Budaházy György esetei

Magyar terror?

  • Vári György
  • 2012.08.19 11:07

Belpol

Pénzbüntetéssel és közmunkával megváltható szabálysértések és apróbb bűncselekmények után először azzal vádolták Budaházy Györgyöt, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására hívott fel írásaiban. Bő három éve pedig terrorista cselekmények "felbujtójaként" és "társtetteseként" tartja számon a nyomozó hatóság. Zavaros fejű szélsőjobboldali ideológus, szimpla utcai bajkeverő - vagy tényleg terrorista?

Budaházy György 2006 októbere előtt futólag tűnt csak fel kisebb hírekben, egyetlen esetet, a 2002-es hídblokádot leszámítva, amikor kis csapatával sikerült pár órára megbénítania a forgalmat az Erzsébet híd környékén az országgyűlési választáson leadott szavazatok újraszámolását követelve. Emiatt fél évtizeddel később 30 nap közmunkára kötelezték közérdekű üzem működésének megzavarása miatt. Máig tartó médiakarrierje azonban a tévészékház 2006. őszi ostromának idején indult, amikor társaival együtt megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet, és e nem különösebben súlyos bűncselekmény után több hónapig bújócskázott a rendőrökkel - alkalomadtán a "Kossuth téri rendszerváltók" előtt is fel-felszólalva. Szélsőjobbos körökben ez az időszak alapozta meg "betyárkultuszát".

Bujkálása közben arra is talált módot, hogy államjogi elképzeléseiről és a megvalósításukhoz vezető útról értekezzen - elsősorban a kuruc.info közönségének. Budaházy gondolataira a nyomozó hatóságok is felfigyeltek, és megvádolták alkotmányos rend erőszakos megdöntésének előkészítésére tett kísérlettel. 2009 decemberében került pont az ügy végére, amikor már több, sokkal súlyosabb bűncselekménnyel vádolták, és javában előzetesét töltötte. Bűnösnek találták; 30 nap közmunkát rótt ki rá az ítélet.

2007 tavaszán Toroczkai Lászlóval megalapította a Hunnia Mozgalmat, azzal a célkitűzéssel, hogy alternatív államot építsenek föl a Magyar Köztársasággal szemben.

Ideológus?

A képviseleti demokráciát mint a pártok uralmát Budaházy határozottan elveti, mert lényegében kizárja az állampolgárokat a közügyek intézéséből. Ehelyett a közvetlenebb beleszólást lehetővé tévő, ugyanakkor valamiképpen szakrális és feudális jellegű hatalomgyakorlási módot képzel el. A Hunnia Mozgalom megalakulását bejelentő, Toroczkaival közösen jegyzett felhívásában azt olvashatjuk, hogy "a szerves közösségben pedig szigorú, természetes kiválasztódáson alapuló hierarchia van, mint a természetben mindenhol". Továbbá "Hunniának nem lehet akárki az állampolgára, nem lehet minden analfabétának, bűnözőnek, szexuálisan aberrált vagy eltévedt alaknak, idegenből idekódorgott gyökértelennek beleszólása a köz ügyeibe". Budaházy saját ötleteként - a mozgalmon belül is nagy vitát kiváltva - fölvetette, hogy a hazai cigányoknak kell adni Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy részét, ahová a többi országrészből akár kényszerrel is el kell vinni őket, az ottani magyar lakosságot pedig ki kell onnan költöztetni. Úgy látja, együtt élni nem lehet a cigányokkal, a likvidálásuk viszont erkölcsileg elfogadhatatlan, ezért marad az elszigetelés, hogy ne "élősködjenek rajtunk". (Azt, hogy nem hajlandó gyilkolni, Budaházy többször is kijelentette, azelőtt is, hogy megvádolták terrorizmussal.) A "Cigányországot" a trianoni szerződést is részlegesen orvosló "közép-európai területi rendezés" keretei között hozná létre, bízva abban, hogy Szlovákia is csatlakozna, földet és állampolgárokat biztosítva az általa elképzelt cigány államnak.

