A Magyar Hírlap is kap kerületi közpénzeket

  • Vári György
  • 2012. július 12.

Belpol

Tavaly nyáron néhány kerület hirtelen növelte a megrendelt Magyar Hírlapok számát, és ez, ha nem is sokkal, de 10-15 millióval megdobta a jobbszélre pozicionálható lap bevételét.

Két kerület kivételével az összes budapesti önkormányzat válaszolt azon kérdésünkre, hogy hány példányban fizetnek elő a Magyar Hírlapra. Az egyik titkolózó kerület a Papcsák Ferenc vezette Zugló (a másik pedig a XIX.), de róla tavaly ilyenkor a Népszabadság megírta, hogy „csaknem 11 millió forintnyi közpénzt áldoz a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap előfizetésére”.  A lap 150 példányra becsülte a megrendelt Magyar Hírlapok mennyiségét. Az alábbiakban azokat a kerületeket vesszük sorra, amelyeknél 10 fölé emelkedett a példányszám. A többi kerületben vagy maradtak az addig rendelt egy-két lapnál, vagy csak néhány darabbal kértek többet. Ezekben a kerületekben az is jellemző, hogy körülbelül ugyanolyan arányban igénylik a bal-, mint a jobboldali napilapokat.

A XV. kerület 2011 júniusában az év elején előfizetett 2 példány mellé további 75 darabot igényelt, majd 2012-ben a 77-es példányszámot – tájékoztatásuk szerint „a gazdaságos és költséghatékony működés jegyében” – 50-re csökkentette (2011-ig egyáltalán nem volt a kerületnek Magyar Hírlap-előfizetése). De még ebből a félszáz példányból is jut a polgármesteri hivatal irodáinak és osztályainak, továbbá részesül belőle kerületi egészségügyi intézmény, iskola, óvoda és közösségi ház. László Tamás polgármester lapunknak küldött válaszában arról is biztosít bennünket, hogy a kerületi múzeumok, könyvtárak és sportközpontok sem maradnak ki. Persze, a kerület bőkezűségének is vannak határai: a Népszabadságból tavaly és idén is kettő példányt rendelt, Népszavából egyet sem kértek se tavaly, se idén.Kérdésünkre, hogy mi indokolja mindezt, László Tamás mindössze annyit felelt: „Az igények.”

Az önkormányzati intézmények Magyar Hírlap iránti igénye nemcsak a XV. kerületben lángolt fel épp a tavalyi év közepén, hanem a Belváros-Lipótvárosban, Újbudán, Józsefvárosban és – mint ismeretes – Zuglóban is. Ferencvárosban is nőtt szeptembertől a megrendelt lapok példányszáma, Erzsébetvárosban pedig idén januártól emelkedett öt-hatszorosára az igénylés. A VII. kerületben tavaly még csak 2 példányt rendeltek, az idén pedig először 10-et, majd márciustól 12-t.

 

Cikkeink (és az érintettek reakciói) a magánlapok-közpénzek témában:

100 milliónál is több közpénz a Heti Válasznak és a Demokratának

Mennyiért hallgat el a Heti Válasz?

Reagált a Heti Válasz főszerkesztője

Válasz Borókai Gábornak

Még nekik áll följebb! (Reagált a második kerület is)

Az újbudai önkormányzat 5-ről 50-re emelte tavaly júliusban az általuk rendelt Magyar Hírlapok példányszámát, és idén sem adta alább, miközben Népszabadságból tavaly 5, idén már csak 2 példányra fizetett elő, Népszavára pedig egyáltalán nem. Lipótváros, amely addig minden újságból egyetlen példányt rendelt, tavaly júliustól szintén napi 50 Magyar Hírlapra tartott igényt, hogy aztán idén ez nullára zuhanjon.

Ferencváros 1-ről csak 27-re, Józsefváros pedig a 2010-es napi egy Magyar Hírlap után mindössze 25-re emelte a példányszámot, ezt azonban 2012-ben is tartották. Józsefvárosban így is jutott két példány az időskluboknak, az iskoláknak és óvodáknak viszont be kellett érniük eggyel. Jelentéktelenebb példányszám-emelkedés más kerületben is előfordult. Amennyiben a Népszabadság becslései helyesek, úgy a „csúcsidőben” 350 és 400 között lehetett a hét kerületi önkormányzat által felvásárolt Magyar Hírlap-mennyiség.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.