A Margitsziget élővilágáért aggódnak az újlipótvárosiak a tűzijáték napján

Belpol

Tavaly is Európa legnagyobb tűzijátékát hirdették meg, idén sem lesz kisebb az augusztus 20-i show. Pedig nemcsak drága, de környezetszennyező is, és különösen érintheti a Margitszigetet. Persze nem kétséges, hogy így is meg fogják tartani.

Idén is magasra rúg az augusztus 20-i ünnepség számlája: a teljes Szent István-ünnep 14,5 milliárd forintba kerül, a tűzijáték költsége ebből 3,6 milliárd forintot tesz ki. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a tűzijáték közvetlen költsége „csak” 2,39 milliárd volt, az ideire pedig korábban 3,07 milliárdot különített el az állam – tehát ezt már most sikerült túllépni. Itt vannak a forgalmi korlátozások is: már augusztus 9-től tilos megállni a Jane Haining rakpart és a Sztehlo Gábor rakpart egyes szakaszain, a Műegyetem rakparton is lezárások vannak, a Lánchíd, az Erzsébet, a Margit és a Szabadság híd pedig péntektől teljes egészében tiltott terület az autók számára. Rogán Antal egyik kedvenc üzletembere, Balásy Gyula örülhet leginkább az ünnepségnek: cége, a Lounge Event Kft. 10,9 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a lebonyolítással kapcsolatban. A tűzijátékhoz szükséges lezárások miatt Karácsony Gergely főpolgármester is kiakadt, és arra kérte Rogán Antalt, hogy „mutassanak némi szerénységet és a Margit hídtól északra, a sűrűn lakott városrész közelében ne lőjenek fel rakétákat, és ebből a több mint 14 milliárdból ugyan oldják már meg, hogy a tűzijáték előkészületei és utómunkái miatt ne kelljen egy hétre lezárni a rakpartokat”.

Az idei tűzijáték és drónshow este 9 órakor kezdődik, a Tűz és Fények játéka elnevezést kapta, és „azt a célt hordozza, hogy miközben büszkeséggel tekintünk az égre, magunkba szívjunk valamit ebből a gazdag múltból, (...) megélhessük a hazaszeretet, az összetartozás és ezen több évezredes örökség által táplált testvériség érzését”.

 
Pirotechnikai eszközöket telepítenek a Margit hídon augusztus 16-án
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
 

Az újlipótvárosiak valóban nem felhőtlenül boldogok a tűzijáték miatt. Az Újlipótvárosért Egyesület közleménye szerint „az idei budapesti tűzijátékot ismét jelentősen kiterjesztett területről lövik majd fel, hiába kérte a Főváros egy májusban hozott közgyűlési határozatban a korlátozást”. Mint hangsúlyozzák: „A Margit hídra és a Margitsziget első harmadához uszályokra telepített rakéták és egyéb pirotechnikai eszközök okozta hang- és fényhatások súlyosan veszélyeztetik a Margitszigeten és az újlipótvárosi Szent István parkban élő védett és fokozottan védett állatokat. A sűrűn lakott Újlipótvárosban élőknek jelentős levegő- és zajszennyezéssel kell szembenézniük.”

A Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben tartott társadalmi konzultációt a szilveszteri tűzijátékkal kapcsolatban, s akkor a széles körben ismert érvek merültek fel: a tűzijáték szennyező anyagok kilövésével, stresszt okozó hanghatással jár, ami rossz a háziállatoknak. Most, májusban a Fővárosi Közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy járjon el a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál „a budapestieket érintő légszennyezés augusztus 20-i terhelésének csökkentése és a tervezett tűzijáték Margit hídtól északra tervezett tűzijáték rakétakilövésre alkalmazott uszály elhagyása érdekében”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.