten káros gyermekeknek adni, lévén hogy enyhe kábítószernek minősül". A Fidesz alaposan melléfogott. Állítják, hogy az energiaital elnevezés csapta be őket, hiszen az egyébként forgalomban lévő italok koffein- és egyéb tartalmuk miatt valóban károsak lehetnek a kisgyerekekre. Pokorni a sajtótájékoztatón egyébként erről egy szót sem ejtett. (Lásd Etetnek és itatnak című keretes írásunkat.) A hiba még aznap kiderült, és a Fidesz minden szóba jöhető lapot értesített, hogy ez a kitétel téves, nehogy bekerüljön a lapokba, így csak a Magyar Hírlap vidéki számában maradt benne. A Fidesz ezután közleményben és számtalan más formában ismerte el a hibát.
Az események ezután fölgyorsultak. Az energiaital gyártója, a
WÉS Rt.,
amely a Magyar Nemzet 1996. június 8-i, azóta sem cáfolt cikke szerint Máté László szocialista nagytőkés érdekeltsége, még aznap igazgatósági ülést hívott össze, ami után másnap állítólag már be is adták a bírósági keresetet Pokorni és a Fidesz ellen. 250 millió forint kártérítést követelnek, és további polgári és büntetőpereket helyeztek kilátásba. Szilvás Zoltán, a WÉS elnök-vezérigazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján - amit mellesleg a Félix Film munkatársai szerveztek - igen vehemensen érvelt az állítólagos "politikai vagy nem tudom én, milyen" támadások ellen. Érzékenysége nem csodálható, hiszen állítása szerint a WÉS-t megalakulásakor az "anyukája címén" jegyezték be, s az elnök-vezérigazgató ma 21 százalékban tulajdonos is. Egy barátjával közösen további 7 százalékot birtokol. Arról nem árult el részleteket, hogy egyéb vállalkozásokon keresztül van-e érdekeltsége a WÉS-ben.
Langmár Ferenc
Etetnek és itatnak
Ritka alkalom, hogy egy politikai vagy annak minősített vita érveit bárki a saját konyhájában ellenőrizhesse. A WÉS Rt.-nek az IQ Energy Drink nevű és Xénia Fever alcímű itala most erre ad lehetőséget. A tejipari WÉS Rt. elnök-vezérigazgatója, Szilvás Zoltán szerint "roppant sikerre predesztinált" - literenként kevesebb, mint 200 forintért árusított - termékről van szó. A "Klublakóknak" címzett, pazar kiállítású, színes, kétoldalas szórólapon Czégé Zsuzsa és Schmuck Andor azt közli a gyerekekkel, hogy az IQ "bio-energiaital", s hozzáteszik: "Kóstold az IQ-t, ha elméd erőlteted." Nem említik azt, amit a Szilvás Zoltán által jegyzett, a pedagógusoknak szóló reklám külön is hangsúlyoz: az IQ "egy módosított tejalapú ital".
Kétségtelen, semmi nem igazolja, hogy kábítószernek minősíthető lenne az új termék, annál több jel utal arra, hogy alapanyaga (tej)ipari melléktermék. Az úgynevezett gyártmánylap szerint a termék 89 százaléka sajtsavó. A nagyközönségnek szóló tájékoztatás szerint az IQ módosított tejből, joghurt-színtenyészetből, állományjavítóból és répacukorból készült. Hát akkor módosítsuk a tejet: forraljuk föl és készítsünk a boltinál finomabb joghurtot. Ha kicsöpögtetjük, akkor a gyümölcsjoghurtok alapanyagán kívül megmarad a savó, a tej eredeti mennyiségének közel fele. A savó hasznosítása a fogyasztói szokások változásával kezdett problémát jelenteni, hiába egészséges, a gyerekek nem rajonganak érte. (Más a helyzet persze, ha a gyerek nem savót, hanem "energiaitalt" iszik.)
A tejiparban ez a savó (persze a konyhainál rosszabb és ellenőrizhetetlenebb minőségű változata) sok helyütt ipari hulladéknak és környezetvédelmi problémának számít. Régebben ilyen gond nem volt, mert a disznók imádják és jól fejlődnek tőle. A létező szocializmusban több mindennel kísérleteztek. Jó pár akcióban a savót gyümölcsös ízesítéssel vagy anélkül próbálták meg eladni, csekély sikerrel. Maradtak a disznók, újabban pedig a gyerekek.