Hunnia alkotmányos berendezkedésű ország lesz, ámbár nem a mai "szélsőségesen individualista, liberálisnak nevezett szabados agybuggyanás" fogja áthatni a törvényes berendezkedését. Budaházy harcos védelmezője a gyülekezési jognak, ha "hazafias" rendezvényekről van szó - ugyanakkor a Budapest Pride megzavarására határozottan felszólítja híveit, és az Opera előtti januári tüntetés előtt is úgy látta, hogy "lehet, itt lenne az ideje, hogy a radikális pártunk megmozduljon, és elállja az útját a híres 'demokratáknak', ahogy nekünk a Gyurcsány-droidok 2007-ben. Nem Orbán védelmében, csak úgy, hogy ne vonulgassanak." Az erőszaknak nem híve, de végső megoldásként nem zárta ki (ismét megkülönböztetve a "küzdelmet" a "gyilkosságtól"), és úgy látta, hogy a Gyurcsány-kormány kész elmenni a végsőkig.

A győzelem után "el kell kezdeni begyűjteni a hazánkat tönkretevő bűnbanda tagjait, de nemcsak a politikai főkolomposokat, hanem a minket lecsürhéző médiasöpredék tagjait". A tévéostrom alatti erőszakot hangosan dicsőítette. Egy 2007 májusi (tehát bűnvádi eljárás alá már nem eső) kuruc.info-publikációban ez olvasható: "Azt mondjátok, Tomcat robbantani akart? Hát én azt kérdezem erre: Nem megérdemelné már ez a nemzetvesztő, országromboló, hollókoszt imádó, vérszívó bolsevik csürhe, ha valaki közéjük robbantana?"

Ezek a szövegek valóban billegnek a konkrét, egyértelmű erőszakra mozgósítás és a véleménynyilvánítás határán. A bíróság első fokon, 2008 januárjában úgy találta, inkább innen esnek rajta, pontosabban a kettő közti szürkezónában helyezkednek el: konkrét erőszakcselekményre pontosan megadott koordinátákkal nem szólít fel, ezért az ügyész is csak felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte. Másodfokon ki is rótták rá a felfüggesztettet, megállapítva, hogy az előkészület bár megvalósult, "távoli" volt. A Kúria azonban a közelmúltban ismét felmentette. Indoklásában még a másodfokú, elmarasztaló ítélet is arra jutott, hogy az akkor is már terroristagyanúval előzetesben ülő Budaházy személyének társadalmi veszélyessége nem indokol felfüggesztett szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést.

A vádlott a védekezése során nem minden alap nélkül hivatkozott arra, hogy a Fidesz álláspontja a Magyar Köztársaság végromlásáról, "az átmenet zavaros éveinek lezárásáról", az "alkotmányos rend" sztálinista fogantatásáról nem állt távol az ő elképzeléseitől. Hende Csaba jelenlegi honvédelmi miniszter annak idején egyenesen azt nyilatkozta az Echo Tv-ben, hogy "én a radikális megoldásnak a híve vagyok, én úgy gondolom, hogy ezt a zászlót, a magyar rendőrség zászlaját olyan mértékben mocskolták be, hogy ez az alakulat így nem maradhat fönn. A kormányváltás után a rendőrséget fel kell oszlatni, és újjá kell szervezni". A "semmisségi törvény" elfogadása, amint arra Budaházy jelenlegi védője, a jogszabályt különben élesen támadó Szikinger István is felhívta a figyelmet, szintén akár a Budaházy által mondottak utólagos igazolásának is tekinthető.

Terrorista?

Abban a perben, amelyben terrorcselekmények felbujtójaként és társtetteseként is vádolják, több mint két éven keresztül ült előzetes letartóztatásban, 2009 júniusától 2011 szeptemberéig. Azóta házi őrizetben van.

A vádirat szerint a Hunnia Mozgalom "katonai szárnyából" alakult a Budaházy vezette terrorcsoport. A "sejtszerűen" felépülő szervezetnek "az idő előrehaladtával fokozatosan kifejlődő célja" lett a vád szerint a terrorcselekmények elkövetése, valamint a megfélemlítés: ők voltak a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg.

