Snoblesse
Mint egy svéd – Horváth Judit esztéta
Március 18-ig látható Duliskovich Bazil Közelebb című kiállítása az A38-on.
(2014-03-06)
Március 18-ig látható Duliskovich Bazil Közelebb című kiállítása az A38-on.
A szlovákiai születésű színésznő szerepelt az utóbbi évek legnagyobb cseh sikereiben; a magyar mozikban mostanság a Couch Surfben látható. Izgalmas kérdések, nagyszabású fotók!
"Az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek" - ezt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter mondta péntek este az MTI tudósítása szerint.
Ha azt a fordulatot látja egy hírben a politika iránt érdeklődő olvasó, hogy "a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése", hacsak maga nem üzletember, már lapoz is tovább. Több jó okból. Mégse tegye.
Amikor először láttam, rögtön beakadt, amit azóta már sok Facebook-kommentelő mondogat, hogy ő lehetne a mi Angela Merkelünk: kifinomult volt és okos, karakán, de érzékeny. Hagyománytisztelő, mégis európai és modern.
A bukott Janukovics elnök politikai hátországáról, az ukrán állam felbomlásának veszélyeiről és az orosz birodalomépítési törekvésekről, valamint a paksi fejlesztési tervek összefüggéseiről kérdeztük az amerikai Jamestown Foundation munkatársát.
Nincsen nála vitatottabb, Amerika-szkeptikusabb és körülrajongottabb értelmiségi a Földön. A 85 évesen is rendkívül elfoglalt amerikai nyelvészprofesszort egyetemi irodájában értük utol telefonon, hogy Kelet-Európáról és benne Magyarországról, az EU-ról meg persze Obamáról kérdezzük.
Aligha csak az olcsó lakossági energia lebeg a kormány szeme előtt, amikor rá kívánja tenni a kezét a rezsicégekre. Átfogó stratégia körvonalazódik, amelyben az állami és a kitüntetett magánszereplők szoros szimbiózisban dolgoznak.
Tegnap meghalt Ferenczi Krisztina, a kitűnő újságíró, az Orbán család viselt dolgainak kérlelhetetlen oknyomozója. Ezzel a nagyszerű interjúval búcsúzunk tőle.
Gyakorlatilag kiszervezte negatív kampányát a Fidesz. Mivel a vonatkozó törvény miatt jövőre és akkor is csak nagy vonalakban ismerhetjük meg a CÖF költéseit, megpróbáltuk felbecsülni a "Nem érdemelnek több esélyt!" kampány értékét. Ami biztos: nagyon drága.
Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent.
A választókerületi határok újrarajzolásához vagy az ellenzéki pártok kampányának adminisztratív szűkítéséhez képest a levélben szavazás vagy a másik választókörbe átjelentkezés kisebb aggodalomra adhat okot - de azért probléma nélkülinek messze nem nevezhető a helyzet.
Végéhez közeledik a II. világháború. Egy már nem éppen katonakorú férfiakból - régészekből, restaurátorokból, művészekből- álló kis amerikai csoport azzal érkezik Európa nyugati frontjára, hogy megmentse a nácik zsákmányául esett műkincseket.
Jön három huszonéves pasi különböző párkapcsolati kudarcokkal, s arra jutnak, hogy problémáikra csak még több nő lehet az orvosság. E férfiak a paródiáig túlhajtott macsóságuk közepette is úgy beszélnek és viselkednek, mint a nők.
Az emberbarát gyógyszeriparról és a példás betegellátásról csak ritkán készülnek játékfilmek, nyilván azért, mert a sci-fiket más érdekli. A trükköző multikról, a multiknak hanyatt vágódó orvosokról és a gyógyszeripart támogató bürokráciáról viszont nem nagy kunszt filmet készíteni; a gyilkos kiléte közismert, a rendszer ellen fellépő kisembert meg rendszerint egy hatalmas sztár alakítja - esendő mosollyal és két számmal nagyobb szemüveggel.
