Százszor is rászolgált gúnynevére, a Tankra: L. Simon László ambiciózus, jó szervező, és nemritkán kivételesen erőszakos lobbista, aki lépten-nyomon hangsúlyozza lojalitását. Nem híve a kultúrharcnak, de mindent elkövet a hozzá közel álló "jobbos", kultúrharcos írószervezet helyzetbe hozásáért. A tehetetlen és inkompetens Szőcs Géza után egyszerre lehetőség és fenyegetés kulturális államtitkári kinevezése.