Belső levél is figyelmeztette a Honvédkórház vezetését, működésképtelenné válhat a sürgősségi októberre

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 1.

Belpol

„Jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel.”

A Honvédkórház sürgősségi centruma „legkésőbb október első harmadának végére jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel működésképtelenné válik” – áll az Index birtokába került belső levelezés egy bizonyos részében, amit Kun Szabó István vezérőrnagynak, az MH Egészségügyi Központ parancsnokának írtak.

A levél azt részletezi, milyen problémák vezethettek odáig, hogy Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetője távozott posztjáról. Tételesen felsorolja, hogy a sürgősségi centrumban dolgozó orvosok közül hatan töltik felmondási idejüket, ketten gyermeket várnak, egy ember végleg el akarja hagyni a pályát, többen kevesebb óraszámban vagy félállásban szeretnének dolgozni, egy orvos a PhD-ja miatt fizetés nélküli szabadságra megy, egy orvost pedig külföldi misszióba vezényeltek. Vagyis komoly személyi problémák elé néz a kórház sürgősségije, mert nem tudják teljes mértékben pótolni a különböző okokból távozó orvosokat, így gondot fog okozni az ügyeleti műszakok megszervezése.

A dokumentum utal arra a más sürgősségi osztályokon is létező (de hivatalosan el nem ismert) problémára is, hogy az ügyeleti műszakokban keletkezett „lyukak” betöltésére más osztályokról irányítanak át orvosokat a sürgősségi ügyeletre. Csakhogy ahogy a levél is említi, az így oda vezényelt orvosok egy részének sokszor semmilyen sürgősségi gyakorlata nincsen.

Volt olyan orvos, akinek „elmondás szerint fonendoszkóp legutóbb az egyetemen volt a zsebében” – áll a levélben.

A belső üzenet a személyi problémák mellett az eszközbeli hiányosságokról, a műszerek állapotáról is említést tesz. A levél írója ugyanis, mint az a szövegből kiderült, mellékelt egy adathalmazt, mely a jelenleg működő és működésképtelen műszerek listáját tartalmazza. „Évek óta jeleztük és jelezzük, hogy az eszközök amortizálódtak, pótlásuk nem történt meg.” A problémák felsorolása között szerepel az is, hogy a betegeket a sürgősségi centrumból csak többszöri telefonhívás és alkudozás után tudják áthelyezni másik osztályra, amely idő- és energiarabló tevékenység. Halkan tesszük hozzá, nem is biztos, hogy veszélytelen.

Az Index megnevezte a birtokába került belső levél íróját, Zacher Gábort, aki felmondását épp ezekkel az érvekkel indokolta. Zacher a lapnak nem erősítette meg, hogy maga írta volna az üzenetet, annyit mondott, az ebben szereplő problémák ismerősek számára, hiszen ezeket korábban többször jelezte az intézmény vezetésének.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.