Amikor Sztupa és Troché korán keltek, sosem volt nyár, kabátban jártak az emberek, s a legtöbbször esett is. Sztupának már nem is kellett ébresztőóra, az ablak alatt ment el a buszvezető, annak a köhögésére, harákoló köpködésére ébredt, s pont annyi ideje maradt az első buszig, míg a sofőr a végállomáson megitta a kávéját, s elszívott még egy Symphoniát.
És ennél az ütemnél hullott ki a mester kezéből a kottapapír... - a befejezetlen zeneművekhez előszeretettel kapcsolunk romantikus képzeteket, a romantikán innen és túl egyaránt. Pedig olykor előfordul az is, hogy a komponista egyszerűen csak félrerakja megkezdett szimfóniáját, mint Schubert a hagyomány szerint nyolcadiknak számozott h-moll szimfónia két tételét.
A 33 éves angol gitáros-énekesnő 25 perces késéssel érkezik a kétharmadáig telt hajó színpadára. A tavalyelőtti szigetes triókoncerthez képest most már három kísérője van: a doboson és a szintis csajon kívül vele van egy szintén billentyűs csávó is, aki hol szintetikus basszust, hol analóg basszusgitárt szólaltat meg, és még vokálozik is.
"A fesztiválokon mindenki idősebb nálam egy húszassal" - énekli elégikus baritonján Mark Kozelek a hatodik Sun Kil Moon-lemezen. 2002-ben alakított zenekarával a bokszolók mitológiájától indulva egyre személyesebb hangvétel felé haladt: legutóbbi két albumát már zenekara nélkül, egyetlen nejlonhúros gitárral vette fel.
A már jó ideje Londonban működő Wild Beasts négyes az elmúlt években remek lemezek sorát készítette el: a legutóbbi, 2011-es (általunk is méltatott) Smother sikerét még megfejelte a megjelenését követő jó kétéves turné is (ennek keretében a tavalyelőtti Szigetre is eljutottak).
A zenészcsaládba született Annie Erin Clark már tinédzserként a saját nagybátyja turnémenedzsere volt, zenei tanulmányokat folytatott Bostonban, a 2000-es évek közepén pedig már a Polyphonic Spree-ben gitározott.
"Nem szabad az embereknek a szívünket megmutatnunk, a műalkotás általános benyomásával többet érnek. Legalább nem ragadtatják el magukat mindenféle kifordított összehasonlítgatásokra." E szavak kíséretében törölte számozás szerint utolsó előtti, ámde kronológiailag utolsó szimfóniájának egyik tétele fölül az értelmező szöveget Robert Schumann, aki amúgy is azt vallotta, hogy ha a zenének feliratra van szüksége, akkor az "nem a mélyből fakad, hanem valamilyen külső közvetítés hozta létre".
A kortárs fantasztikus irodalom new weirdnek nevezett irányzatát magyar nyelven eddig elsősorban China Miéville regénymonstrumai képviselték, így Jeff VanderMeer áramvonalas trilógiaindítása (röpke 170 oldal) azok számára is könnyed belépési pont lehet, akiket az Armada vagy a Konzulváros vastag gerince elijesztett az unheimlichet ötletgazdag friss kontextusokban újrafogalmazó zsánertől.
Miután a második világháború vérzivatara elvonult, a napsugarak keresztüldöfték a felhőket, és aranysárga színnel festették át a nyugati világot.
Zénón egyik jól ismert paradoxona szerint a kő, melyet nyolc lépésről egy fa törzse felé dob, soha nem éri el a fát. Elérintés című könyvével Tandori Dezső - azaz Tandori light, ahogy itt, címszerűen a szerző neve szerepel - egy hasonló paradox sejtés birtokában kísérli megközelíteni saját életművét, tudva, hogy el-, azaz visszajutni hozzá lényegében lehetetlen.
A megismerés talán legnagyobb akadálya az, ha egy jelenséget már eleve ismertnek hiszünk. Így vagyunk rendszerint a közelmúlt történetével is: megvan róla a magunk kikezdhetetlen véleménye, a letűnt korszakot átkozzuk, vagy épp visszakívánjuk, esetleg egyszerre átkozzuk és visszakívánjuk.
Aki eddig esetleg hiányolta a kortárs irodalomból a több százezer külföldön dolgozó magyar hangját, az most két könyvvel is enyhítheti étvágyát.
