Pénteken jelent meg az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első 312 oldalas tervezete, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria miniszteri biztos, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy százfős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport.
A Nemzeti alaptanterv azokat az alapelveket, műveltségterületeket, tantárgyakat és követelményeket foglalja össze, amelyek alapján az ország összes iskolájában meg kell szervezni az oktatást.
A NAT első változatáról megjelenése előtt már elöljáróban közölte Gulyás Gergely a kormányinfón, hogy ez csak egy vitairat. Vagyis senki ne örüljön nagyon, jelenlegi formájában biztosan nem fog életbe lépni. Gulyás nem véletlenül nyilatkozott így, már ekkor rögzítette: komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken. Így az új NAT-ot akár több korrekcióval legjobb esetben is leghamarabb csak jövő szeptemberben vezethetik be.
A kormány korábbi elvárása, miszerint az új alaptanterv legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú, most úgy látszik, nem érvényesül annyira, a tervezetet kidolgozó szakemberek inkább a szakmai szempontokat helyezték előtérbe.
Emiatt simán túl liberálisnak tűnhet a kormány számára a dokumentum. Mert nincs benne szó például hazafias nevelésről, ehelyett mondjuk szerepel a hazaszeretetre nevelés benne, míg a családi életre nevelés csak egy alkalommal kerül elő a szövegben, az erkölcs és etika tantárgy leírásánál. Ezzel szemben a NAT kiemeli a demokratikus államforma és intézményrendszereinek jelentőségét, sőt, fontosnak tartja, hogy a diákok ismereteket szerezzenek az alapvető emberi jogi elvekről és gondolkodásról, sajátítsák el az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, illetve elkötelezettnek tűnik az aktív állampolgárság gyakorlására. Na, ezzel nagy valószínűséggel vannak problémái a Fidesznek. De Kásler Miklós is bizonyára csalódott lesz, aki a NER-évnyitón úgy fogalmazott: „Nemzetünk ismételt felemelkedését várjuk a Nemzeti alaptantervtől.”
Összefoglalva
Az egyik legfontosabb változás az lehetne a tervek szerint, hogy megszűnne az önálló kémia, fizika és biológia tárgy az általános iskolákban, összevontan tanítanák a természettudományokat. De az iskolák dönthetnének úgy is akár, hogy maradnak a mostani rendszernél.
Megtartanák a hit- és erkölcstanórákat, és a mindennapos testnevelést is.
Bár a kormány korábban ígéretet tett arra, hogy csökkenti a tanulók óraszámait, az új NAT ebben nem hozna lényegi, komoly változást. A terv szerint a maximális óraszámok szinte megegyeznek az eddigiekkel, de a kötelező óraszámok 2-3 órával csökkennének.
A dokumentum szerint nem lennének kilencosztályosak az iskolák, de az óvoda után a szülők választhatnának, hogy gyereküket első osztályba vagy egy felkészítő osztályba íratják be.
A 3. osztály végéig érdemjegyek helyett csak szöveges értékelést javasolnak a szakemberek.
A tervezet szerint az érettségi tantárgyak esetében a gimnáziumokkal azonos tartalom és óraszám szerint folyna a képzés a szakgimnáziumokban. De a dokumentum rögzíti azt is, hogy a gimnáziumokban érettségiző diákok számára is lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy felsőfokú tanulmányok helyett a végzettségüknek megfelelő szintű szakképzéssel folytassák tanulmányaikat, és a szerinti képesítést szerezhessenek.
Az új NAT a lexikális tudás helyett inkább az ismeretek alkalmazását tartja fontosnak, egyik vezérelve a tudásalkalmazás. E megközelítés szerint az ismereteket a tudás fontos, de nem kizárólagos összetevőjének tekinti. Az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Így komolyabb szerepet kaphatnának a mindennapi életben használható készségek is.
