Mérlegen három iskolabezárás

Céltalan rombolás

  • Vári György
  • 2012.08.05 11:07

Belpol

A bő egy éve lezajlott iskolabezárás-hullám indokai az ilyenkor szokásosak voltak: csökkenő gyerekszám, alacsony kihasználtság, spóroláskényszer. Az eltelt tanév után már látszik, mit nyertek és mit veszítettek az érintett önkormányzatok. Az összkép lehangoló.

A tavalyi körképünkben szereplő helyszínek közül - Budapest, Érd, Kaposvár, Bonyhád, Nyíregyháza (lásd: Mintha csak kottábólMagyar Narancs, 2011. május 26.) - az előbbi háromnál vizsgáltuk meg, mi a helyzet egy év múltán. Akkoriban a legnagyobb visszhangot az erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium ügye keltette, mivel ennek a bezárása tűnt a legegyértelműbben szimpla politikai bosszúnak. Az intézkedés mérlege aligha oszlatja el e gyanút.

Erzsébetváros

A bezárás nem sokat javított a kerület "gyermekmegtartó" képességén, és így iskoláinak kihasználtságán sem. Ez persze várható volt, mivel épp a Janikovszky tudta mérsékelni az "elvándorlást" a kerületi iskolákból. Az egyik szülő az önkormányzattól kikért adatok alapján úgy összegzett, hogy "a Janikovszkyba a 2011/12-es tanévre a 2011. áprilisi beiratkozási határidőig 411 tanuló iratkozott be. Ez az adat már tartalmazza a 2011 tavaszán távozó nyolcadikosok és az áprilisban beiratkozott elsősök különbségét. Ebből a jogutódként megnevezett Baross Gábor Általános Iskolába 128-an (31,14 százalék) mentek át, más kerületi fenntartású iskolákba még 54-en (13,14 százalék). A VII. kerületi iskolarendszer tehát összesen 182 tanulót, a janisok 44,28 százalékát tudta megtartani. Összesen 229 tanuló (55,78) választott olyan iskolát, amelynek nem a VII. kerület a fenntartója. Ebből 8-an (1,95 százalék) járnak még olyan egyházi vagy magánsuliba, amely Erzsébetváros területén található. A távozók 96,5 százaléka tehát földrajzi értelemben is távozott a kerületből." Miután a gyerekek bő kétharmada nem ment át a "feltölteni" kívánt Barossba, nem meglepő, hogy az idén ide beiratkozók összlétszáma az exjanikovszkysokkal együtt sem érte el azoknak a számát, akik a Janikovszkyba iratkoztak volna be tavaly szeptemberben. A képviselő-testületnek a döntésével sikerült az eredetinél is rosszabb helyzetbe hoznia magát.

A gimnáziumi képzésből két osztálynak sikerült kimenekülnie egyben a Pesti Barnabás Gimnáziumba, amely részben kompatibilis a Janikovszkyval: ott is van például drámaoktatás, egyik tanáruk is velük tarthatott. Egy általános iskolás osztály a IX. kerületben, a Molnár Ferenc Általános Iskolában talált otthonra, igaz, olyan esetről is hallottunk, amikor a már lebeszélt "evakuálást" végül indoklás nélkül visszamondta az érintett iskola igazgatója - a tanárok szerint politikai nyomásra.

A hozzávetőleg 40 fős tantestület körülbelül negyede ment a Barossba, ahol számítanak "janikovszkys" kreativitásukra, de a hírek szerint azt már nem nézték volna jó szemmel, ha elmentek volna a Janikovszky emlékére rendezett tüntetésre. A tanári kar egy másik negyede az idei tanévtől pályaelhagyóvá vált, elsősorban természetesen a Janikovszky életében meghatározó fiatalok, akikre a bezárt iskolában gyakran vezetői feladatokat is bíztak. Ők most többnyire a versenyszférában dolgoznak, van, aki az országot is elhagyta. Akikkel beszéltünk közülük, azt mondták: a jelenlegi oktatáspolitikai klímában nem szeretnének az állami iskolarendszerben elhelyezkedni, újra kiszolgáltatva annak, hogy egy szeszélyes fenntartói döntés bármikor lerombolhassa azt, amit ismét felépítenének.

