Hidegbéke Cegléden

  • Vári György
  • 2012. augusztus 22.

Belpol

Jó fej rendőr, ijedt romák, Gyöngyöspata nyomasztó emléke. A gárdisták és a helyi romák hétvégi összetűzésének helyszínén jártunk.

Amikor hétfő este kilenc óra táján megérkezünk Ceglédre, nyugalom honol még a szombati feszültséggócok, a Puttony és a Kékkő utca környékén is. Többen a házuk előtt állnak, és nézik az épp kezdődő tűzijátékot. Közeledésünket a lézengő helyi fiatalok az elején bizalmatlanul kezelik, először nem is akarnak nyilatkozni, ám amikor belefognak, már ömlik belőlük a szó. A szombat esti, immár jól ismert történetek újramondásával kezdik. (Lásd keretes írásunkat.) Először a gárdisták verzióját foglalják össze az általuk állítólag csoportosan megzavart, békés bográcsolásról. Ezután már a sajátjuk következik: a rendőrökkel együtt érkezett pár tucat széljobbos este tíz után ordibálni kezdett az utcán, állítólag a házfalakat is lehugyozták. Az egyik szívbeteg kislányt kórházba kellett vinni, annyira rosszul lett a félelemtől. Beszámolóikban a fiatalok legtöbbször nem is annyira a fenyegetőzésekre térnek újra és újra vissza, hanem arra, hogy Indiába küldték volna vissza őket a hívatlan éjjeli látogatók. „Nem lehet azt mondani, hogy büdös cigányok, menjetek vissza Ázsiába, hiszen mi is ugyanolyan magyar állampolgárok vagyunk!” – a szombat óta ismételgetett replikát az este folyamán három-négy különböző embertől is halljuk.

Rendőrök akcióban


Rendőrök akcióban

Fotó: MTI – Bugány János

Az utcabeliek állítják: a gárdistákkal érkező rendőrök eleinte nem léptek fel az éjszakai hőzöngőkkel szemben, ezért próbálták megvédeni magukat. A később érkező rendőrök viszont intézkedtek, és az azóta végzett rendőri munkáról már elismerően beszélnek. Ezt követően a mindennapjaikról kezdenek panaszkodni. Arról, hogy nincsen munka, a környék sok házában pedig már víz sincs, mert nem tudták kifizetni a vízdíjat. „Amíg nem lesz munka, mindig egymás ellen tudnak ugrasztani minket. Addig csak egyre rosszabb lesz minden, ebből nincs kiút” – halljuk.

Büntetés egy botért
Feljebb, a Présház utca egyik házánál többen gyülekeznek. Tizenöten-húszan lehetünk, köztük Daróczi Ágnes jogvédő, Horváth Aladár, a Heves megyei roma kisebbségi önkormányzat alelnöke, továbbá Iványi Gábor lelkész, akit a „Megjött a mi papunk!” felkiáltás fogad. Egy arra sétáló rendőr arra kéri az egybegyűlteket, szóljanak mindenkinek, hogy ne hordjanak maguknál fegyverként használható tárgyakat, nekik ugyanis minden ilyesmivel szemben el kell járniuk. A körülötte lévők később egymás szavába vágva mesélik, hogy ő volt az egyetlen helyi rendőr, akivel lehetett beszélni, aki udvarias volt velük és segítőkész. Nem sokkal később egyébként tényleg bevisznek a Puttony utcából egy bottal mászkáló tizenévest, és megbüntetik 25 ezer forintra. Az összeget egy hónapon belül kéne befizetnie, az azonban kérdéses, miből teszi ezt majd. Eközben Daróczi és Horváth is mérsékelni szeretné a feszültséget. Elmondják ők is, hogy a rendőrök most már mindenkire vigyáznak, úgyhogy a legjobb, amit az itt lakók tehetnek, ha a további járőrözés helyett megpróbálnak aludni.
Amikor lemennénk megnézni a gárdistákat – akik közül állítólag pár tucatnyian maradtak –, a rendőrök nem engednek a közelbe, és azt mondják, hogy lényegében nincs már ott senki. Mozgás mindenesetre egyáltalán nem érzékelhető felőlük, csak a rendőrjárőrök térnek sűrűn vissza.

Gyöngyöspata emléke
Noha Cegléden jelenleg már nincsen valódi veszély, a fiatalok továbbra is váratlan támadásra készülnek. Többször szóba kerülnek a romák elleni sorozatgyilkosságok is, elsősorban Tatárszentgyörgy. Daróczi mindenesetre hatásos beszédet rögtönöz, és tudatja, hogy sms-t küldött Kocsis Máténak, az Országgyűlés rendészeti bizottsága elnökének is, aki válaszában garantálta, hogy a rendőrség mindaddig nagy erőkkel lesz jelen a helyszínen, amíg csak szükség lesz rá. Arról is beszámol, hogy Farkas Flóriánnal is próbálta felvenni a kapcsolatot, de – Kocsissal szemben – ő még azt sem tartotta fontosnak, hogy visszajelezzen. A sikertelen újrajátszási kísérlet azonban világossá teszi, hogy Gyöngyöspata emléke még nagyon eleven: nehezen hiszik el az emberek, hogy ezúttal tényleg megvédik őket, noha most a rendőrök fellépése láthatóan hatékony.
Az idő haladtával aztán úgy tűnik, hogy még a legijedtebbek is megnyugszanak végül, így késő éjjelre Ceglédre visszaköltözik – legalább – a hidegbéke.

 

Mi történt?
Vasárnap éjjel több száz gárdista és szimpatizáns gyűlt össze Cegléd egyik mellékutcájában. A környékbeli romákat rendőrök zárták el előlük, atrocitás nem történt. Az eset előzménye, hogy még szombaton – a szélsőjobboldali értelmezés szerint – felfegyverkezett romák vették körbe az egyik ingatlan területén bográcsozó gárdistákat. A helyi romák cáfolták ezt, szerintük a gárdisták támadtak rájuk az utcán.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.