Budaházy a 2008. január 31-ét (ekkor született az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására tett kísérlet vádjával zajló perében az elsőfokú ítélet) megelőző tíz hónapban házi őrizet, majd lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. Ezért különösen furcsa, hogy a vád szerint háborítatlanul jöhetett-mehetett és intézkedhetett a Magyarok Nyilai ügyeiben, járhatott erőnléti edzésekre és a készülő cselekményeket előkészítő egyeztetésekre a Népligetbe, mi több, két akcióban nemcsak felbujtóként (mint a vádpontok többségében), de személyesen is részt tudott venni.

A támadások többségét (legalábbis a vádirat szerint, amelynek feltételezéseire az események rekonstrukciójánál a továbbiakban támaszkodunk) Molotov-koktéllal követték el Budaházy "katonái". Az első 2007. szeptember közepén történt az SZDSZ XI. kerületi pártszékházánál. Az anyagi kár csak 22 ezer forint volt, mivel a két Molotov-koktélból az egyik nem tört szét, a másik pedig nem gyulladt meg. Októberben a kispesti és a kőbányai MSZP-székház volt soron. Előbbinél komikus körülmények hiúsították meg a gyújtogatást: az egyik Molotov-koktél begyújtása azért nem jött össze, mert a vádirat szerint az elkövető öngyújtója szétesett, és a dörzskereke nem került elő, a másikét pedig az akadályozta meg, hogy társa a saját öngyújtóját "ismeretlen okból a két betört ablakszárny közé dobta", így a károkozás lényegében az ablakok betörésére korlátozódott. Kőbányán a másik "sejtnek" viszont sikerült viszonylag komoly, félmilliós kárt okoznia. Már ezen a ponton is akadtak az elkövetők között a hatóságok előtt ismeretlen tagok. December elején a Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet a nevéért támadták meg a szokott módon, ezúttal is bő félmilliós kárt hagyva maguk után.

Csintalan Sándor 2007. decemberi brutális megverését követően küldték az első üzenetet a Magyarok Nyilai, magukra vállalva a bántalmazást. A vádirat e ponton némiképp ellentmondásos. Eszerint Csintalan a december 6-ai műsorában szidalmazta a 2006-os tévéostrom résztvevőit, köztük Budaházyt, amiért "közel egy hónapon keresztül" figyelték a műsorvezetőt a terrorszervezetnek a hatóságok számára jórészt ismeretlen tagjai. December 11-én négy vádlott Budaházy utasítására súlyosan bántalmazta a HírTv munkatársát. A két időpont közt azonban csak öt nap telt el: ennyi idő semmiképpen sem elég egyhavi megfigyelésre. Budaházy határozottan tagadta, hogy bármi köze lenne a Csintalan elleni támadáshoz, mondván, hogy ő pert indított a műsorvezető ellen, vagyis jogi eszközökkel kívánt elégtételt venni.

Négy nappal Csintalan megverése után belőttek Hiller István házába, a cél a vádirat szerint a megfélemlítés volt. Az itt használt fegyvert a másodrendű vádlottnál később megtalálták. 2007 végén az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt tárgyalta az Országgyűlés, a terroristák az ügyészség szerint azt akarták elérni, hogy a képviselők ne szavazzák meg. A vádirat ezúttal társtettesként, nem felbujtóként vádolja Budaházyt, noha az esemény leírásakor arról számol be, hogy csak utasítást adott a lövöldözésre, maga nem volt jelen a helyszínen. Pár nappal később Kóka János épülő - lakatlan - házánál megint Molotov-koktéloztak az elkövetők, a kár ismét bő félmillió forint volt. Ez volt az első akció, amelyben maga Budaházy is részt vett. A kuruc.infónak küldtek üzenetet ismeretlenek arról, hogy Hiller, Kóka és Avarkeszi Dezső házánál hajtottak végre figyelmeztető akciót (Avarkeszinél nem történt semmi). A védelem erre hivatkozva állítja, hogy nincs minden rendben a beismerések körül, hiszen az elkövetőknek pontosan kellett volna tudniuk, hol és mit csináltak. Ez azért kulcskérdés, mert elsősorban a fenyegető, a legfőbb népképviseleti szerv döntéseit erőszakosan befolyásolni kívánó üzenetek minősíthetik át a közönséges rongálásokat, a közveszélyokozást terrorcselekménnyé. A vádirat szerint ismeretlenek juttatták el az üzeneteket a szerkesztőségekbe, de az ügyészség tudni véli, hogy Budaházy és egyik tettestársa fogalmazta azokat.

