Korszerűbb és kevésbé nemzeti lett az új alaptanterv tervezete, mint ami a kormány tetszését elnyerné

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 1.

Belpol

Gulyás Gergely már elöljáróban biztosított is mindenkit: ebben a formájában nem fog életbe lépni.

Pénteken jelent meg az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első 312 oldalas tervezete, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria miniszteri biztos, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy százfős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport.

A Nemzeti alaptanterv azokat az alapelveket, műveltségterületeket, tantárgyakat és követelményeket foglalja össze, amelyek alapján az ország összes iskolájában meg kell szervezni az oktatást.

A NAT első változatáról megjelenése előtt már elöljáróban közölte Gulyás Gergely a kormányinfón, hogy ez csak egy vitairat. Vagyis senki ne örüljön nagyon, jelenlegi formájában biztosan nem fog életbe lépni. Gulyás nem véletlenül nyilatkozott így, már ekkor rögzítette: komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken. Így az új NAT-ot akár több korrekcióval legjobb esetben is leghamarabb csak jövő szeptemberben vezethetik be.

A kormány korábbi elvárása, miszerint az új alaptanterv legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú, most úgy látszik, nem érvényesül annyira, a tervezetet kidolgozó szakemberek inkább a szakmai szempontokat helyezték előtérbe.

Emiatt simán túl liberálisnak tűnhet a kormány számára a dokumentum. Mert nincs benne szó például hazafias nevelésről, ehelyett mondjuk szerepel a hazaszeretetre nevelés benne, míg a családi életre nevelés csak egy alkalommal kerül elő a szövegben, az erkölcs és etika tantárgy leírásánál. Ezzel szemben a NAT kiemeli a demokratikus államforma és intézményrendszereinek jelentőségét, sőt, fontosnak tartja, hogy a diákok ismereteket szerezzenek az alapvető emberi jogi elvekről és gondolkodásról, sajátítsák el az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, illetve elkötelezettnek tűnik az aktív állampolgárság gyakorlására. Na, ezzel nagy valószínűséggel vannak problémái a Fidesznek. De Kásler Miklós is bizonyára csalódott lesz, aki a NER-évnyitón úgy fogalmazott: „Nemzetünk ismételt felemelkedését várjuk a Nemzeti alaptantervtől.”

Összefoglalva

Az egyik legfontosabb változás az lehetne a tervek szerint, hogy megszűnne az önálló kémia, fizika és biológia tárgy az általános iskolákban, összevontan tanítanák a természettudományokat. De az iskolák dönthetnének úgy is akár, hogy maradnak a mostani rendszernél.

Megtartanák a hit- és erkölcstanórákat, és a mindennapos testnevelést is.

Bár a kormány korábban ígéretet tett arra, hogy csökkenti a tanulók óraszámait, az új NAT ebben nem hozna lényegi, komoly változást. A terv szerint a maximális óraszámok szinte megegyeznek az eddigiekkel, de a kötelező óraszámok 2-3 órával csökkennének.

A dokumentum szerint nem lennének kilencosztályosak az iskolák, de az óvoda után a szülők választhatnának, hogy gyereküket első osztályba vagy egy felkészítő osztályba íratják be.

A 3. osztály végéig érdemjegyek helyett csak szöveges értékelést javasolnak a szakemberek.

A tervezet szerint az érettségi tantárgyak esetében a gimnáziumokkal azonos tartalom és óraszám szerint folyna a képzés a szakgimnáziumokban. De a dokumentum rögzíti azt is, hogy a gimnáziumokban érettségiző diákok számára is lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy felsőfokú tanulmányok helyett a végzettségüknek megfelelő szintű szakképzéssel folytassák tanulmányaikat, és a szerinti képesítést szerezhessenek.

Az új NAT a lexikális tudás helyett inkább az ismeretek alkalmazását tartja fontosnak, egyik vezérelve a tudásalkalmazás. E megközelítés szerint az ismereteket a tudás fontos, de nem kizárólagos összetevőjének tekinti. Az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Így komolyabb szerepet kaphatnának a mindennapi életben használható készségek is.

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.

„Még erős a magyar felhozatal”

Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.