Kiskapuzás nagyban - Mennyiből kampányol a CÖF?

  • Rényi Pál Dániel
  • 2014. március 24.

Belpol

Gyakorlatilag kiszervezte negatív kampányát a Fidesz. Mivel a vonatkozó törvény miatt jövőre és akkor is csak nagy vonalakban ismerhetjük meg a CÖF költéseit, megpróbáltuk felbecsülni a "Nem érdemelnek több esélyt!" kampány értékét. Ami biztos: nagyon drága.

Januárban még egyetlen köztéri felületen sem lehetett találkozni fideszes egyéni képviselőjelöltek hirdetéseivel, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevében folytatott bohócos negatív kampány első verziói viszont már ellepték a nagyvárosi billboardokat. A Bajnai Gordon visszatérését követő "Együtt tették tönkre az országot" kampányhoz hasonlóan a választások előtt is a CÖF feladata a negatív üzenetek célba juttatása. A "civil szféra" bevonása főként a kampányfinanszírozás megkerülése miatt vonzó, de részben azért is, mert a szakértők szerint ezzel valamelyest enyhíthető a negatív kampányok esetében olykor jelentkező bumeránghatás kockázata is.

false

A kampányfinanszírozás tavaly elfogadott új szabályozása egyáltalán nem rendelkezik a közhasznú társaságok és az alapítványok kampányban betöltött szerepéről, így a kampány kiszervezésének egyedül pénzügyi akadályai lehetnek, jogiak kevésbé. Következésképp arra a kérdésre, hogy pontosan milyen pénzből kampányol a CÖF, illetve a fórum hátterét biztosító Civil Összefogás Közalapítvány (CÖKA), az elöljárókat ma még semmi nem kötelezi válaszadásra. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról rendelkező 2011-es törvény értelmében ezekkel a költésekkel a jövő évi beszámolóban kell elszámolni, így a vonatkozó adatok 2015 tavasza előtt nem lesznek nyilvánosak. Mindenesetre nagyon meglepő lenne, ha a CÖKA jövő tavasszal nem százmilliós nagyságrendű költségvetésről adna számot. A Narancs kalkulációja alapján a Fidesz támogatta "civil" kampány piaci értéke óvatos becsléssel is meghaladta már a 250 millió forintot.

Ismeretterjesztés

A CÖF nem sokkal a második Gyurcsány-kormány bukása előtt, 2009 márciusában született meg, Fricz Tamás politológus jóvoltából. Alapítói kezdettől vállalták, hogy a szocialista kormányok bukásában és egy új Orbán-kormányban látják a haza felemelkedését. A kormányváltás után a CÖF politikai szerepe nőtt: előbb a békemenetek megszervezését, később a Bajnai Gordon ellen folytatott kampányt vállalták magukra. 2011-ben a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyminisztérium (KIM) "stratégiai partneri" szerződést írt alá az alapítványt képviselő Csizmadia Lászlóval annak érdekében, hogy a CÖF-CÖKA "szakmai tapasztalataival, önkéntes munkát végző, kimagasló tudású szakembereivel hozzájáruljon a civil szervezeteket érintő jogszabályok előkészítéséhez". Csizmadia meg is kapta a civilek támogatására létrejött Nemzeti Együttműködési Alap vezetői posztját; az alap igazgatósága később az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül kapott helyet.

A CÖF a nyilvánosságban is a kormány fiókszervezeteként tűnik fel, így aztán hiába a támogató szervezetek százai, nem özönlöttek a magánpénzek a szervezet számlájára. 2011-ben alig kétmillió forintot sikerült összekalapozni a támogatóktól, de 2012-ben, az első békemenetek felfutása után sem indult civil pénzáradat a CÖKA felé. Abban az évben magánszemélyektől alig 5 millió, vállalatoktól 1,1 millió forintot sikerült begyűjteni, ami maximum a békemenetre bérelt buszok benzinköltségeire volt elég, egy országos plakátkampány megfinanszírozásához viszont aligha. A szervezet fennmaradását egyedül a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) tette lehetővé. 2012-ben már tőlük érkezett a CÖKA éves pénzének 86 százalékát fedező 40 millió forint. A PMA-t költségvetési forrásból finanszírozzák, többek közt ez az alapítvány ad otthont évről évre Orbán Viktor évértékelőinek. Kuratóriumának elnöke Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, tagja Kövér László házelnök, igazgatója Gulyás Gergely országgyűlési képviselő. Csizmadiáék nem is titkolták, hogy a pártalapítványtól származik a 2012-es költségvetésük döntő része. "A CÖF-CÖKA nem vesz részt politikai kampányban", csak "közvetíti azon civilek véleményét, akik nem indulnak a hatalom megszerzéséért. (...) Támogatóink civil emberek és kisvállalkozók. A ránk vonatkozó törvényi előírásokat mindenkor szigorúan betartva, elszámolásainkat és az előírt jelentéseket a határidők betartásával, a kijelölt bíróságon minden évben letétbe helyezzük" - írta a Narancsnak válaszlevelében a szervezet vezetősége. Kérdésünkre az elöljárók többszörösen visszautasították, hogy a CÖKA "ismeretterjesztésre költségvetési szervtől, a Fidesztől vagy más párttól, alapítványtól vagy külföldi intézménytől" kapna vagy kapott volna támogatást.

