Bojtár B. Endre, Bundula István

A szétválás tény, de az új alapokra helyezett együttműködésnek nincs alternatívája a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és a Táncsics Alapítvány elnöke szerint, aki az "új demagógia" elleni küzdelmet tartja a legfontosabbnak. A korábban számos magas párttisztséget viselt politikus, aki több sikeres kampányt is vezetett, beszélt azokról is, akikről a politika megfeledkezett.

Vasárnap este Gyurcsány Ferenc közzétette az ún. államreformra vonatkozó kilencpontos törvényjavaslatát (lásd keretes anyagunkat), ám ez még mindig csak a kormányprogram egyik - jóllehet lényeges - területe. A kormányfő szerint hasonlóan lényegi változások várhatók valamennyi szférában. Az alábbi interjú egy hete, az első pártközi egyeztetés után készült. Gyurcsány akkori optimizmusát árnyalja a lapzártánk napján tartott újabb forduló (amelyen a Fidesz lényegtelennek látszó dologba, a miniszterhelyettesi poszt létrehozásába kötött bele).

A szocialisták listavezetője a kampányukról és a vitatott március 15-i kitüntetésekről beszél. Az általunk legérdekesebbnek tartott témáról - a kétharmados törvények körének esetleges szűkítéséről - viszont csak módjával nyilatkozott. Alább kiderül, miért.

Ha tekintetbe vesszük a kor politikai realitásait, másnak, mint sikernek nem tarthatjuk a tavaly december 17-én, szombat hajnalban elfogadott 2007-2013-as európai költségvetést. Közös, európai sikernek és magyarnak is: a brit elnökség rettenetes első javaslatához képest közel egymilliárd euró fejlesztési pluszpénzt sikerült a magyar tárgyalódelegációnak az utolsó pillanatokban kicsikarnia. A taxaméter végül 22,6 milliárd eurónál állt meg, és rugalmasabbak lettek a felhasználás szabályai is. A tárgyalásokról a legilletékesebbet kérdeztük.

Június 15-én távozott a HVG éléről az oda 1988-ban kinevezett Lipovecz Iván. A lap históriája sikertörténet - mind szakmai, mind gazdasági téren. Nem véletlen, hogy két évvel ezelőtt a német WAZ csoportnak - máig nem cáfolt sajtóhírek szerint - 10 milliárd forintot is megért, hogy a HVG Kiadói Rt.-ben többségbe kerülhessen.

A liberális párt szimpatizánsai szívük szerint sem Sólyom Lászlót, sem Szili Katalint nem akarták volna államelnöknek. Ezen belül inkább Sólyomot választották volna, mint Szilit. Vagy fordítva. De miért és hogyan tette a frakció azt, amit tett?

A kormányfő múlt péntek reggel, az Országos Érdekegyeztető Tanács meglátogatása előtt válaszolt a 100 lépés politikájának tartalmát firtató kérdéseinkre.