A következő támadássorozatban - ugyancsak az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megtorpedózását célozva - több parlamenti képviselőt is célként jelölt ki Budaházy, aki a vádirat szerint tényleges károkozásra szólította fel embereit. A kiszemelt szocialista áldozatok Dér Zsuzsanna, Sándor István, Kálmán András, Herbály Imre, Czinege Imre és Korózs Lajos voltak. Dérék házában több százezer, Sándoréknál pár tízezer, Kálmán Andrásnál 500 forint kár keletkezett, a Molotov-koktélok ugyanis kialudtak, a bennük lévő benzin pedig szétfolyt, és elpárolgott. Herbályék házának megtámadása viszont a vád szerint a család életét és testi épségét is fenyegette, végül a szerencsének és az éberségnek hála, senki nem sérült meg. Budaházy ezen az éjszakán is akcióba lendült: Korózs Lajosnál egyik vádlott-társával közösen kissé megégette a műanyag lábtörlőt, 650 forintnyi kárt okozva.

Az utolsó eset nem nélkülözi a furcsaságokat. Hárman jártak Czinege Imrénél, de útközben úgy döntöttek, hogy Budaházy utasítása ellenére sem kívánnak még anyagi veszteséget sem okozni, ezért Molotov-koktéljukat úgy dobták el, hogy semmiben se tegyen kárt. Egyikük ellen, aki az ügy koronatanújává vált, nem emeltek végül vádat, másikuk szintén vallott Budaházyra, amit azóta visz-szavont, a harmadik neve pedig csak itt bukkan fel, és annak ellenére sem szerepel a vádlottak között, hogy a szöveg egy ponton tévesen "XI. rendű vádlott"-nak nevezi - XI. rendű vádlottként ugyanis mást tart számon a vádirat. A dolog két lehetséges olvasata szerint vagy a fentebbi terroristák tudtak a legkevésbé azonosulni szervezetük módszereivel (ezért is tettek később vallomást, egyikük pedig ezért nem vett részt más cselekményekben), vagy - ahogyan a védelem állítja - ezek az elkövetők úgy tudták elkerülni vagy jelentősen enyhíteni a velük szemben felhozott vádakat, hogy Budaházyra vallottak. A titokzatos harmadik szerepét ez sem tisztázza, ő maga tanúként azt vallotta, hogy még csak nem is ismeri állítólagos tettestársát.

Végjáték

2008 áprilisában a Hollán Ernő utcai Broadway Jegyiroda elleni támadással újabb félmilliós kárt okoztak, majd június végén azokat a melegbárokat akarták befenyíteni, amelyek kapcsolódtak a melegfelvonuláshoz. Budaházy ez alkalommal is külön kérte, hogy zárás után legyen az akció, ám mégis tartózkodtak az épületekben a támadások idején, személyi sérülés ennek ellenére nem történt. Az a vádlott, aki később visszavonta a vallomását, továbbá egy társa ez alkalommal is habozott, csak Budaházy második utasítására hajtották végre a támadást.

Szilvásy György lakatlan nyaralója volt az ügyészség szerint a következő célpont, szeptemberben. Budaházyék felhagytak a Molotov-koktélozással, Budaházy feltehetően komolyabb, ámbár "ismeretlen összetételű" robbanóanyagot szerzett be "ismeretlen forrásból", melyet hosszú előkészületeket követően robbantottak föl - e vádpontban robbanóanyaggal való visszaélés útján elkövetett terrorcselekmény a vád ellenük. A bő negyedmillió forint kárt okozó robbantásban maga a parancsnok is közreműködött. Ezután ritkultak az akciók, 2008 decemberében egyes tagok - Budaházy tiltakozása ellenére - megpróbáltak robbantással pénzhez jutni: ennek eredményeként tönkretettek egy székesfehérvári OTP-automatát, de a trezort nem tudták kinyitni.