Ami a dolog tisztán pénzügyi részét, az egykori iskolaépület kihasználtságát illeti: a Julianna Református Általános Iskola bérli az épület néhány - a hírek szerint egyre több - termét meglehetősen baráti áron, termenként 10 000 forintért. A kerületi iskolák gazdasági ügyeinek összevont adminisztrációja is részben itt zajlik, de a helyiségek többségében nincs semmi, miközben a nemrég felújított épület karbantartására továbbra is szükség van.

Nagy spórolásra amúgy sem lehetett számítani. Annak idején az önkormányzat művelődési és sportirodájának vezetője is úgy nyilatkozott, hogy az iskolabezárással mindössze 10 millió forintot tud megtakarítani a kerület, amit akár ki is lehetett volna gazdálkodni. Tavaly például az önkormányzat egy 10 milliós szerződést kötött a Helyi Témával, illetve tavaly nagyjából 1 milliót, idén pedig további majdnem négyet fizet a Heti Válasznak is azért, hogy a Pest-Budai Látkép mellékletében megjelenhessen. A kerületi prioritások tehát világosak.

Egy évvel ezelőtt arról is beszélt a kerületi vezetés, hogy az iskola bezárása ellenére is megőriznék az írónő emlékét, ezért alapítanak egy róla elnevezett díjat. Ennek azonban semmi nyoma. Az önkormányzat az iskolabezárás mérlegét firtató kérdéseinkre választ ígért, ezt azóta is várjuk.

Kaposvár

A Janikovszky és a kaposvári Toldi Általános Iskola és Gimnázium ügyét gyakran kapcsolták össze a két hely hasonló szellemisége (például a drámaoktatás és a személyiségfejlesztő pedagógia egyéb módszerei rokonították őket), továbbá mindkettő megszüntetésének látványos értelmetlensége miatt. Az általános iskolai rész a Kodály Zoltán Központi Általános Iskola tagintézménye lett (ahogy minden más városi fenntartású általános is), a gimnázium pedig a Munkácsy Mihály Gimnázium telephelye. A Szita Károly (Fidesz) vezette közgyűlési többség akkoriban azzal védekezett, hogy lényegében nem történik semmi, a toldisok megmaradnak ugyanabban az épületben. A megszüntetésről szóló közgyűlési határozat még Szita egyik Facebook-bejegyzését is citálja, miszerint "a tanulók továbbra is ugyanoda fognak járni, mint eddig, s ugyanazok fogják tanítani őket, mint akik eddig tanították őket".

A gyakorlatban ez úgy működött a múlt évben, hogy számos tanár ingázott az órák között az egymástól másfél kilométerre lévő gimnáziumépületek között. Voltak tanárok, akik továbbra is tanítottak az egykori Toldi általános iskolai és gimnáziumi részében is - vagyis két, egymástól jogilag immár teljesen független intézményben. E megoldásról egyre inkább látszott, hogy tarthatatlan, és a mindennapos, kilométeres séták is meglehetősen megnehezítették az életet. A munka egyre elviselhetetlenebbé vált, és erősödött a szülőkre nehezedő nyomás, hogy megszüntessék az áldatlan körülményeket. Főleg, hogy mindennek egyetlen értelme volt: az, hogy a Városháza azt kommunikálhassa, lám, Szita polgármester megtartotta a szavát. Amikor világossá vált, hogy jövőre már nem lehetséges az "áttanítás" - azaz a gyerekek elveszítik azokat a tanáraikat, akik miatt ragaszkodtak a képtelen, minden résztvevő idegeit felőrlő helyzet fennmaradásához -, a szülők feladták a küzdelmet, és belementek a Toldi de facto bezárásába is. (A bezárás vádját természetesen tavaly öntudatosan kikérte magának az önkormányzat.) Ez azért volt fontos, mert a bezárásról szóló közgyűlési döntésben az szerepelt, hogy a végleges elköltöztetésre csak a szülők beleegyezésével kerülhet sor. Azok a szülők, akikkel beszéltünk - és akik nyomatékosan kérték, hogy ne hivatkozzunk rájuk névvel -, hangsúlyozták: "döntésük", amelyre az önkormányzat hivatkozik, a fentebb taglalt kényszerhelyzetben született: "Ha választhatok, hogy a kezét vagy a fejét vágják le a gyerekemnek, nyilván azért fogok könyörögni, hogy vágják le a kezét" - foglalta össze egyikük.