Az első, Emlékezésgyakorlat című ciklus egy régebbi Takács Zsuzsa-verstől veszi kölcsön a címét. Az 1988-as Sötét és fény korában megjelent szöveg egyszerre halálmítosz és ars poetica: egy halottat szólít meg, aki élet utáni vágyakozásában emlékezésgyakorlatokat tart és verset ír, ilyen módon pedig végre megérti a költő ént, akit már életében ugyanez az érzés sarkall írásra.
A Tiltott nyelv című tavalyi kötetről, továbbá kétségbeesésről, önvádról, a remény esélyéről és a keresztény toxinokról, a testiség tabujáról és a lázálomszerűen ismétlődő történelemről beszélgettünk egy héttel a költőtárs, Borbély Szilárd halála után.
Az utóbbi évtizedek leglátványosabb, sűrűn záporozó Nobel-díjakkal is jutalmazott tudományos felfedezéssorozatát a végtelen kozmosz történetével, szerkezetével, szabályszerűségével és hajmeresztő anyageloszlásával foglalkozó tudósoknak, asztrofizikusoknak köszönheti az emberiség.
A festőként és grafikusként is működő, objekteket, kollázsokat és fotómontázsokat alkotó, szóvicceket gyártó és verseket is író művésznek utoljára harminc évvel ezelőtt volt életmű-kiállítása.
A szeptember végén bemutatott Ekler Dezső-életműtárlatot az egri Kepes Vizuális Központ az év legfontosabb építészeti kiállításaként hirdette, és bőségesen körülvette kísérő rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tárlatvezetésekkel. Helyes, kapják el a gyerekek a formaalkotás szabadságának mámorát, lássák, miből mit, hogyan és mire!
A John Adamstől származó mondat igazságtartalmának vizsgálata nélkül is épp eléggé ironikus, hogy tulajdonították már Leninnek, Sztálinnak, Reagannek, sőt Virág elvtársnak is: A tények makacs dolgok. Holott elég belehallgatni két párhuzamos híradóba ahhoz, hogy a népszerű bonmot abszurditását belássuk: egyáltalán nem lehetetlen ugyanazokat a dolgokat egészen más fénytörésben megmutatni, a semmit hírré nagyítani, s néha az elefántot a gyufásdoboz mögé rejteni.
Lassan olyan lesz belépni a Magyar Teátrumi Társaságba, mint anno a KISZ-be - állítja a Miskolci Nemzeti Színház színésze, a Kaposvári Egyetem tanára, aki szerint nem a kaposvári rektorhelyettesként is funkcionáló Vidnyánszky Attilának köszönhető minden baj, ami szinte ellehetetlenítette az egyetemi munkát.
Nyolcvan évvel ezelőtt jelent meg Kemény Ignác mérnök nagyszabású magasvasúti terve, ami alapjaiban változtathatta volna meg a fővárosi tömegközlekedést. Azóta sem mertek nagyobbat álmodni, pedig talán érdemes lett volna.
Néhány hete a kontinens egyik legszigorúbb szabályozása korlátozza nálunk az ételek transzzsírsavtartalmát. Ehhez kampány is társul, bár ennek tudományos alapjai némileg kétségesek.
Számos, az erdélyi konyhaművészetről szóló cikk Rónay Egonnal, az erdélyi származású gasztronómussal, publicistával, étteremkritikussal, a Brit Gasztronómiai Akadémia elnökével indít. Nem véletlenül: az Angliában 2010-ben elhunyt Rónay Egon ugyanis egyszer állítólag egy interjúban azt állította, hogy "a világ mai gasztronómiai történelmének valójában három nagy konyhája van: a francia-északolasz, amely a mai nyugat-európai főzés alapja, a kínai konyha a maga fantasztikus variációival és ötezer éves múltjával, végül az erdélyi.
Peter Moffat 42 órás drámasorozatot tervezett The Village címmel a 20. századi brit történelemről - egy derbyshire-i faluból nézve. Eddig az 1914-1920 közötti éveket hat egyórás epizódban elbeszélő első évadot adta le a BBC, de már készül a folytatás.
Az Ételhordó munkatársának esete a tavasszal és a Kádár-kor szellemével.