Ehhez feltehetően azért ragaszkodnak, mert az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi törvény szerint közhasznú társaság "közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt". Ez alapján azonban a fórum utolsó megismerhető 2012-es beszámolója súlyos ellentmondásokról tanúskodik: ebben ugyanis az áll, hogy a szervezet évi 46 milliós büdzséjéből 21 milliót költöttek "ismeretterjesztő anyagokra és szórólapokra". Mivel a pártpénzeken felül összesen 6 millió forint adományt szedtek be, vagy nem mondanak igazat a PMA-pénz felhasználásáról, vagy fel nem tüntetett forrásból is finanszírozták 2012-es működésüket és az "ismeretterjesztést".

Napi nyolcmillió

Megkerestük a Kantar Media reklámfigyelő és költésmérő vállalatot, hogy részletes tájékoztatást kérjünk a január után megismerhető médiamegjelenésekről. A lapunk részére megküldött adatok is mutatják, hogy a CÖF jóval a Fidesz előtt megkezdte reklámhadjáratát, amely ráadásul intenzívebben indult, mint a pártkampányok többsége. Fontos hangsúlyozni: csakis listaárakról rendelkezünk információval, tehát a kampány értékét van módunk felbecsülni, arról nincs biztos információnk, pontosan milyen pénzmozgások történtek a CÖKA és az érintett értékesítők között.

A Kantar Media adatai szerint a CÖKA január harmadik hetében sütötte el a kampánypisztolyt, onnantól viszont folyamatosan tüzel. (Ekkor még egyik párt sem hirdetett a médiában.) Januárban a CÖKA 10-11 nap alatt csak a napilapokban listaáron több mint 40 millió forintot költött a kampányára. A legtöbb hirdetésük a Fonyó Károly, egészen pontosan a Megapolis Media Zrt. birtokában lévő ingyenes Metropol napilapban jelent meg, listaáron nyolcmillió forint értékben. Ezt követi a Blikk hárommillió forinttal, de az Axel Springer Magyarország tulajdonában lévő összes megyei lapban jelent meg egyoldalas "Nem érdemelnek több esélyt!" hirdetés.

Internetes felületeken szintén csak a CÖKA kezdett kampányolni januárban: 1,5 millió forint értékben vásároltak felületet a CEMP Sales House-tól az Index lapcsalád felületein való megjelenésre. A bevallások között csak ez szerepel, de a Kantar egy spider program segítségével figyeli az online hirdetési piacot: eszerint pedig a CÖKA az Origo-AdNetwork Portfóliótól és a 444.hu-n is vásárolt hirdetési felületet, azt azonban ma még nem tudni, mekkora értékben.

A tévékben eddig nem volt CÖF-ös megjelenés, a sajtó- és online hirdetésekkel egy időben viszont elindult a plakátkampányuk. Ebben a szegmensben a Fidesz gazdasági háttéremberei jelentős érdekeltséggel rendelkeznek. Miként a kreativ.hu méltán sokat idézett, a közterületi hirdetések piacát elemző 2012-es összeállításából kiderül, a Mahir Cityposter, a Publimont, az Euro Publicity, az Euro AWK és az A-Plakat hirdetőcégek Simicska Lajos köréhez tartoznak. (A Publimont és az Euro AWK együttesen az óriásplakát-piac 36 százaléka felett rendelkezik, a Mahirrel kiegészülve pedig a három cégnek 32 százalékos a piaci részesedése a citylight piacon.) Ami érdekes, hogy a CÖKA januárban úgy vásárolt közel 38 millió forint értékű köztéri hirdetést, hogy a felületek tulajdonosai között nem is szerepeltek a Fidesz-közeliként ismert cégek. A CÖKA ezzel nagyobb értékben hirdetett óriásplakátokon és citylightokon, mint például az Együtt-PM-MSZP-szövetség.

Ami a konkrét megrendeléseket illeti: a kampány első két hetében a CÖKA összesen 500 köztéri felületet vásárolt a piacvezető Epamédiát tavaly megvásároló francia JCDecaux közterületi cégtől. (Az Epamedia azelőtt a Raiffeisen csoport tulajdonában volt.) Ezen túl 42 férőhelyet vettek a Kroc Médiától, és 38-at a Pontreklámtól. (A Mahir sem a Kantarnak, sem a Narancsnak nem adott tájékoztatást arról, hogy mely szervezet milyen arányban hirdet az általuk felügyelt felületeken, így nem tudjuk, náluk voltak-e januárban CÖF-plakátok.)