A Toldi épületének kihasználtsága a gimnazisták távozásával drámaian csökken, míg a Munkácsyban hatalmas lesz a zsúfoltság. (Tavaly, de még idén májusban is többek között épp erre hivatkozva - ti. hogy nem férnének el a gyerekek - cáfolta az összeköltözésről szóló híreket az önkormányzat).

Amikor még úgy lehetett tudni, hogy a Toldiban indulhat el az iskola specialitásának számító drámatagozat, bő nyolcszoros volt a túljelentkezés (30 helyre 246). Sokan évek óta erre a szakra készültek az általános iskolából, volt, aki a megyehatáron túlról jött volna - ezek az adatok is beszédesen bizonyítják, mennyire volt "indokolt" a Toldi felszámolása.

Az iskolában, amikor még működött, az A osztály volt a kommunikáció, a B az ének-dráma tagozat, de jövőre már csak egy speciális osztály indul kommunikáció és dráma programmal, énektagozat a hatalmas érdeklődés ellenére sem lesz. És annak ellenére sem, hogy a megszüntetési határozat külön kiemelte: a Toldiban folyó énekképzés "a város számára fontos területnek minősül, megtartása mindenképpen indokolt". Azok, akiket a jelentkezők közül felvettek, értelemszerűen nem a Toldiba fognak járni. Ahogyan az egyik szülő fogalmazott: "Ez volt a második átverés." A végzősök közül sokaknak új tanáraik lesznek az utolsó évben, az érettségi tárgyakból is.

Érd

Tavalyi összeállításunkban Érd is szerepelt, ahol a Széchenyi és a Hunyadi Általános Iskolát vonta össze az önkormányzat. Idénre meglehetősen világosan megmutatkozott, hogy ez rossz döntés volt. Ebben az esetben is azoknak lett igazuk, akik az elvándorlás felgyorsulását várták a döntéstől. Tavaly 130-an jelentkeztek a két iskolába, idén az összevontba már csak körülbelül 90 gyerek. Tavaly 920 fő körül volt a két suli gyerekállománya, az összevont iskolában jelenleg mintegy 150 fővel kisebb a létszám. Ez indokolja az önkormányzat elhatározta osztályösszevonásokat, és ennek nyomában 8 pedagógus elbocsátását. Továbbá - arra hivatkozva, hogy nem kötelező feladat - a város összes iskolájában megszüntetik az emelt szintű képzéseket (a különböző tagozatok indítását), ennek a szolgáltatásnak a leépítése pedig nyilván gyorsítja a kiáramlást a város iskolarendszeréből. E súlyos elvonások különösen azért érthetetlenek, mert az iskolák fenntartása a nemsokára bekövetkező államosítás után úgysem Érdet terheli. A gyanú szerint a település vezetői úgy hiszik, hogy iskoláik államosítása után annyival csökkentik majd a város költségvetését, amennyibe addig oktatási intézményeik fenntartása került. E sejtést erősíti, hogy tavaly év végén - az index.hu cikke szerint - "építési telket csinált a helyi iskolák udvaraiból és sportpályáiból az érdi városvezetés", hogy így óvja meg az ingatlanokat az államosítástól. A köznevelési törvény jelenleg tervezett módosításai egyébként fölöslegessé teszik az ilyesfajta trükközést, mivel az épületeket jelen állás szerint nem tervezik elvenni a nagyobb településektől, így Érdtől sem.

A három fideszes önkormányzatot hiába figyelmeztették előre, milyen hatása lesz a döntésüknek, csak azért sem hagyták meggyőzni magukat. Pontosan az történt, aminek történnie kellett. A három kiválasztott példa jól szemlélteti annak az átgondolatlan, agresszív közpolitikának a következményeit, amelynek jegyében "Magyarország megújul".


Neked ajánljuk