A WÉS kisújszállási sajtgyárában sem tudtak a megmaradt savóval mit kezdeni, rendszeresen beleengedték a városi csatornarendszerbe. A vízmű idén már 22 nagyobb szennyezést regisztrált. Bírság kiszabása mellett egy előtisztító megépítésére is kötelezték a céget, mire az, megelégelvén a vegzálást, bejelentette: inkább átköltözteti a sajtgyárát Szolnokra. Az IQ Energy Drink így a szolnoki csatornákat fogja savómentesíteni, már ha sikerül rákapatni a gyerekeket a fogyasztására.
Ha folytatjuk a konyhai kísérletet, és négy rész savóhoz narancssűrítmény helyett egy-másfél résznyi narancslét, répacukor helyett literenként két kanál csapott teáskanálnyi kristálycukrot teszünk, jól megközelítjük az energiaital ízét, legrosszabb esetben is annál finomabbat kapunk. (A laikus számára ismeretlen E 440 jelű állományjavítót felejtsük el, az csak ronthat.)
Ha otthoni energiaitalunkat a gyerek hajlandó meginni, az IQ-ja ugyan nem lesz nagyobb, de legalább kisebb sem, hiszen nem hülyítjük a Xénia Feverrel.
- langmár -
"Ez egy bornírt baromság"
A Xénia Láz Egyesületnek nemcsak üzleti, de pedagógiai üzenete is van a tanulóifjúság számára: amellett, hogy a Pólus Centernek toboroz látogatókat és tejtermékeket reklámoz, "Javíts egy jegyet" és "Válaszd meg az év tanárát" akcióival szellemi buzgólkodásra is kapacitálja a serdületleneket.
Vekerdi Tamás: Ezek az akciók enyhén szólva pedagógiai, pszichológiai inkompetenciáról árulkodnak. Persze az iskolák szegénysége miatt nehezen elhárítható a dolog, hiszen ha javítasz, pénzt hozol az intézménynek, de nem ez az igazi útja a természettudományok megközelítésének. A kompetens pedagógia évtizedek óta lebeszéli a szülőket arról, hogy jegyért fizessenek, sőt maga a jegy is elterel attól a felismeréstől, hogy a világ önmagában érdekes. Az égés jelensége nem attól fontos, hogy hányast kap rá a diák, mert ha az osztályzat válik érdekessé, akkor a gyerek rástartol a jegyre, és előbb-utóbb halálosan fogja unni önmagát és az iskolát. Itt vannak a 18-19 éves életunt vagy jobb esetben általunk cinikusnak hívott, pedig csak minket és a mi módszereinket halálosan megunt emberek, azért, mert nem oda vezettük el őket, ahova kellett volna - nevezetesen, hogy a világ érdekes, a jelenségek érdekesek és te érdekes vagy. Ez vonzotta volna őket, s ehelyett mi azt mondtuk, hogy javíts egy vagy tizenöt jegyet, szerezz pontokat, kerülj egy felsőbb iskolába, ahova a tanszabadság alapján akkor is be kéne jutnod, ha színelégségessel végezted el az előző iskoláidat. A törvénytelenségnek és jogtalanságnak egész láncolata fonódik össze ebben a "Javíts egy jegyet" akcióban. Ez egy bornírt baromság.
Ilyen az év legjobb tanárát megválasztó akció is, ami első pillantásra akár a demokrácia gyakorlásának is tűnhet, de nem az. Ha azt mondom, hogy a négyéves döntse el, hova akar menni nyaralni vagy kirándulni, akkor megterhelem egy olyan döntéssel, amit nekem kellene meghozni. Egy 14 vagy egy 17 évest már nyugodtan magára hagyhatnék abban, hogy szervezzen magának közösséget. Ha az iskola mellett volna erre ideje, ereje és kedve, képes lenne rá. De nem arra sarkallom, hogy gyakorolja a demokráciát az önszerveződésben, illetve a felnőtt társadalom fogyasztói ostobaságaival való szembefordulásban, hanem egy számomra veszélytelen dologra: arra, hogy válassza meg a jó tanárt. Arról nem is beszélve, hogy ezt kiválóan lehet manipulálni. Szakmai meggyőződésem szerint pszichológiai és pedagógiai szempontból abszolút tévedés ez a dolog: nem a demokrácia, hanem a zseniális manipuláció gyakorlása.
