Belső levél is figyelmeztette a Honvédkórház vezetését, működésképtelenné válhat a sürgősségi októberre

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 1.

Belpol

„Jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel.”

A Honvédkórház sürgősségi centruma „legkésőbb október első harmadának végére jelen személyi állománnyal, illetve műszerezettséggel működésképtelenné válik” – áll az Index birtokába került belső levelezés egy bizonyos részében, amit Kun Szabó István vezérőrnagynak, az MH Egészségügyi Központ parancsnokának írtak.

A levél azt részletezi, milyen problémák vezethettek odáig, hogy Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetője távozott posztjáról. Tételesen felsorolja, hogy a sürgősségi centrumban dolgozó orvosok közül hatan töltik felmondási idejüket, ketten gyermeket várnak, egy ember végleg el akarja hagyni a pályát, többen kevesebb óraszámban vagy félállásban szeretnének dolgozni, egy orvos a PhD-ja miatt fizetés nélküli szabadságra megy, egy orvost pedig külföldi misszióba vezényeltek. Vagyis komoly személyi problémák elé néz a kórház sürgősségije, mert nem tudják teljes mértékben pótolni a különböző okokból távozó orvosokat, így gondot fog okozni az ügyeleti műszakok megszervezése.

A dokumentum utal arra a más sürgősségi osztályokon is létező (de hivatalosan el nem ismert) problémára is, hogy az ügyeleti műszakokban keletkezett „lyukak” betöltésére más osztályokról irányítanak át orvosokat a sürgősségi ügyeletre. Csakhogy ahogy a levél is említi, az így oda vezényelt orvosok egy részének sokszor semmilyen sürgősségi gyakorlata nincsen.

Volt olyan orvos, akinek „elmondás szerint fonendoszkóp legutóbb az egyetemen volt a zsebében” – áll a levélben.

A belső üzenet a személyi problémák mellett az eszközbeli hiányosságokról, a műszerek állapotáról is említést tesz. A levél írója ugyanis, mint az a szövegből kiderült, mellékelt egy adathalmazt, mely a jelenleg működő és működésképtelen műszerek listáját tartalmazza. „Évek óta jeleztük és jelezzük, hogy az eszközök amortizálódtak, pótlásuk nem történt meg.” A problémák felsorolása között szerepel az is, hogy a betegeket a sürgősségi centrumból csak többszöri telefonhívás és alkudozás után tudják áthelyezni másik osztályra, amely idő- és energiarabló tevékenység. Halkan tesszük hozzá, nem is biztos, hogy veszélytelen.

Az Index megnevezte a birtokába került belső levél íróját, Zacher Gábort, aki felmondását épp ezekkel az érvekkel indokolta. Zacher a lapnak nem erősítette meg, hogy maga írta volna az üzenetet, annyit mondott, az ebben szereplő problémák ismerősek számára, hiszen ezeket korábban többször jelezte az intézmény vezetésének.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.