A végjátékban a másodrendű vádlott elégedetlenkedni kezdett, és önálló akciókat tervezett. Budaházy azt ígérte neki, hogy ha vár egy kicsit, egy újabb, több ingatlan ellen irányuló "nagy kör" következik. Egy ismerőse, Benkő György is tüzelte, aki titokban telefonjára rögzítette a kijelentéseit, melyekben elismert bizonyos vádakat Budaházyval kapcsolatban is - ez az anyag az ügyészség egyik legfontosabb bizonyítéka. Ugyanakkor a felvételek eredetije nincs meg Benkő telefonján, a rendőrség sem foglalta le őket időben, és Szikinger István szerint azt sem tudni, hogyan játszották át őket (feltéve, hogy ez megtörtént).

A Budaházy által ígért "nagy kör" a vád szerint Bajnai Gordon miniszterelnökké választását kívánta volna megakadályozni kevésbé ismert szocialista politikusok elleni összehangolt támadásokkal. Budaházy és a III. rendű vádlott saját, nagy erejű robbanóanyagot kísérletezett ki, ezt töltötték a sokat emlegetett focilabdákba, de a tervezett akció napján elkapták őket a robbanószerek nagy részével együtt. A vádirat szerint "a vádlottak (...) tudatában voltak annak, hogy a robbantásra használni kívánt anyag alkalmas emberélet kioltására, a II. rendű vádlott kifejezetten kívánta ezt". Ez lett volna az első eset a vádirat szerint, amikor kimondottan számoltak - akár halálos - személyi sérülés lehetőségével, ha céljuknak - egy kivétellel, aki nem Budaházy volt - ezt nem tekintették is.

Budaházy elfogása meglehetősen atipikusnak tekinthető: 2009 májusában újabb személyt tartóztattak le a csoportból, mire Budaházy júniusban elballagott a rendőrségre, hogy bejelentse: szimpátiatüntetést kíván tartani társai mellett - ekkor vették őrizetbe.

A büntetőeljárás

A per eddigi menetében Szikinger István szerint súlyos eljárási szabálytalanságok történtek, komolyan sérült védence tisztességes eljáráshoz fűződő joga. "Ha a közhatalom azzal vádol valakit, hogy nem alkotmányos módon tör elképzelései megvalósítására, akkor a közhatalomnak magának csak kristálytiszta eszközei lehetnének az ellene való fellépésre, bizonyítva, hogy a jogszabályokat betartva is lehet érdekeket érvényesíteni." Számos dokumentumhoz nem férhetett hozzá az elején a védelem, S. Tibor gyanúsítotti vallomásait hosszú ideig nem adták oda, "fokozatosan csepegtetik csak az iratokat a védők számára, ez pedig törvénysértő".

Budaházy két és negyed évig ült előzetesben a letartóztatása után, amit bármilyen bűncselekmény esetében nehéz volna indokolni: az ő esetében sem sikerült. Az ügy Strasbourg elé került, az emberi jogi bíróság pedig megegyezést ajánlott a feleknek, amelynek keretében a magyar állam - elismerve a hosszú fogva tartás jogszerűtlenségét - 2300 eurót fizetett Budaházynak, aki élményei hatására markánsan liberálissá vált büntetőeljárás-jogi kérdésekben. Bejegyzésben reklamált a budahazy.org-on, amikor Hunvald Györgyöt annak ellenére is visszavitték az előzetesbe, hogy nem szegte meg a házi őrizet szabályait, és felháborította az a javaslat is, hogy a kiemelt ügyekben védő nélkül lehessen kihallgatni az őrizetbe vétel utáni 24 órában a gyanúsítottakat.

A vádirat aszerint minősíti rongálásnak vagy közveszélyokozásnak a bűncselekményeket, hogy veszélyeztették-e bárki fizikai biztonságát, vagy nem. Terrorcselekménynek azért tekinti a székházak elleni támadást, mert célja a kormányzó pártok és szimpatizánsaik megfélemlítése volt. Ez az értelmezés azonban korlátlanul kiterjeszthető lenne mindenfajta rongálásra, vagy jóformán bármilyen, politikával kapcsolatos agresszív cselekményre. A többi esetben perdöntő lehet, hogy tudja-e bizonyítani a vád: a fenyegető, kényszerítő szándékú üzenetek valóban a feltételezett tettesektől származnak.

