Belső levél is figyelmeztette a Honvédkórház vezetését, működésképtelenné válhat a sürgősségi októberre

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 1.

Belpol

„Jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel.”

A Honvédkórház sürgősségi centruma „legkésőbb október első harmadának végére jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel működésképtelenné válik” – áll az Index birtokába került belső levelezés egy bizonyos részében, amit Kun Szabó István vezérőrnagynak, az MH Egészségügyi Központ parancsnokának írtak.

A levél azt részletezi, milyen problémák vezethettek odáig, hogy Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetője távozott posztjáról. Tételesen felsorolja, hogy a sürgősségi centrumban dolgozó orvosok közül hatan töltik felmondási idejüket, ketten gyermeket várnak, egy ember végleg el akarja hagyni a pályát, többen kevesebb óraszámban vagy félállásban szeretnének dolgozni, egy orvos a PhD-ja miatt fizetés nélküli szabadságra megy, egy orvost pedig külföldi misszióba vezényeltek. Vagyis komoly személyi problémák elé néz a kórház sürgősségije, mert nem tudják teljes mértékben pótolni a különböző okokból távozó orvosokat, így gondot fog okozni az ügyeleti műszakok megszervezése.

A dokumentum utal arra a más sürgősségi osztályokon is létező (de hivatalosan el nem ismert) problémára is, hogy az ügyeleti műszakokban keletkezett „lyukak” betöltésére más osztályokról irányítanak át orvosokat a sürgősségi ügyeletre. Csakhogy ahogy a levél is említi, az így oda vezényelt orvosok egy részének sokszor semmilyen sürgősségi gyakorlata nincsen.

Volt olyan orvos, akinek „elmondás szerint fonendoszkóp legutóbb az egyetemen volt a zsebében” – áll a levélben.

A belső üzenet a személyi problémák mellett az eszközbeli hiányosságokról, a műszerek állapotáról is említést tesz. A levél írója ugyanis, mint az a szövegből kiderült, mellékelt egy adathalmazt, mely a jelenleg működő és működésképtelen műszerek listáját tartalmazza. „Évek óta jeleztük és jelezzük, hogy az eszközök amortizálódtak, pótlásuk nem történt meg.” A problémák felsorolása között szerepel az is, hogy a betegeket a sürgősségi centrumból csak többszöri telefonhívás és alkudozás után tudják áthelyezni másik osztályra, amely idő- és energiarabló tevékenység. Halkan tesszük hozzá, nem is biztos, hogy veszélytelen.

Az Index megnevezte a birtokába került belső levél íróját, Zacher Gábort, aki felmondását épp ezekkel az érvekkel indokolta. Zacher a lapnak nem erősítette meg, hogy maga írta volna az üzenetet, annyit mondott, az ebben szereplő problémák ismerősek számára, hiszen ezeket korábban többször jelezte az intézmény vezetésének.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.