A Margitsziget élővilágáért aggódnak az újlipótvárosiak a tűzijáték napján

Belpol

Tavaly is Európa legnagyobb tűzijátékát hirdették meg, idén sem lesz kisebb az augusztus 20-i show. Pedig nemcsak drága, de környezetszennyező is, és különösen érintheti a Margitszigetet. Persze nem kétséges, hogy így is meg fogják tartani.

Idén is magasra rúg az augusztus 20-i ünnepség számlája: a teljes Szent István-ünnep 14,5 milliárd forintba kerül, a tűzijáték költsége ebből 3,6 milliárd forintot tesz ki. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a tűzijáték közvetlen költsége „csak” 2,39 milliárd volt, az ideire pedig korábban 3,07 milliárdot különített el az állam – tehát ezt már most sikerült túllépni. Itt vannak a forgalmi korlátozások is: már augusztus 9-től tilos megállni a Jane Haining rakpart és a Sztehlo Gábor rakpart egyes szakaszain, a Műegyetem rakparton is lezárások vannak, a Lánchíd, az Erzsébet, a Margit és a Szabadság híd pedig péntektől teljes egészében tiltott terület az autók számára. Rogán Antal egyik kedvenc üzletembere, Balásy Gyula örülhet leginkább az ünnepségnek: cége, a Lounge Event Kft. 10,9 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a lebonyolítással kapcsolatban. A tűzijátékhoz szükséges lezárások miatt Karácsony Gergely főpolgármester is kiakadt, és arra kérte Rogán Antalt, hogy „mutassanak némi szerénységet és a Margit hídtól északra, a sűrűn lakott városrész közelében ne lőjenek fel rakétákat, és ebből a több mint 14 milliárdból ugyan oldják már meg, hogy a tűzijáték előkészületei és utómunkái miatt ne kelljen egy hétre lezárni a rakpartokat”.

Az idei tűzijáték és drónshow este 9 órakor kezdődik, a Tűz és Fények játéka elnevezést kapta, és „azt a célt hordozza, hogy miközben büszkeséggel tekintünk az égre, magunkba szívjunk valamit ebből a gazdag múltból, (...) megélhessük a hazaszeretet, az összetartozás és ezen több évezredes örökség által táplált testvériség érzését”.

 
Pirotechnikai eszközöket telepítenek a Margit hídon augusztus 16-án
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
 

Az újlipótvárosiak valóban nem felhőtlenül boldogok a tűzijáték miatt. Az Újlipótvárosért Egyesület közleménye szerint „az idei budapesti tűzijátékot ismét jelentősen kiterjesztett területről lövik majd fel, hiába kérte a Főváros egy májusban hozott közgyűlési határozatban a korlátozást”. Mint hangsúlyozzák: „A Margit hídra és a Margitsziget első harmadához uszályokra telepített rakéták és egyéb pirotechnikai eszközök okozta hang- és fényhatások súlyosan veszélyeztetik a Margitszigeten és az újlipótvárosi Szent István parkban élő védett és fokozottan védett állatokat. A sűrűn lakott Újlipótvárosban élőknek jelentős levegő- és zajszennyezéssel kell szembenézniük.”

A Fővárosi Közgyűlés tavaly decemberben tartott társadalmi konzultációt a szilveszteri tűzijátékkal kapcsolatban, s akkor a széles körben ismert érvek merültek fel: a tűzijáték szennyező anyagok kilövésével, stresszt okozó hanghatással jár, ami rossz a háziállatoknak. Most, májusban a Fővárosi Közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy járjon el a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál „a budapestieket érintő légszennyezés augusztus 20-i terhelésének csökkentése és a tervezett tűzijáték Margit hídtól északra tervezett tűzijáték rakétakilövésre alkalmazott uszály elhagyása érdekében”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.