A januári költéseket összesítve a CÖKA 10-11 nap alatt legalább 80 millió forint értékben hirdetett a különböző média- illetve köztéri felületeken. Mivel ekkor a reklámok döntő része még nem "érdekeltségen belüli" cégnél landolt, nem valószínű, hogy a szervezet jelentős engedményeket tudott kialkudni magának. Ebben a kalkulációban ráadásul nincsenek benne a járműreklámok, amelyek pedig jelentős elemei a köztéri kampánynak. Csizmadia az origo.hu-nak nyilatkozva utalt arra, hogy az anyagot "készen kapták", tehát kreatívra aligha kellett áldozni a CÖKA-nak. A végösszeget azonban minden bizonnyal emelték a sokszorosítás és a gyártás költségei is.

Köztéri dőzs

A valódi választási kampány csak februárban indult. A februári mérésekről a médiafigyelő cégnek csak március második felében lesznek pontos, számszerűsíthető adatai, de a Kantar Mediánál elérhető első, nyers februári információhalmazból annyi már most kiolvasható, hogy egyetlen fronton sem lankadt a CÖKA-kampány. Februárban is voltak hirdetések szinte az összes megyei napilapban, a Metropolban és a Blikkben pedig többször is megjelent a "Nem érdemelnek több esélyt!" egy újabb verziója. Januárhoz hasonlóan a CÖKA a CEMP Sales House érdekeltségéhez sorolt nagyobb internetes oldalakon és az Origo-Adnetwork felületein is vett hirdetéseket. Az írott sajtó felületein a CÖKA januárban 10 nap alatt több mint 40 millió forint értékben hirdetett, és nem valószínű, hogy ebből a tempóból februárban akár csak egy kicsit is visszavettek volna.

Látványosan megszaporodtak a CÖKA köztéri hirdetései is. A Narancs birtokába került részletes köztéri reklámstatisztikák alapján viszonylag pontos képet lehet alkotni a februári költésekről. Ami a Fidesz érdekeltségébe tartozó cégeket illeti, az adatok alapján a CÖKA a Publimontnál 1240, az Euro AWK-nál 380 billboard, azaz óriásplakát-helyet vásárolt. Rajtuk kívül a JCDecaux 814, a Pontreklám 44, a Kroc Média pedig 17 felületet értékesített a CÖKA-nak. Februárban országosan összesen tehát több mint 2500 óriásplakáton találkozhattunk a "Nem érdemelnek több esélyt!" üzenettel. Az adatok ismeretében a Narancs két, egymástól független médiaügynökséget kért fel arra, hogy becsülje meg a hirdetési felületek piaci értékeit. Elmondásuk szerint az ilyen cégek a billboardkihelyezésért átlag 30 és 40 ezer forint közötti összeget kérnek, de a politikai viszonyrendszer miatt ezeket a számokat érdemes óvatosan kezelni. Abban egyetértettek, hogy piaci értékét tekintve a CÖF februári plakátkampánya nagyjából 90 millió forintos értéket képvisel. Ez azonban még mindig nem a komplett köztéri költés, hiszen ehhez jönnek a hirdetőoszlopok és citylightok. A Mahir Cityposzter tulajdonába tartozó hirdetőoszlop-felületek a legdrágább portékák ezen a piacon. Piaci szakértők szerint 150 ezer forintba is belekerül egy hengerfelület, amiből a CÖKA februárban 414 darabot vett vagy kapott meg. A piac ismerői szerint valószínűtlen, hogy a CÖKA teljes áron vette volna meg a hengerférőhelyeket, ez a 414 darabos tétel ugyanis önmagában 62 millió forint lenne. A Mahir ezenkívül további 120 citylightfelületet biztosít a CÖKA-nak, amely a Publimonttól 211, a Mediacontacttól 157 további ilyen megjelenést vásárolt. A hagyományos citylight-megjelenések piaci ára darabonként 25 és 30 ezer forint körül mozog. Ez alapján 500 ilyen citylight bérleti díja egy hónapra nagyjából 13 millió forintba kerül.

Mindent egybevetve a CÖKA februári köztéri kampányának értéke biztosan meghaladja a 150 millió forintot. Ebben azonban nincsenek benne sem a járműreklámok, sem a piac legdrágább felületeként ismert építkezési hálók, amikből szintén akad néhány a fővárosban. És még maradnak további homályos foltok, mint például a háztartásokba közvetlenül eljuttatott füzetecskék: ezeknek sem az előállítási költsége, sem a darabszámuk nem ismert. A februári médiaköltésről nem tudunk biztosat, de ha a CÖKA januári médiaköltéseinek ütemét vesszük kiindulásként, akkor a teljes februári CÖKA-kampány értéke biztosan több 200 millió forintnál. Ez alapján a Fidesz-közeli civilek által eddig folytatott teljes kampány értéke minden bizonnyal meghaladja a 250 milliót, és megközelítheti akár a 300 milliót is. Ez az összeg a fele az egy pártnak törvényesen megítélhető maximális, 597 millió forintos kampánykeretnek. És hátravan még egy hónap.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.