Budaházy szerepének tisztázása a másik kulcskérdés. Szikinger szerint a rendőrség által lefoglalt elektronikus levelezésben nem található bizonyíték arra, hogy felbujtóként utasítást adott volna a gyújtogatások elkövetésére vagy Csintalan megverésére. A gyanúsítottból lett koronatanú, S. Tibor vallomásából épp az derül ki Szikinger szerint, hogy Budaházy nem adott utasításokat, "demokratikus" módon születtek a döntések a csoporton belül; és Szikinger megítélése szerint nem lehet terrorszervezetet demokratikusan vezetni. "Feltehetően felvetődött Budaházy neve, és attól fogva azon dolgoztak, hogy mindent egyben, lehetőleg terrorizmusként az ő nyakába tudjanak varrni, és az eddig ki nem nyomozott Molotov-koktélos ügyek közül is minél többet próbálnak rábizonyítani az állítólagos terrorcsoportra. Amikor Szilvásy Györgyöt sértettként meghallgatta a bíróság, és volt módom kérdéseket intézni hozzá, megkérdeztem, hogy már a korabeli nemzetbiztonsági évkönyvekben miért nem minősítették ezeket a Molotov-koktélos eseteket terrorizmusnak." Hangsúlyozta azt is, hogy a gyújtogatások és a robbantások során semmiféle személyi sérülés nem történt. Csintalan Sándor megverése az egyetlen súlyos kivétel, amit azonban a vádirat nem terrorcselekménynek, hanem súlyos testi sértésnek tekint.

Kérdés tehát, hogy valóban minden nekik tulajdonított ügy mögött Budaházy és "katonái" állnak-e, hogy mi Budaházy része a történetben, és hogy ha tényleg azok a bűnelkövetők, akikről az ügyészség ezt állítja, ők valóban terroristák-e, vagy egyszerű rongálók és közveszélyokozók. A tét azonban ennél is nagyobb: mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, és mindenkit azért és csak azért ítéljenek el, amit bizonyíthatóan elkövetett. Budaházy György ügye bizonyosan nem ér annyit, hogy ez az alapelv akár egyetlen pillanatra is sérüljön.


Neked ajánljuk

Vértelenül

A „skót darab” – így emlegetik színházi körökben Shakespeare legrövidebb és egyik legvéresebb drámáját. Átkok, balszerencse, titokzatos balesetek kötődnek mind színpadi, mind filmes adaptációihoz, és változatos rítusok, amelyekkel távol lehet tartani a balsorsot.

Angyalbőrben

A leegyszerűsítésre mindenkor hajlamos kívülálló számára úgy tetszik, az operaénekesi működés két legnagyobb kihívása: magas hangokat kiénekelni és prózában megszólalni. Merthogy mindkét esetben gyakorta észlelhető a fokozott mértékű feszültség fönt a színpadon, és a megbocsátásra rögtön kész együtt­érzés odalent a nézőtéren.

Megnyíló életek

  • Rádai Andrea

Az előadás legnagyobb részében a holokauszt-túlélő 97 éves Katona Éva, Göndör László nagymamája testetlen hangként jelenik meg, mintha ott lebegne a lelke felettünk. Ezt az érzést érdekes módon elsősorban nem a mulandóság melankóliája táplálja, hanem az előttünk megnyíló életek gazdagsága miatt érzett öröm.

Ők így csinálják

  • A szerk.

PTSD – csúnya betegség, az van nekik, szegény Fidesznek, poszttraumás stressz szindrómájuk, immár vagy negyedszázada.

Magyarország farhátra megy

  • A szerk.

A Farhát-kormány legújabb népélet-javító intézkedését rögzítő 06/2022. (01.14.) sz. korm. rend. szövege, s ez mindenképpen a dicsőségére válik, precízen kitér arra, hogy az a kereskedő, aki a rendelet valamely utasítását megszegi, milyen szankciókkal sújtható.

Kiáll-e?

  • A szerk.

Az előválasztás utáni kínos bénultságot levetkőzve mintha a feltámadás jeleit mutatná az ellenzék kampánya.