- kgy -
Tévé előtt ülni
Egy főre jutó tévénézési idő a 8-14 éves korosztály körében
1996. szeptember 2-1996. december 1.
Egy főre jutó tévénézési idő percben óra:percben
Átlagos nap: 147 02:27
Átlagos hétköznap: 115 01:55
Átlagos szombat: 228 03:48
Átlagos vasárnap: 223 03.43
Forrás: AGB Hungary
Üzleti pedofília
Az iskolák környékén garázdálkodó drogdealerek továbbra is fantomként rémisztgetik a szülőket, de legális vállalkozások már jó ideje a kapukon belül kínálgatják portékáikat. Módszereik hagyományosabbak a marketingmunkát egyesületi mezbe bújtató Xénia-Mámorénál, nem pornófilmezésre, inkább csak baráti simogatásokra kapacitálják a kiskorúakat, s csupán annyira veszélyesek, mint a nagybácsinak a játékos birkózás közben a kicsi bugyijába tévedő keze.
Egy magát megnevezni nem kívánó iskolaigazgató segített csoportosítani az iskolákat megcélzó üzleti fogásokat. A kóstolásos módszert alkalmazók udvariasan bejelentkeznek az igazgatónál, leteszik a pakkot, jó étvágyat kívánnak, a gyerek ropogtat, kanalazgat és jó emlékezetében őrzi az önzetlen adakozót. Az agresszívebb cégek a kóstolást iskolai versennyel színezik, bevonva a tanárt is. Az egészségügyi csomaggal kedveskedők egy osztálynyi-évfolyamnyi-iskolányi fogkrémmel lepik meg a gyerekeket, a felsősöknek tiszta, száraz érzést küldenek. Néhányukat a gyermek korábbról már ismerheti, anyukát is ők stafírozták ki babakelengyével a szülészetről távoztakor.
A gyűjtögetők nem árut, hanem plakátot küldenek, amin osztályok közötti versenyekre hívnak fel. Egységben a nyerő: a tanár összefogásával a csoport lelkesen gyűjti az aktuális kupakot, csokipapírt, címkét, lelkesebb fogyasztásra buzdítva a lemaradókat.
A szokványos tanulói balesetbiztosítást kínálók abban az iskolában ülhetnek a folyosón beiratkozáskor, ahol az igazgató valamilyen okból őket és nem a konkurenciát kedveli. Néha csak megszokásból ered a privilégium, "már húsz éve is ők ültek itt", de különféle kedvezményekkel, például az elsősöknek nyújtott ingyen biztosítással is segíthetik az igazgatót a helyes döntés meghozatalában. A klasszikus életbiztosítással foglalkozó cégek képviselői tájékoztató szövegeket osztogatnak (néha kérdőíveket is, de ők nem akarnak mindent megtudni a delikvensről, mint a xéniások), cserébe, ha sikerül üzletet kötniük, az iskolai alapítvány is gazdagodik.
A könyvkiadók néha egészen brutálisan dugják be lábukat az ajtórésbe. Kiküldenek egy pakkot számlával, levéllel, melyben közlik, hogy ha az iskola 8 napon belül nem mondja le a nem is létező megrendelést, akkor ők azt adottnak tekintik. Máskor utánvéttel érkeznek a könyvek. Az iskola előbb fizet, utána bontja ki a csomagot, és a pénz nehézkes visszaszerzése helyett sokszor inkább beletörődik, hogy könyvtára hasznavehetetlen kötetekkel gazdagodjék.
A készülő reklámtörvényben kellene szabályozni az iskolákban folytatott kereskedelmi tevékenységet, állítja Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök. Bár már most is megtehetnék, a tanárok és az iskolák túl csórók ahhoz, hogy visszaverjék a nekik is hasznot hozó üzleti akciókat. A xéniásokkal szemben még inkább tehetetlenek, hiszen az egyesület a közoktatási törvény biztosította gyermek-önszerveződési jog ürügyén masírozott be az iskolákba.
- kerényi -
