Milyen jelenségek, intézkedések nehezítik a hazai cigányság integrációját? A budapesti CEU-n megrendezett, Hozzáadott érték című konferencián roma ügyekben jártas szakemberek ütköztették – főként oktatással kapcsolatos – nézeteiket, tapasztalataikat, felvillantva egy pozitív jövőkép esélyeit is.
A közelgő országgyűlési választások egyik lényeges kérdése, hogy miként és milyen körülmények között választanak a nem az országhatáron belül élő magyar állampolgárok.
Szavazást indít a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, hogy kiderítsék, mennyire akar önálló helyhatóságot a lakosság. Az eredményeket beépítik a javaslataikba, amiket továbbítanak a leendő kormánynak – bárki is vezesse azt majd.
Négy napja van a korábbi nagyhatalmú dél-békési országgyűlési képviselőnek, a térsége egykori megkérdőjelezhetetlen urának, Simonka Györgynek, hogy független jelöltként péntek délután 4 óráig összegyűjtse az induláshoz szükséges 500 érvényes aláírást. Ez nem lehetetlen, de a történtek nem is feltétlenül logikusak.
A hét eseményei lassan csörgedeztek, aztán kijött a Medián friss felmérése, és elemezgetni kezdett mindenki, aki valaha adott már össze két számot. A hivatalos kampány első hete pártját szégyellő minisztert hozott, és kiderült, mihez kell igazi bátorság.
Nem lehet simán odamenni, csak előjegyzés alapján fogadnak, és dívik a „telemedicinális ellátás”. A kamara szerint ez nincs rendben, az államtitkárságtól vár iránymutatást.
A gödöllői választókerületből visszavonuló Vécsey László politikusi pályáját nem jellemezték korrupciós ügyek, de a térség polgármesterei úgy emlékeznek rá, mint aki a települések fejlődését, sőt, az emberi kapcsolatokat is a pártérdekek mögé helyezte.
A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság elutasította azt a feljelentést, ami azért született közokirat-hamisítás gyanúja miatt, mert az Erdős Norbert orosházi fideszes jelölt által leadott ajánlóívek között volt egy fénymásolt is.
